Belföld

Polt Péter: Konszolidált a kriminalitási helyzet

A legfőbb ügyész az Országgyűlésben tartott beszámolót

A legfőbb ügyész szerint a bűnözés korábbi robbanásszerű növekedésével és kedvezőtlen minőségi változásaival szemben 2009 és 2013 között alapvetően konszolidált kriminalitási helyzet alakult ki Magyarországon.

polt-parlament
Polt Péter legfőbb ügyész beszámolót tart az ügyészség elmúlt öt évben végzett tevékenységéről az Országgyűlésben - MTI Fotó: Illyés Tibor

Polt Péter szerdán az Országgyűlésben az ügyészség elmúlt öt évben végzett tevékenységéről szóló beszámolójában közölte: esetenként előfordulnak megdöbbentő, komoly tárgyi súlyú bűncselekmények, amelyek közfelháborodást keltenek. Pozitívumként értékelte a legsúlyosabb bűncselekmények magas felderítési arányát, valamint azt, hogy a közelmúltban több, hosszabb ideje felderítetlen ügy elkövetőjét sikerült eljárás alá vonni.

A korrupciós bűncselekmények az elmúlt években strukturális átalakuláson mentek keresztül: a vesztegetési ügyek száma stagnál, míg a szervezetszerűen, a hivatali, a közigazgatási és a gazdasági szféra szereplőinek érintettségét is felvető gazdasági, pénzügyi és vagyon elleni bűncselekményekhez kapcsolódó korrupciós ügyek száma és súlya nő a legfőbb ügyész szerint, aki elmondta: 2010-ben 481 regisztrált korrupciós bűncselekmény volt, míg 2013-ban 1105 jutott a hatóságok tudomására.Értékelése szerint törvényesen és hatékonyan dolgozott az ügyészég, de a szervezet munkáján mindig van javítanivaló.
Polt Péter szerint a legjelentősebb változás az általa vezetett szervezet jogalkalmazói tevékenységében az elmúlt öt évben az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatálybalépése volt.
A legfőbb ügyész beszámolt arról, hogy a regisztrált bűncselekmények és bűnelkövetők száma 2009 és 2013 között némi ingadozással stagnált; azok száma évente 400-450 ezer között mozog. Kiugró emelkedés 2012-ben volt, akkor 472 ezer bűncselekményt regisztráltak - jegyezte meg.
Egyértelműen emelkedett a vagyon elleni, az igazságszolgáltatás elleni, a korrupciós és az okirattal kapcsolatos bűncselekmények száma. Az emberölések száma 2013-ig csökkent, tavaly némileg emelkedett, akkor 138 szándékos, befejezett emberölést regisztráltak.

Polt Péter beszámolt arról is, hogy az elmúlt öt évben évente átlagosan egymillió iktatott és elintézésre váró ügyet regisztráltak; a nyomozó hatóságoktól 110-123 ezer ügy érkezik évente, a befejezett ügyek felében történik vádemelés, a váderedményesség pedig évek óta 96 százalék.
Jelentős mértékben emelkedett a (gyorsított eljárással) bíróság elé állított vádlottak száma: 2009-ben még mintegy 6300, 2013-ban 11 400 volt ez a szám. A 2009 és 2013 közötti időszakban évente 11-22 vádlottat sújtottak életfogytiglannal, a leggyakrabban határozott idejű szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok - közölte.
A legfőbb ügyész a közérdekvédelmi tevékenységről Polt Péter azt mondta, a felhívások eredményessége 97-98 százalékos, azaz a súlyos törvénysértések kiküszöbölésére hívatott ügyészi eszköztár beváltotta a jogalkotói elvárásokat.

Fidesz: Az ügyészség alkotmányos helyzete megszilárdult
    
A fideszes Demeter Zoltán elmondta, hogy az ügyészségi törvény megalkotásánál figyelembe vették az Alkotmánybíróság határozatait, miszerint az ügyészség nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos szervezet. A legfőbb ügyész a neki alárendelt szervezetek nem politikai, hanem szakmai vezetője, így az Országgyűlés felé fennálló felelőssége csak a beszámolási, megjelenési kötelezettséget és alkotmányos kötelezettségeit foglalja magában - emlékeztetett.
Az új jogi környezetben az ügyészség alkotmányos helyzete megszilárdult - értékelte Demeter, aki azt is megemlítette, hogy ellenzéki képviselők aggályukat fejezték ki a jogos védelem intézményének megváltozott keretei miatt és sok támadást kaptak a három csapás elvének büntetőjogi érvényesítése miatt is. A beszámolók nem támasztják alá ezeket a félelmeket, és a legfőbb ügyész elmondása szerint is jól tudják megítélni és alkalmazni ezeket a szabályokat - hangsúlyozta.

A KDNP támogatja a beszámolót
Rubovszky György, a KDNP képviselője rövid vezérszónoklatában közölte: pártja támogatja az ügyészségi beszámolót.

Jobbik: Az ügyészség elszabotálta az elszámoltatást

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka szerint az ügyészség elszabotálta az elszámoltatást, nagyon gyanúsak ugyanis a hatóság által vétett "komoly eljárási hibák", "mintha valaki nem szerette volna a valódi elszámoltatást".
Megfogalmazta azt a véleményét is, hogy a Fidesz-KDNP-s politikusok és a kormánypártokhoz közel állók érinthetetleneknek tűnnek korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatban. Megjegyezte, az ügyészségnek vizsgálódnia kellene, amikor felmerül, hogy kormánypárti képviselők nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint a legális jövedelmük.
A jobbikos politikus szerint az ügyészségnek reagálnia kellene az amerikai beutazási tilalom ügyében megfogalmazott vádakra is.
A Jobbik mindezek miatt nem támogatja a beszámolót.

LMP: Számos anomáliát eredményezett a megváltozott jogi környezet
Schiffer András, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy megváltozott a közjogi környezet, ami számos anomáliához vezetett és a Fidesz érdekeit szolgálta az ügyészség megváltozott szerepe. 
Schiffer szerint amíg az ügyészi szervezet magánál tartja a büntetőpolitika egy részét és nincs hatékonyabb elszámoltathatósági út, addig a főügyész interpellálhatósága lenne az egyetlen eszköz, amivel a parlamenti képviselők be tudnák számoltatni az ügyészi szervezetet.  
Nem tesz jót az ügyészi szervezetbe vetett bizalomnak, hogy miközben kezdeményezhetne törvényeket, az elmúlt években egyszer sem tette ezt, de annál többször hallották, hogy bizonyos törvényeknél a kormány képviselőjével kell konzultálnia - folytatta az LMP-s politikus.
Schiffer bírálta a kiszivárogtatásokat is, és azt mondta, nagyon pártolná, szülessen egy törvény kifejezetten az igazságszolgáltatás nyilvánosságáról.
Az LMP-s politikus felvetette: hogyan lehetséges, hogy a trafikügyben van egy hangfelvétel, de nem kíváncsi senki arra, hogy az adott polgármester szervere mit rejt, s nehezményezte, hogy a NAV-botrányról még mindig nem tudni részleteket. Schiffer választ várt arra is, hogy a hat kitiltott személy esetében bűnügyi információt adtak-e át az amerikaiak a magyar szerveknek. 

Az MSZP újból benyújtja a Btk.-t módosító javaslatát
A szocialista Harangozó Tamás nehezményezte, hogy Polt Péter beszédet mondott a Fidesz választmányának alakuló ülésén.  
Harangozó szerint a Legfőbb Ügyészségen és a Központi Nyomozó Főügyészségen van az ügyészeknek egy olyan jól meghatározható köre, akik tevékenységének semmi köze a jogállamisághoz, az alkotmányossághoz, törvényességhez és igazságossághoz. Olyan eljárásokat konstruálnak, olyan eszközöket alkalmaznak, amelyekről azt hitték, 1989 után már soha nem hallanak újra Magyarországon - mondta.
Harangozó Tamás szerint Polt Péter vezetése alatt az ügyészség alig burkoltan pártpolitikai eszközként is funkcionál, ennek formájaként említette a politikai ellenfelek kriminalizálását és a hatalomnak kedves "helyi kiskirályok" ügyeinek eltussolását.  
Jelezte: szerdán újból benyújtják a Btk. módosítására vonatkozó javaslatukat, hogy a politikai érdekből folytatott koncepciós eljárások kiagyalói és végrehajtói politikai oldaltól és parlamenti többségtől függetlenül legyenek felelősségre vonhatók.