Rogán Antal: Megnőtt az embercsempészek aktivitása

A miniszterelnök kabinetfőnöke sajtótájékoztatóján kifejtette: keddtől megerősítették a magyar határ védelmét, gyakorlatilag megduplázták a csongrádi és a Bács-Kiskun megyei határszakaszon a védelemben részt vevő katonai és rendőri erők létszámát. Így folyamatosan egy 6-10 ezres állomány védelmezi a Csongrád és a Bács-Kiskun megyei szakaszon a határt.

Arról is beszámolt Rogán Antal, hogy kifejezetten megnőtt az embercsempészek aktivitása. Keddre virradó éjszaka 755 ember kísérelte meg átlépni a magyar határt. Ebből 633 esetben a jelenlévő katonák és rendőrök meg tudták akadályozni az illegális határátlépést, 122 embernek sikerült átjutnia a határon, őket azonban kivétel nélkül elfogták a nyolc kilométeres övezeten belül, és visszakísérték a kerítésen túlra, a tranzitzónához - tájékoztatott. Az embercsempészek aktivitásának megnövekedését a határ szerbiai szakaszán tapasztalt drónhasználat is mutatja, így próbálják ugyanis kikémlelni, hogy a magyar határt védők merre járnak - tette hozzá, azt ígérve, hogy erről tájékoztatni fogják a szerb hatóságokat is.

Nem elég azonban csupán a határok védelmét megerősíteni, mert az embercsempészek tevékenységét és a migránsok beáramlását "a brüsszeli megengedő bevándorláspolitika továbbra is bátorítja" - mondta a miniszter, aki szerint ezért a magyar polgároknak is egyértelműen nemet kell mondaniuk a brüsszeli bevándorláspolitikára október 2-án.

A rendőrség és a honvédség komoly erőkkel készült az új határőrizeti rendszer bevezetésére, amely garantálja a magyar emberek biztonságát és a külső határok védelmét - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kedden Szegeden.

Bakondi György a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolában tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a magyar-szerb és a magyar-horvát határon kedden bevezetett új határőrizeti rendszer célja, hogy ne tartózkodjanak jogellenesen migránsok az ország területén, ugyanakkor az, aki akarja, benyújthassa a menedékkérelmét.

Az éjfélkor életbe lépett intézkedések lényege, hogy a határtól számított nyolc kilométeres sávban elfogott migránsokat, ha nem követtek el bűncselekményt, a rendőrség figyelmezteti, visszaszállítja a kerítéshez; ott, a kapukon keresztül útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé, ahol benyújthatják kérelmüket - mondta a főtanácsadó. Hozzátette, azok ellen, akik esetében bizonyítható, hogy átlépték vagy megrongálták a határzárat, illetve embercsempészettel gyanúsíthatók, továbbra is büntetőeljárás indul.

Az új, a korábbinál még hatékonyabb határőrizeti rendszer javítja a közrendet, közbiztonságot és összhangban van a magyar kormány törekvéseivel, melyek célja a külső határok védelme és annak megakadályozása, hogy emberek százezrei lépjenek be úgy az unió területére, hogy "nem tudunk semmit" identitásukról, céljaikról, további terveikről - hangsúlyozta Bakondi György.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány szerint az elmúlt napokban a határ őrizetére újabb rendőri erőket vezényeltek a térségbe, a létszám meghaladja a 6 ezret. Az egyenruhások emellett bűnügyi és közrendvédelmi feladatokat is ellátnak, a határ "többvonalas" ellenőrzésében a rendőrök segítségére vannak a Csongrád és a Bács-Kiskun megyei polgárőrök is.

Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke azt tette hozzá, hogy a honvédség állománya járőrfeladatokat, légi és földi felderítést végez, egészségügyi szolgálatot ad a tranzitzónákban, és készen áll tömegkezelési feladatok ellátására is. A határőrizet megerősítése érdekében 50 százalékkal növelik a honvédség létszámát a határ mentén, és csaknem egyharmadával bővítik az ehhez igénybe vett technikai eszközök számát.

A kedden életbe lépett mélységi határőrizetre vonatkozó magyar szabályozás miatt aggodalmát fejezte ki az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága.

Több más ország mellett Magyarországgal is foglalkozott az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (OHCHR) honlapján kedden közzétett állásfoglalás. „Aggódunk a július 5-én életbe lépett törvény miatt, amely lehetővé teszi, hogy a magyar rendőrség a határ menti tranzitzónákba kísérje azokat az irreguláris migránsokat, akiket a szerb határtól számított 8 kilométeres távolságon belül elfog” – írta Rupert Colville, a szervezet szóvivője.

Az OHCHR szerint „a jogszabály nyelvezete túl sok teret hagy az értelmezésnek”, amelynek következtében az állami erőszakszervezetek figyelmen kívül hagyhatják a migránsok emberi jogait, illetve a mindenféle jogi eljárást nélkülöző, erőszakos kitoloncolásukkal megsérthetik a vonatkozó nemzetközi jogot. A jordániai Zeid Raad al-Husszein által vezetett főbiztosság úgy véli, hogy az új „intézkedés csak rontja majd a határon uralkodó kétségbeejtő és embertelen viszonyokat”.

Az szervezet közvetve bírálta Balogh János műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes kijelentését, amelyek szerint a magyar rendőrségnek hasonló a célja, mint az ország focicsapatának a 2016-os Európa-bajnokságon: azaz „minél messzebb tartani az ellenfelet a saját kapunktól”.

A Magyar Helsinki Bizottság elítéli a migrációval kapcsolatban kedden életbe lépett jogszabályváltozásokat, álláspontja szerint azok még inkább ellenőrizhetetlenné teszik, mit is csinálnak a rendőrök a feltartóztatott menedékkérőkkel. A jogvédő szervezet szerint az új szabályozás "jogellenes, hiszen a nemzetközi és uniós jog alapján a magyar hatóságoknak minden menedékkérelmet rögzíteniük kell, és meg kell vizsgálniuk, hogy a külföldi jogosult-e menekültstátusra".

Pardavi Márta, a bizottság társelnöke szerint "a magyar menekültügyi rendszer politikai célú rombolásának újabb állomására érkeztünk". "Sem az adófizetők tízmilliárdjaiból feleslegesen felhúzott és védelmezett határkerítés, sem a minden nemzetközi jogi normát sértő szigorítások nem tudták megállítani a háború és terror elől menekülőket" - közölte. Kitért arra, hogy az idén már több mint 17 ezren jutottak át a kerítésen, és még ennél is többen - többségében Szíriából, Afganisztánból és Irakból menekülők - kértek menedéket Magyarországtól. Szerbia pedig - amely az ENSZ és az uniós tagállamok szerint továbbra sem biztonságos ország a menekülőknek - egyiküket sem veszi vissza.