Belföld
Pintér Sándor: Az unión kívül kell menekülttáborokat létrehozni
Fidesz: A határzár a legális átkelők felé terelné a tömeget
Az Európai Unió területén kívüli menekülttáborok létrehozását javasolja Pintér Sándor belügyminiszter, aki szerint innen kötelezően be kellene fogadni a háború vagy üldöztetés elől menekülőket, míg a gazdasági migránsok beengedéséről a tagországok egyénileg, szabadon dönthetnének.
A kormány képviselője erről pénteken, a Századvég Alapítvány Újkori népvándorlás - Európa kihívás előtt címmel rendezett, budapesti konferenciáján beszélt.
Pintér Sándor szólt arról is, hogy Európa jelenleg egy nehezen teljesíthető kettős elvárást fogalmaz meg Magyarországgal szemben a migráció kérdésében. Az országnak ugyanis egyfelől nem szabad őrizetben tartania a menekültügyi eljárás alatt állókat, másrészt a nyugatra haladásukat is meg kell valahogy akadályoznia - fejtette ki a tárcavezető. Kiemelte, az emberi élet megmentése mindenek előtt áll, ezért például a háború vagy üldöztetés elől menekülőket mindenképp be kell fogadni, a vita az illegálisan érkező gazdasági migránsokról kezeléséről folyik.
A belügyi tárca vezetője hangsúlyozta: a a Törökország felől szárazföldön érkező bevándorlók elsőként Görögországban vagy Bulgáriában lépik át az Európai Unió határát, azonban ott elmulasztják regisztrálni őket, ez elsőként Magyarországon történik meg. Hozzátette: a magyar-szerb határon csütörtökön elfogott, a továbbhaladásukat agresszíven követelő 1314 migráns közül korábban egyet sem regisztráltak, holott jelentős részük Afganisztánból és Pakisztánból érkezett, vagyis lehetetlen, hogy korábban ne léptek volna uniós országba.
Magyarország emiatt a helyzet miatt is döntött úgy, hogy védelme érdekében ideiglenes kerítést épít a magyar-szerb határon - fejtette ki Pintér Sándor, aláhúzva, hogy az embercsempész-hálózatok felderítésére is nagy figyelmet fordítanak. Tájékoztatása alapján Ausztria, Szerbia és az Europol segítségével eddig több mint 600 embercsempész-csapatot fogtak el, akik helyére azonban mindig újak érkeznek, hiszen tagjaik egy-egy akcióval sokszor éves fizetésük többszörösét kereshetik meg.
A belügyminiszter elmondta, Magyarország technikai és személyzeti segítséget ad a macedón-szerb határ védelmére, emellett a szerb határőrséget jelenleg 40 osztrák határőr segíti, akikhez hamarosan 80 német rendőr is csatlakozik.
Pintér Sándor kitért arra is, hogy a migráció a terrorveszéllyel is együtt jár, hiszen például amennyiben az Iszlám Állam katonai vereséget szenvedne, akkor az ő terrorista tagjai indulnának az unió felé.
Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke kifejtette, a migráció egyszerre demográfiai, biztonságpolitikai, valamint erkölcsi, filozófiai kérdés, amely egyben talán az unió egyik legnagyobb válsága is megalakulása óta.
A szakértő szerint a magyar kormány helyes stratégiát választott, amikor a migráció problémájára nem érzelmi alapú, hanem az ország érdekeit szem előtt tartó megoldásokat javasolt. Lánczi András a kormány sikerének nevezte, hogy éjjel Brüsszelben kiderült, Magyarország külön elbírálást kap a migránsok elbírálásában.
Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) főigazgatója szintén Magyarország sikerének nevezte, hogy az európai közvélemény immáron tudja, hogy Magyarországra nagyobb migrációs nyomás nehezedik, mint a mediterrán térség egyes országaira.
Szeged és a migráció
Botka László szerint a migráció semmilyen különösebb társadalmi feszültséget nem okoz Szegeden. A Tisza-parti város szocialista polgármestere ezt pénteken a szegedi közgyűlésen mondta, ahol a napirend előtti felszólalások nagy része az illegális bevándorlással foglalkozott. Botka László kijelentette: semmiféle konfliktus nem volt a város polgárai és a migránsok között.
Nógrádi Tibor, a Fidesz-LÉT frakció vezetője a közgyűlésen rendkívüli ülés összehívását kérte az illegális bevándorlás ügyében. Mivel a probléma sokrétű, javasolta, hogy a közgyűlésen vegyenek részt az érintett települések polgármesterei, és azok a kormányzati szerveket, akik szerepet vállalnak az ügy kezelésében. Emellett egy Szeged-stratégia kidolgozását is javasolta a város teendőinek feltérképezésére, illetve annak rögzítésére, miben tudja a település segíteni a probléma megoldását.
Binszki József (DK) arról beszélt, szerinte egyszer a magyarság szégyelli majd magát amiatt, ami most a migrációs kérdésben történik. "A legaljasabb emberi ösztönökre épít a kormány akkor, amikor az idegengyűlöletet szítja fel éppen azért, hogy a saját gyászos teljesítményéről elvonja a figyelmet" - mondta.
Tóth Péter (Jobbik) szerint a bevándorlók közegészségügyi kockázatot jelentenek, mivel olyan területekről jönnek, ahol gyakoriak a fertőző betegségek. Az általuk eldobált ruhákat egyesek összeszedik, a piacon árulják és ezzel betegségeket terjeszthetnek. Elmondta, nemcsak az illegális bevándorlók jelentek meg, de az embercsempészet is felütötte a fejét, utalva a helyenként rájuk várakozó taxisokra.
Botka László válaszában azt mondta, a migráció semmilyen különösebb társadalmi feszültséget nem okozott Szegeden, hiszen semmiféle konfliktus nem volt a város polgárai és a migránsok között. A rendőrségtől bekért bűnügyi adatok alapján nem köthető a migránsokhoz bűncselekmény – mondta Botka László.
Fidesz: A határzár a legális átkelők felé terelné a tömeget
Tuzson Bence közölte: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy "rendet tegyünk"; Európában ki kell alakítani valamilyen egységet ebben a kérdésben, de ehhez változtatni kell az európai szabályokon, és az európai államoknak is "változtatniuk kell a magatartásukon".
Megjegyezte, Magyarországnak arra is törekednie kell, hogy technikailag megoldja a problémát, hiszen eddig három-négyezer embert helyezett el úgy, hogy 1500 emberre van kapacitása. Nem jó az a szabály, hogy "vissza lehet rakni" az embereket oda, ahol beléptek az unióba - mondta a dublini rendeletre utalva, majd hozzátette: vagy "vegyük komolyan ezt a szabályt", hiszen az emberek nagy többsége Görögországban lép be először az EU-ba, nem pedig Magyarországon.
A szóvivő elmondta, úgy látja, az unió egyre komolyabban kezd foglalkozni azzal a magyar felvetéssel is, hogy nemcsak a Földközi-tengeren keresztül áramlanak Európa felé a bevándorlók: többen kérnek menedéket Magyarországon, mint Olaszországban. A valóság az, hogy a szárazföldön érkező menekültek jelentős része Magyarországon keresztül próbál bejutni az EU-ba - hangsúlyozta.
Tóbiás: Hosszú távú megoldás kell
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint nagy kihívás előtt áll Európa és nem rövid, hanem hosszú távú szempontok kell, hogy vezessék a megoldás megtalálásában a migráció kérdésében.
Tóbiás József pénteki budapesti sajtótájékoztatóján - megerősítve az általa Brüsszelben elmondottakat - közös európai megoldás keresése mellett foglalt állást. Értékelése szerint a 21. század elején elnyúló vándorlásra, menekültáradatra számíthat Európa. Elmondta, Európa vezetőinek, így a magyar kormánynak is rövid távon biztosítania kell a schengeni határok védelmét, hogy minden magyar állampolgár biztonságban tudja magát. Hozzátette: biztosítani kell azt is, hogy a magyar állampolgárok szabadon mozogjanak Európában.
Szerinte hosszú távon az lehet a megoldás, hogy azok az országok, ahonnan a menekültek érkeznek, újra biztonságossá válnak. Ha "a helyben maradás programját" Európa közös erőfeszítéssel megalkotja, akkor a következő 10-15 évben ez a kérdés kezelhető - mutatott rá.
Tóbiás József középtávú megoldásnak nevezte a kvótarendszert, amely szerinte hasznos lett volna Magyarországnak, és a magyar kormánynak támogatnia kellene azt. Jelezte, az MSZP a migráció kérdésében a nap folyamán civil és szakmai szervezetekkel egyeztet, hogyan lehetséges nem politikai megoldásokban is gondolkodni.
Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy nem lehet gyűlöletkampánnyal ezt a kérdést megoldani, nem lehet párpolitikai célokra felhasználni emberi sorsokat csak azért, mert szavazatot akarnak szerezni a szélsőjobboldalról, vagy akár baloldalról. Felelősséggel kell hozzáállni ehhez kérdéshez - hangoztatta, hozzátéve, hogy sem a szögesdrót, sem nemzetközi egyezmények felmondása nem segíti Magyarországot.
Kitért arra, hogy az EU 40 milliárd forintot költ menekültügyi hivatalokra, a schengeni határok védelmére és az Europol finanszírozására, ennek a többszörösére van szükség.
Tóbiás József csütörtökön Brüsszelben részt vett európai baloldali politikusok találkozóján, ahol olyan kérdésekről folytattak vitát, amelyek kapcsolódnak azokhoz a kérdésekhez, amelyek a csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcs napirendi pontjai, illetve amelyeket kiemelkedő európai érdeklődés övez.
Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes bejelentette: aZ MSZP összegyűjtötte az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívásához szükséges számú aláírást, így a Ház elé kerülhetnek a párt menekültügyi megoldási javaslatai. A szocialisták támogatják a négypontos európai csomagot, ugyanakkor a helyzet azonnali, rövid távú, hazai hatáskörben történő kezeléséhez azt javasolják az Országgyűlésnek, hogy még az idei költségvetés módosításával csoportosítson át 22 milliárd forintot a migrációs nyomás kezelésére hivatott szervek számára. Ebből növelnék a bevándorlási hivatal munkatársainak számát és a rendőrség technikai eszközeit. Emellett súlyosabban büntetnék az embercsempészeket.
Lovas rendőrök járőröznek a Tisza árterében Szegednél
A Készenléti Rendőrség lovas rendőrei járőröznek a Tisza árterében és Szegeden péntektől, feladatuk a határsértők elfogása és az ott élők szubjektív biztonságérzetének javítása - közölte a helyszínen a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Szenti Szabolcs elmondta, a két járőrpár egyike Szeged Gyálarét városrészében dolgozik, a másik a Tisza árterében, Szeged belvárosa és a magyar-szerb határ között. A lovasok azokra a területekre is eljutnak, ahova a rendőrök gépjárművel vagy gyalog csak nehezen tudnának.
Egy harmadik járőrpár a Homokhátságon, a mórahalmi tanyavilágban teljesít szolgálatot. Itt már hónapok óta járőröznek a lovas rendőrök, a tapasztalatok kedvezőek, a tanyákon élők igénylik a jelenlétüket – tudatta a szóvivő.
Szenti Szabolcs hangsúlyozta, a rendőrség valamennyi, az illegális bevándorlás által érintett területen jelen van, és helikopteres járőrök is ellenőrzik a térséget.
A magyar-szerb határ és a szegedi belváros közötti erdős területen június 24-én több száz határsértőt fogtak el a rendőrök egy akcióban.