Rendőrségi jogosítványokat kaptak a válsághelyzetben dolgozó katonák

Gyurcsány: A honvédséget bevetni emberiesség elleni bűntett
Gyurcsány Ferenc szerint nem egyszerűen tisztességtelen, de emberiesség elleni bűntett a honvédséget bevetni a bevándorlók ellen - a Demokratikus Koalíció elnöke ezt a párt hétfői, Kossuth téri demonstrációján mondta, miután a parlament elfogadta az erről szóló jogszabályt.
Miközben a politikus beszélt, aktivistáik elkezdtek egy élőláncot vonni a parlament köré, amelyet a volt kormányfő "a tisztesség, a humanizmus, az európaiság kordonjának" nevezett.
Gyurcsány Ferenc azt is kijelentette, hogy a tüntetéssel azt akarják megmutatni, létezik egy Magyarország, amelyik érti, hogy "először vagyunk emberek" és csak utána vagyunk magyarok keresztények vagy bármi mások.

Benkő Tibor elmondta: a gyakorlatot, annak ellenére, hogy rendkívüli, nem kellett a NATO-nak jelezni, mert az ország határain belül tartják. A vezérkari főnök elmondta, hogy a hadgyakorlatot a 2011-es bécsi egyezmény előírásai szerint rendezi Magyarország.
Mivel Szerbiával kétoldalú megállapodás is van, amely szigorúbb a bécsi egyezménynél, Belgrád és Budapest között megtörtént az egyeztetés a gyakorlat menetéről - tette hozzá.
A gyakorlat szeptember 9-én kezdődött, és a tervek szerint a napokban fejeződik be. Elrendelésekor két megyére terjedt ki, majd további megyéket vontak be helyszínként. A Magyar Honvédség katonái Csongrád, Bács-Kiskun, Baranya, Somogy, Zala és Vas megyében több mint húsz különböző helyszínen, több mint 570 haditechnikai eszközzel hajtották végre feladataikat. A gyakorlat végrehajtásába több mint 4300 katonát vontak be.
Benkő Tibor közölte, hogy a katonák felkészültek a honvédelmi törvény várható változásával járó új, illetve magyar területen részben új feladatokra. Ezek között említette a hibrid hadviselés sajátosságaiból adódó újszerű eljárásmódokat, a rendészeti jellegű feladatokat.
A jogszabályok alapján a katonák eddig is közreműködtek rendőrségi feladatokban, voltak közös járőrözéseik. A katonáknak nem jelent újdonságot a "tömegkezelési feladat" sem. Korábban is vettek részt ilyen gyakorlatokon, végeztek ilyen feladatokat, hiszen missziókban - például a Balkánon - ilyen helyzetekben is helyt kellett állniuk - mondta.
Benkő Tibor leszögezte: ha az Országgyűlés megszavazza a honvédelmijogszabály-módosításokat, akkor sem változik a katonák fegyverhasználati szabályozása. A katonának eddig is alapfelszerelése volt a fegyver, megvolt a fegyverhasználati joga. Semmilyen változás nem lesz abban, hogy fegyverét hogyan, mikor, milyen körülmények között használhatja - hangsúlyozta.

Alapjogokért központ: Hatékonyabbá válik a határvédelem
A hétfőn elfogadott törvénymódosítások nyomán hatékonyabbá válhat a fizikai határzár, valamint az államhatár más szakaszainak őrzése, védelme és a határzárral kapcsolatos bűncselekmények elleni fellépés is - írta hétfői közleményében az Alapjogokért Központ.
Az Országgyűlés hétfőn a rendőrségnek és a honvédségnek is új jogosítványokat, valamint feladatokat adott a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére. A képviselők 151 igen szavazattal, 12 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett fogadták el a Fidesz-KDNP tömeges bevándorlás kezelését célzó előterjesztésének sarkalatos, kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit. 
Az Alapjogokért Központ közleményében kiemelte: "a Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország határainak katonai védelme, a törvény szerint a honvédelem - így a határvédelem is - nemzeti ügy". A központ szerint a hétfőn elfogadott törvénymódosítások alkotmányos alapokon teszik lehetővé, hogy a honvédség tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben rend- és határvédelmi feladatokat lásson el.
A honvédség új felhatalmazásai egyrészről a honvédelmi törvény, másrészről a rendőrségi törvény már meglévő, általános szabályain alapulnak. A módosítások nyomán a honvédség a jelenlegi válsághelyzet idején is "fegyverhasználati joggal" és - emelte ki a központ - "nem fegyverhasználati kötelezettséggel" - működik közre az államhatár őrzésében, az ehhez kapcsolódó konfliktushelyzetek kezelésében, az erőszakos cselekmények elhárításában . Hozzátették: "mindezt a rendőrséggel együttműködve, azt segítve, de annak hatásköreit nem elvonva". Az Alapjogokért Központ szerint ez nem csak az államhatár őrzésének hatékonyságát, hanem a rendőrség tehermentesítését is szolgálja, lehetővé téve, hogy a hatóság eleget tehessen "hagyományos" rendvédelmi kötelezettségeinek az ország más területein is.
A honvédséget megillető egyéb, új szolgálati jogosultságok is a Katonai Rendészeti Szolgálatra vonatkozó, már régóta hatályos előírások alapján születtek. Így a jelenlegi válsághelyzetben, a rendőrség munkáját segítendő a katona igazoltathat, fokozott ellenőrzést, átvizsgálást végezhet, idegenrendészeti intézkedést foganatosíthat, és részt vehet a határforgalom ellenőrzésében is. Ezen felül a szándékos bűncselekmény elkövetőjét, továbbá a Magyarországon jogellenesen tartózkodókat elfoghatja és előállíthatja, valamint egyes, a rendőrség hatáskörébe tartozó biztonsági intézkedést is végezhet - sorolta az Alapjogokért Központ, de megjegyezték: bármilyen kényszerítő eszközt alkalmazna a honvéd, "azt elöljárójának köteles jelenteni, aki az esetet kivizsgálja".
Emellett kitértek arra is, hogy a "rendőrség alapvető alkotmányos feladata az államhatár rendjének védelme", így az államhatár őrzésével összefüggésben a rendőrség hatáskörei is bővülnek. Ennek nyomán az egészségügyi hatóságok munkájának segítésére a rendőrség tömeges bevándorlás okozta járványügyi helyzetben különleges intézkedéseket foganatosíthat, például: az általános előírásokkal összhangban területet zárhat le, korlátozhatja közforgalmú intézmény működését is. Magánlakásba azonban csak külön írásos utasítással léphetnek be a rendőrök, így a szabályozás megfelel az alapjogi követelményeknek - tették hozzá. Kitértek arra is, hogy a rendőrség veszélyhelyzet idején rendelkezésre álló "biztonsági intézkedései" ezentúl az államhatár védelme érdekében is "bevethetőek" lesznek.

Mintegy ötszáz önkéntes tartalékost hívnak be
Elmondta: a mindennapi katonai feladatok ellátására a napokban mintegy ötszáz önkéntes tartalékos katonát hívtak be. A részleges behívást a vezérkari főnök úgy jellemezte, hogy az egyáltalán nem rendkívüli eset. A 2013-as nagy dunai árvíz elleni védekezésre több mint 1400 önkéntes tartalékost rendelt be a honvédség. Most a több mint ötezer tartalékosból csak ötszázat hívtak be - jegyezte meg. 2012. január elseje óta több mint 13 ezer behívó parancsot küldtek ki a tartalékos állománynak. Általában is több mint száz önkéntes tartalékos katona teljesít szolgálatot, valamikor egy időben 400-500-an is, ha gyakorlat van, még többen. Vagyis most nincs szó tömeges behívásról - nyomatékosította Benkő Tibor.
A vezérezredes leszögezte: "semmiféle összeírás, mozgósítás nincs", nem tervezik a sorkatonai szolgálat visszaállítását.
Békeidőszak van, olyan válsághelyzettel, amelyet kezelni kell - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az önkéntes tartalékos állomány is a katonai erő része, és behívása számos országban, például az Egyesült Államokban, teljesen természetes dolog.
Benkő Tibor elmondta: a behívottak azoknak a katonáknak a munkáját veszik át a laktanyákban, akik a határokon teljesítenek szolgálatot. Ők nem rendkívüli, hanem felkészültségüknek, tudásuknak, kiképzésüknek és képességeiknek megfelelő feladatokat látnak el, elsődlegesen annál a katonai egységnél, laktanyában, ahol korábban szolgáltak. Ugyanakkor van olyan műveleti tartalékos, aki jelezte, hogy határvédelmi feladatokban szeretne részt venni. Többen már a behívók kiküldése előtt jelentkeztek, hogy jönnének segíteni - tette hozzá.
A vezérkari főnök szerint elhúzódó, hosszú folyamat lesz, mire a migrációs helyzet rendeződik. Európában a biztonságot úgy lehet megteremteni, ha van egyetértés, együttműködés ezekben a kérdésekben - szögezte le Benkő Tibor.

Az MSZP támogatja, hogy a honvédség a magyar határok védelmében segítséget nyújtson a rendőrségnek, mert a rendőrség ma egyedül nem képes ellátni ezt a feladatát, de a javaslat végszavazásánál a képviselőcsoport tartózkodni fog - közölte a szocialista frakció hétfői döntését Harangozó Tamás.
A frakcióvezető-helyettes ezt azzal indokolta, hogy a parlament előtt lévő kétharmados törvényjavaslatot nem tartják alkalmasnak arra, hogy a honvédség mindehhez alkotmányosan és jogilag megfelelő felhatalmazást kapjon. 
Arra is kitért, hogy az MSZP támogatja az autóhitelek forintosításáról szóló javaslat házszabálytól eltérő, gyors tárgyalását, azonban módosító javaslatot fog benyújtani hozzá arról, hogy az átváltási árfolyam a 2010-es kormányváltáskor fennálló árfolyam legyen. A szocialisták ennek elfogadásához kötik a javaslat támogatását - jelezte.
A közbeszerzési törvényt viszont nem fogják megszavazni, mert véleményük szerint az nem a korrupció felszámolásáról, hanem "a Fidesz által az elmúlt években intézményesített központi korrupció kiterjesztéséről szól".
Harangozó Tamás közölte azt is, hogy az MSZP határozati javaslatot nyújtott be, amely - írta - közös európai megoldást kínál az európai menekültválságra, nem a probléma tüneti kezelését célozza, hanem a hosszú távú rendezést.