Radikálisan csökkent a tiltott határátlépési kísérletek száma

Azzal kapcsolatban, hogy a megerősített jogi határzárat a nyugat-európai sajtóban a menedékkérők őrizetével, fogva tartásával kötik össze, Bakondi György azt mondta: időnként egészen hisztérikus feltételezések is hallhatók, olvashatók, de még a konténeres elhelyezést is kritizálják. Felidézte, hogy amikor a francia állam Calais-nál konténertelepet hozott létre - az addigi, migránsok által összeállított sátrak helyett -, ünnepelték Franciaországot, hogy milyen kulturált megoldást talált a bevándorlók elhelyezésre. "Úgy látszik, az a konténer és ez a konténer egy kicsit más" - jegyezte meg.

A szerb-magyar határon történő esetleges bántalmazásokra a főtanácsadó úgy reagált: az unió határvédelmi ügynökség, a Frontex 32 tisztje ellenőrzi az ottani tevékenységet, és az ő véleményük alapján összeállított, néhány hete nyilvánosságra hozott jelentés pozitívnak értékelte a magyar határőrizeti rendszer működését és törvényességét.

Bakondi Györgyöt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról is kérdezték, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság hétfő esti ideiglenes intézkedésével megakadályozta nyolc tinédzser és egy terhes nő átszállítását a tranzitzónába. Azt mondta: ez téves jogértelmezés, mert az Emberi Jogok Európai Bíróságához akkor lehet fordulni, ha a magyarországi jogorvoslati lehetőségeket kimerítették. Ebben az ügyben azonban nincs olyan magyar határozat, amely ellen bírósághoz lehetne fordulni, "tehát itt egy kicsit elkapkodott dologról van szó".

Ahogy a műsorban elhangzott, a kilenc menedékkérőt képviselő Magyar Helsinki Bizottság jelentéseiben a helyzet jogtalanságát azzal indokolja: az uniós szabályok szerint a menedékkérőket megilleti a szabad mozgás joga abban a tagországban, ahol beadták kérelmüket. A miniszterelnöki főtanácsadó azt mondta: ez így van, csakhogy a tranzitzónák - ahol a bevándorlók beadják menedékkérelmüket - jogilag nem Magyarország területén vannak.

Bakondi György közölte: 2015-ben több mint 500-an, 2016-ban csaknem 400-an, idén pedig eddig 35-en kaptak menekültstátuszt Magyarországon.

Kiszelly Zoltán: A magyar kerítés fizikailag védi Európát

Fizikai védelmet jelent Európának a határkerítés, amellyel Magyarország a kontinensen belüli szabad mozgás megmaradását segíti elő - mondta Kiszelly Zoltán politológus az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a kormány az Európai Unió (EU) szabályait tartja be a bevándorlási politikájával, amelynek köszönhetően az embercsempészek nem tudják Magyarországon keresztül bejuttatni a migránsokat, így inkább Románia vagy Horvátország felé próbálkoznak.

Megjegyezte, hogy a Törökországgal kötött megállapodás továbbra is kiszolgáltatottá teszi az EU-t. Nem mindegy, hol építik fel a "védvonalat" - tette hozzá.

Kiszelly Zoltán úgy fogalmazott, hogy a nyugat-európai közvélemény már nem a bevándorlásbarát német és brüsszeli, hanem inkább a migrációt korlátozó visegrádi - köztük magyar - politikusok álláspontját osztja.