Potápi János: Az alaptörvény határozza meg a nemzetpolitikát

Potápi Árpád János a bukovinai székelyek letelepítésének hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett konferencián hozzátette: a Bethlen Gábor Alap az idén 17,6 milliárd forint támogatást folyósít a határon túli magyarságnak, tágabb értelemben azonban Magyarország 60 milliárd forintot fordít nemzetpolitikára.
Az elmúlt huszonöt évben kiépültek a nemzetpolitikai intézmények, amelyek jól vagy rosszul működtek - mondta előadásában, kiemelve a státustörvény elfogadását, majd mélypontként a kettős állampolgárságról tartott, 2004. december 5-i, sikertelen népszavazást. Felidézte azt is, hogy a nemzetpolitikában Antall József nyitott új korszakot, amikor azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.
Az államtitkár szerint 2010-ben kapott lendületet a nemzetpolitika. Ma már közel hétszázezren tettek egyszerűsített honosítási eljárás keretében állampolgársági esküt, és hétszázhuszonhétezren kérték az állampolgárságot. A csíkszeredai magyar konzulátuson naponta kétszer több mint százan tesznek esküt - jegyezte meg.
Arra is kitért, hogy a bukovinai székelyek letelepítésének éve más népcsoportoknak, elsősorban a németeknek újabb kálvária kezdete volt, az évforduló kapcsán erre is kell emlékeznünk.
A bukovinai székelyek áttelepítése 1941. májusban kezdődött el, amikor tineháromezer-nyolcszázan az akkor visszacsatolt Bácska kiürített, szerb telepes falvaiba kerültek. 1944 októberében körülbelül ennyien menekültek el a második világháború hadi eseményei elől Magyarországra, végül Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyében, a kitelepített svábság falvaiban találtak új otthonra.
Az évforduló alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartottak a bonyhádi római katolikus templomban, a konferencián a székelyek letelepedéséről, kultúrájáról, hagyományaik őrzéséről, valamint a völgységi németek sorsáról hangzottak el előadások, délután a bonyhádi székely emlékparkban kopjafát avatnak a székely letelepedés emlékére.