Régről ismert valótlan vádaskodások

– Naivan azt gondoltuk, levették már a napirendről a magyar médiaszabályozás kérdését. Hogyan került ismét terítékre a téma?

– Mindez része és folytatása a Magyarország ellen szervezett nemzetközi nyomásnak. Nemrég közös konferenciát szervezett az ET kulturális bizottsága és a francia szenátus. A tanácskozás a médiaszabadságról és az újságírók védelméről szólt. A felszólalók között volt a Committee to Protect Journalists nevű szervezet belga vezetője, Jean-Paul Marthoz is. Félórás előadásából mintegy húsz percen keresztül igen élesen nyilatkozott a magyarországi helyzetről.

– Miket hangoztatott az újságíró?

– Olyan valótlan vádakat fogalmazott meg, mint hogy Magyarország a demokrácia ellensége, hogy hazánk nem tiszteli a közös európai értékeket. Állításainak bizonyítására pedig azokat a régi ügyeket vette elő, amelyeknél a magyar kormány és különböző nemzetközi szervezetek tárgyalásai révén számos ponton módosult már a magyar médiaszabályozás. Az újságíró nem szólt arról sem, hogy Navracsics Tibor korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszter Thorbjorn Jaglanddal, az ET főtitkárával számos alkalommal egyeztetett a kérdésben, amely találkozók eredményeképpen a főtitkár kijelentette, hogy nem tart szükségesnek több módosítást.
A belga újságíró ráadásul olyan képtelenségeket is megfogalmazott, hogy nem szól már a Klubrádió, és megszűnt az Origo internetes portál. A tanácskozáson Magyarország részéről csak én vettem részt, ezért kérdés helyett azonnal válaszoltam, és a hamis állításokat visszautasítottam.

– Másnap az ET kulturális bizottságában is téma volt a magyar médiahelyzet. Mi hangzott ott el?

– Az ülésen megtárgyalt jelentések között volt Gvozden Srecko Flego horvát képviselő irománya. Ebben Magyarországra nézve több pont megint csak valótlan állításokat tartalmazott. Hozzátartozik a történethez, hogy egy ilyen jelentés legalább két évig készül, ezért 2011-es és 2012-es állapotok, ügyek is szerepelnek benne. Ez önmagában nem lenne gond, az viszont igen, hogy ezeket a változások ellenére sem módosította a horvát képviselő. Így szinte ugyanazokat a témákat vetette föl, amelyeket korábban a nemzetközi sajtóban olvashattunk.

– Mit lehet tenni egy nyilvánva­lóan hamis állításokat tartalmazó ET-jelentés megváltoztatása érdekében?

– Az ülésen indítványoztam, hogy mivel a jelentés nem a valós helyzetet tükrözi, módosítsuk a hozzá készült ajánlás szövegét. Javaslatom két különösen aggályos pont kihagyására irányult, amelyek szerint Magyarországon nincs sajtószabadság, a média nem független és sérül a demokrácia. A jelen helyzetben nagy szó, hogy bár leszavaztak, sokakat magam mellé tudtam állítani. Most viszont meg kell keresni a képviselőket, különösen a néppártiakat, hogy az írásban beterjesztett módosító indítvány mellé álljanak. A hazánkat körülvevő nemzetközi hangulatban kevés esélyt látok arra, hogy ezeknek a pontoknak a kivételét győzelemre vigye a magyar küldöttség, de lehetetlennek sem látom az ügyet, hiszen annyira nyilvánvaló torzítások vannak a jelentésben.

– Hogyan készül egy ilyen je­lentés?

– Nincs szabályozva, hogy a jelentés készítésével megbízott képviselő miként dolgozik, gyűjt anyagot, hol, hogyan tájékozódik. Az viszont árulkodó, hogy amikor pár perccel az ülés vége előtt távoznom kellett a repülőm indulása miatt, Flego úr kijött utánam, és gyakorlatilag mentegetőzni kezdett. Elmondta, hogy sajnálja az egészet, mert tudja, hogy sok változás történt a magyar szabályozásban. Megkérdeztem tőle, járt-e valaha ez ügyben Magyarországon, mire a válasza az volt, hogy nem.

– Milyen súlya van, ha az ET elfogadja ezt a jelentést?

– Az ET jelentéseinek nincs jogszabályi súlyuk, de morális, politikai értelemben sokat nyomnak a latban. Januárban lesz a soron következő parlamenti közgyűlés Strasbourgban. A program szerint ezen tűzik napirendre a keresztényüldözések elleni jelentést, amelyet teljes mértékben támogatunk, és többek között a Flego-jelentést is. Bízom benne, hogy a Magyarországra nézve terhelő ajánlások kikerülnek majd belőle.