Példaértékű antiszegregációs lépés

Új recept született az iskolai szegregáció elleni fellépésre, ráadásul egy helyi együttműködés révén, amelyben azonban a kormány is aktív szerepet vállal. A bihari térségben a minap került sor az erről szóló megállapodás aláírására, a szándéknyilatkozatot Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Nagy Zsolt, az egyházkerület Bihari Egyházmegyéjének esperese, a három érintett település, vagyis Biharkeresztes, Berettyóújfalu és Komádi polgármesterei, valamint Kapornai Judit, a Berettyóújfalui Tankerület vezetője látta el kézjegével. A lépés jelentőségét erősíti, hogy az összefogáshoz csatlakozott L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója is, aki a szakmában igen nagy tiszteletnek örvend, ám a kormányt lépten nyomon kritizálja, az évek óta szakmai szervezetek részvételével működő Antiszegregációs Kerekasztalt is otthagyta már.

Nem tett jót ugyanakkor a „függetlenségének”, hogy az Együtt-vezér Juhász Péterrel közösen támadták a magyar oktatási rendszert. Juhász a Facebook-on számolt be találkozójukról, s egyebek mellett azt írta, az alapítványt nem támogatja a kormány. Ez nem igaz – 2010 óta összességében mintegy százhetvenötmillió forintot kapott a szervezet által működtetett, több száz hátrányos helyzetű gyermekkel foglalkozó iskola. Ráadásul amikor a Buda-Cash-botrány kapcsán az Észak-magyarországi Regionális Bank működési engedélyének visszavonása miatt nem jutottak hozzá az állami forrásokhoz, a jegybank is besegített negyvenmillió forinttal, hogy folytatni tudják a működést.

Ami a mostani megegyezést illeti, azt Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár szintén aláírta. A távirati irodának úgy nyilatkozott, hogy a térségi szándéknyilatkozat egy egyszeri komoly problémából és annak megoldásából nőtte ki magát: 2015 elején „nagyon rossz visszhangja volt annak, hogy a református egyház Komádiban iskolát nyitott”, és az Igazgyöngy Alapítvány nyílt levelére válaszként, a minisztérium és az egyház kezdeményezésére egyeztetés indult az egyház, az államtitkárság és a civil szervezet, valamint a tankerület részvételével. Arra jutottak, mindenkit be kell vonni, aki a térségben a gyerekekért és az ott élő családokért felelős, és minden döntést, amely őket érinti, a társadalmi beilleszkedésüket segíti vagy hátráltatja, „azt meg kell beszélni”.

A kezdeményezés alapvető célja, hogy a térségi összetartás már a gyerekeknél elkezdődjön. A szegregáció ugyanis nem az iskolában indul, sokkal mélyebben gyökerezik. Hamarabb kell segítséget nyújtani. Langerné egyedülállónak nevezte a sokszínű és széles körű összefogást, amelynek következő lépése, hogy legkésőbb 2017 januárjában felállítanak egy munkacsoportot, ez kidolgozza az intézkedési tervet. Addig is – hangsúlyozta -, a lehető legtöbb fórumon példaként szeretnék állítani ezt az együttműködést az ország többi nehéz helyzetű térsége elé, hogy hasonló módon fogjanak össze, és a saját életükért, térségükért kezdjenek el közösen gondolkodni, dolgozni.

L. Ritók Nóra írásban kommentálta a megegyezést, hangsúlyozva, továbbra is türelmetlen lesz, mert gyors változást szeretne a szegregáció visszaszorítása tekintetében, melyet szerinte erősít az egyházi iskolák térnyerése a térségben, de országosan is. Megjegyezte ugyanakkor, a probléma iránt mégis Fekete Károly püspök tűnt a legérzékenyebbnek. „Ám nyilván türelmes is leszek, ha látok szándékot a változásra” – jegyezte meg. Korábban egyébként arról beszélt, a probléma gyökere az, hogy a jobban szituált vagy nem roma szülők átviszik gyermeküket a felekezeti intézményekbe. Ehhez ugyanakkor a szabad iskolaválasztás miatt teljes mértékben joguk van.