Belföld
Pest megye és a főváros válásának nincs vesztese
A Közép-Magyarország régió részeként a megye az unió egyik legfejlettebb területének számít, önállóan viszont a kevésbé fejletteknek járó többletforrásban részesülhet

Háromévenként ad lehetőséget arra az Európai Unió, hogy egy tagállam megváltoztassa országon belüli régiós besorolását. Az elmúlt másfél évtizedben vagy a főváros, vagy az épp szocialista kormány nem akarta a válást, pedig Pest Megye Közgyűlése már akkor is egységes volt a döntés meghozatalában – mondta lapunknak Szabó István. Pest Megye Közgyűlésének elnöke a megye önállóvá válásával kapcsolatban elmondta, az Európai Bizottság és az unió statisztikai hivatala, az Eurostat is jóváhagyta már a döntést, így 2018-tól két önálló tervezési-statisztikai régiót alkot Pest megye és a főváros. A 2021-től induló új uniós ciklusban pedig már a kevésbé fejlett régióknak járó többletforrásban részesül.
Pest megye kiválása a Közép-Magyarország régióból és Budapestből régóta téma, azonban csak most sikerült végigvinni a kezdeményezést. Mindenki a javaslat mellé állt, párthovatartozástól függetlenül szavazta meg a megyei közgyűlés, s a megye 187 településéből 185 képviselő-testület is támogatta a változtatást, csakúgy, mint a Fővárosi Közgyűlés és a kormány. De miért akart mindenki szétválni? Az unió az EU egy főre eső átlagos GDP-jéhez viszonyítva sorolja fejlettségi kategóriákba a régiókat. Egy régió akkor minősülhet kevésbé fejlettnek és részesülhet magasabb támogatásban, ha az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-átlag hetvenöt százalékát. Budapesten magas az egy főre eső GDP, ez felhúzza az egész Közép-Magyarország régió átlagát, ám a jóval fejletlenebb Pest megye sokkal kevesebb fejlesztési pénzhez jut, mintha önálló régiót alkotna. Pest megye önállóan a kevésbé fejlett besorolás alá esne, míg a Közép-Magyarország régió részeként az unió egyik legfejlettebb régiójának számít. Ha az uniós átlagot száz százaléknak vesszük, akkor Budapesten az egy főre jutó GDP 41 százalékkal haladja meg az EU átlagos szintjét, míg Pest megye 44,7 százalékkal az alatt van. A sikeres önállósodás következtében 2021-től külön régióként pályázhat a megye az uniós fejlesztési pénzekre, s ez jóval több lehetőséget, pályázatot, azaz fejlesztési forrást jelent majd számára. A 2007–2013-as uniós ciklusban a Közép-Magyarország régió pénzügyi támogatása csupán negyede volt a konvergenciarégiók támogatásának. Ráadásul a régión belül is jóval több forrás került felhasználásra Budapesten, így Pest megye duplán hátrányos helyzetbe került.
Szabó Istvánt arról is kérdeztük, hogy a pluszforrásokat milyen célokra tervezik fordítani. Hasonlókra, mint a most zajló kompenzációs és VEKOP-pályázatoknál: gazdaságfejlesztő és turisztikai programokra, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, az önkormányzati feladatellátást segítő programokra, óvodák és iskolák korszerűsítésére, utak, orvosi rendelők építésére – sorolta a közgyűlés elnöke. A Pest megyében lakók, az önkormányzatok és a vállalkozások olyan forrásokhoz is hozzájuthatnak 2021-től, amelyekből eddig a Közép-Magyarország régió fejlettsége miatt ki voltak zárva. A Pest megyei törekvés azon politikai akciók közé tartozik, amelyeknek nincs vesztesük. Szabó István szerint a fővárosnak is jól jön a kettéválás, hiszen a közvetlen környezete jobban fog fejlődni, ráadásul a későbbiekben nem fog kevesebb uniós forráshoz jutni az önálló Pest megye miatt. A közös projektek megmaradnak, ezek közül a legfontosabb a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéri Régió Gazdaság- és Területfejlesztési Klaszter, amelyet a budapesti agglomeráció nemzetközi versenyképességének fokozása, a befektetések előmozdítása, valamint korszerű iparlogisztikai, technológiai és innovációs központok létrehozásának elősegítése érdekében hoztunk létre a fővárossal és a többi érintett partnerrel.
A kérdésre, elképzelhető-e, hogy a különválás után Budapestről más székhelyre költözik a Pest Megyei Közgyűlés, Szabó István határozott nemmel felelt. A megyeháza felépítése óta a (vár)megye neve, területe, igazgatási rendszere sokat változott, de a megyei közigazgatás azóta is ezen a helyen működik. Ez az elmúlt háromszáz évben nem változott, így nem változik a jövőben sem – szögezte le a közgyűlés elnöke.