Precedens jellegű lesz a kvótaper

Magyarország elkötelezett, hogy végigvigye a kvótapert, a terrorveszélyre tekintettel pedig mindenre elszánt – jelentette ki tegnap Völner Pál igazságügyi államtitkár. Ismeretes, Szlovákia mellett hazánk a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságán nyújtott be keresetet az Európai Bizottság belügy- és igazságügyi miniszterei által elfogadott kötelező letelepítési kvóta ellen. Völner arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly nyáron az Európai Tanács még az önkéntes befogadásról döntött, majd a belügyminiszterek ezzel homlokegyenest ellenkező döntést hoztak. Hazánk tehát nem bizalmatlan a kötelező kvótákkal kapcsolatos döntések miatt, hanem tapasztalattal rendelkezik azokról. „Amíg az unió nem ad garanciákat arra, hogy ilyenfajta jogalkotásba nem bocsátkozik a jövőben, nem követ el ilyen kalandor cselekményeket, mindaddig a kereset és a népszavazás igenis megalapozott és szükség van rá” – mondta Völner Pál.

Sajtóhírek szerint ősszel várható bírósági döntés az ügyben. Csütörtök éjfélkor lejárt az a határidő, amíg az unió tagállamai és az Európai Bizottság beavatkozhatott a kvótaperbe. Völner elmondta, a tanács mellett beavatkozóként bejelentkezett Görögország és Olaszország mint a döntés kedvezményezettje (e két országból telepítenének át migránsokat más tagországokba - a szerk.), továbbá Franciaország, Németország, Svédország és Luxemburg. Az államtitkár úgy vélekedett, a beavatkozások száma azt jelzi, hogy a per precedens jellegű. De szerinte az is egyértelmű, hogy a magyar kereset is hozzájárult ahhoz, hogy a kvóta ügye megakadt, hiszen azóta sem született döntés a kötelező és folyamatos befogadásról.

A kvóta a gyakorlatban sem működik, az unió olyan mechanizmust próbált előállítani, amivel az itt lakók megkérdezése nélkül kellett volna ellenőrizetlen tömegeket befogadnunk – folytatta Völner. Megjegyezte, nem szabad betarthatatlan és ellenőrizhetetlen jogszabályokat hozni, ráadásul a döntés nemzetközi egyezményekbe is ütközik, hiszen az áttelepítendőket nem kérdezik meg. Úgy vélekedett, a párizsi és a brüsszeli merényletek is bizonyították, hogy a terrorizmus és a bevándorlás között összefüggés van. Szerinte a kölni események azt mutatták, hogy a bűnözést is növeli az ellenőrizetlen tömegek bevándorlása.
A magyar álláspont az, hogy végleges szabályokat kell hozni az önkéntes befogadásról – hangsúlyozta.