Belföld

Parlament előtt a politikai menedékjog szűkítése

A 3-as metró rekonstrukciójáról és az árvízvédelemről is szó lesz

A menedékjogi törvény módosítására vonatkozó fideszes javaslat vitáját kezdte meg szerdai ülésén az Országgyűlés; az indítvány felhatalmazást adna a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg az úgynevezett biztonságos harmadik országok listáját. A kabinet támogatja az előterjesztést, az MSZP viszont nem, ezért képviselői kivonultak a vitáról. A parlament ma fejezi be első nyári rendkívüli ülését, amelyen általános vitát tartanak a 3-as metró rekonstrukciójának felgyorsításáról és a Demokratikus Koalíció (DK) állami támogatásának felfüggeszthetőségéről. Napirend előtt a közfoglalkoztatásról, az ország állapotáról, a közbiztonságról és a kulturális fejlesztésekről volt szó.

A menedékjogi törvény módosítására vonatkozó fideszes javaslat vitáját kezdte meg szerdai ülésén az Országgyűlés: az indítvány felhatalmazást adna a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg az úgynevezett biztonságos harmadik országok listáját. A kabinet támogatja az előterjesztést, az MSZP viszont nem, ezért képviselői kivonultak a vitáról.

Rogán: Sürgősen lépni kell az illegális bevándorlók ügyében!
A menedékjogi törvény módosítását előterjesztő Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője expozéjában kifejtette: évről évre egyre több bevándorló érkezik Magyarországra, túlnyomó többségük azonban nem jogosult a politikai menedékjogra, törvényt sértve - csempészbandák szervezésében - megélhetési okokból érkezik Magyarországra.
Hangsúlyozta: az elmúlt napokban új helyzet állt be Európában, több ország ugyanis gyakorlatilag felmondta a schengeni szerződést, elkezdődött a belső határok lezárása az Európai Unióban. Jelzések érkeztek arról is - folytatta -, hogy Németország és Ausztria visszatoloncolja Magyarországra a hozzájuk innen érkező bevándorlókat.
Ha Nyugat-Európa lezárja a határait, a bevándorlók Magyarországon rekednek - mondta a fideszes politikus, hozzátéve: ha az EU lezárja a belső határait, Magyarország is lezárja déli, külső határát. A fizikai határzár a legutolsó lépés lenne, de ez sem idegen az EU-tól - mutatott rá, utalva a bolgár-török határon lévő kerítésre.

Figyelemelterelés vagy demagógiacunami
Napirend előtt éles, bekiabálásokkal tarkított vita alakult ki a szocialista Harangozó Tamás és L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára között. A szocialista politikus szerint a kormány a bevándorlásellenes kampánnyal a szegénységről, a korrupcióról, az egészségügy, az oktatás állapotáról és a kivándorlásról akarja elterelni a figyelmet. A kampány azt a célt szolgálja, hogy azok a milliók, amelyek a létminimum alatt élnek, féljenek és gyűlölködjenek, mert addig sem veszik észre, hogy a nyomoruk oka a Fidesz.
Harangozó Tamás szerint az emberek nem a bevándorlók miatt nem kapnak időpontot vérvételre és nem miattuky kell évekig várniuk egy műtétre. Bírálta az oktatási rendszert is, amely szerinte elitista, feudális, barbár, és visszarepíti az országot a középkorba.Szerinte a kormánypártok oligarchái nem bírják abbahagyni "az ipari lopást", mert "a korrupció az önök egyetlen valódi kohéziós ereje". Az ellenzéki képviselő azt mondta, ha a kormány nem képes itthon tartani a fiatalokat, a végén még ő fog könyörögni a bevándorlóknak, hogy valaki jöjjön már ide éhbérért dolgozni, hogy a kormánypártok "nyugodtan, zavartalanul lophassanak".
L. Simon László válaszában "demagógiacunaminak" értékelte a képviselő felszólalását, aki szerinte nem akarja tudomásul venni, milyen válságterületek vannak az országban. Ugyanakkor úgy látta, hogy az ellenzékiek is érzékelik már, hogy a bevándorlás súlyos probléma. Hozzátette: "Európa utolért minket", Ausztria, Franciaország lezárta a határait. Azt mondta, ha elfogadnák az uniós kvótarendszert, akkor még több bevándorló érkezne.A korrupcióról szólva arról beszélt, hogy a szocialisták ez ügyben tett egyetlen feljelentése sem állja meg a helyét. Visszautasította az oktatáspolitikára vonatkozó kijelentéseket is. L. Simon László azt mondta, egyetlen előnye lenne, ha visszarepülnénk a középkorba, hogy "azt az ötvenéves dicsőséges szocializmust és kommunizmust, amit önök a nyakunkra hoztak, azt legalább megúsznánk". Hozzátette: az "önök soraiban" a pártállam vezetői ülnek, az MSZP annak a pártnak az utódpártja, amely a diktatúrát működtette.Megerősítette, a Fidesz arra kérte a kormányt, hogy szerdai ülésén foglalkozzon rendkívüli intézkedések életbe léptetésével, a szükséges lépéseket tegye meg. Sürgősen cselekedni kell - jelentette ki, jelezve, hogy ehhez az Országgyűlésnek felhatalmazást kell adnia a kormánynak a biztonságos harmadik országok - a biztonságos tranzitországok - kijelölésére. Erre az EU szabályai is lehetőséget adnak - jegyezte meg a frakcióvezető.
Rogán Antal az ilyen, biztonságos harmadik országok közé sorolta Szerbiát, ahonnan "sem Magyarországnak, sem az EU-nak nem kell befogadnia politikai menedékjogot kérőket".
A Fidesz frakcióvezetője végül arra kérte a baloldali és liberális politikusokat, ne legyenek bevándorláspártiak.

A kormány támogatja a javaslatot
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felszólalásában az EU legnagyobb problémájának nevezte az illegális migráció kérdését, amelyre szerinte az unió a jelenlegi szabályokkal nem tud választ adni. Hangsúlyozta: az elmúlt napok eseményei arra sarkallnak, hogy ebben az ügyben a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően lépjenek kormányzati, jogalkotási, közigazgatási intézkedésekkel. Ő is azt mondta, hogy a menekültek nagy részét nem üldözik, biztonságos országból érkeznek. Akik Magyarországra Szerbián keresztül érkeznek, és Görögországnál lépnek be az EU-ba, már nem politikai menekültek - indokolt az államtitkár, aki a kormány nevében köszönetet mondott a törvényjavaslat benyújtásáért, majd közölte, támogatják az előterjesztést.
Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlók száma az év végére százhúszezer körül lehet. "Emellett nem lehet elsiklani" - hangsúlyozta, hozzátéve: hiába állítja a baloldal, hogy ezzel nem kell foglalkozni, igenis sürgősen tenni kell valamit. Megjegyezte, hogy a nyomás nem fog csökkenni, ötmilliónyian vannak ugyanis úton Európába.
A kormánypárt alelnökének szavai szerint Brüsszel eddigi bátortalan lépései az ügyben semmire sem jók. A magyar parlamentnek ezért felhatalmazást kell adnia a kormánynak a biztonságos tranzitországok kijelölésére - szorgalmazta.
Kósa Lajos azzal zárta, hogy lehet dolgozni jönni az EU-ba, de ahhoz vízumot és munkavállalási engedélyt kell kérni. Az illegális bevándorlás ugyanis - fogalmazott - szétfeszíti az európai civilizációt, gazdaságot, kultúrát, szociális ellátórendszert.

MSZP: A törvényjavaslat "az elmúlt hónapok ócska propagandájának" része
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a Fidesz kezdeményezte törvénymódosítás nem fog megoldani semmit, az csak "az elmúlt hónapok ócska propagandájának" a része. A szocialista politikus úgy látja, a magyar kormány nem is akarja kezelni a menekülthullámot.
Szerinte Rogán Antal nem mondott igazat, amikor arról beszélt, hogy nincsenek meg a kormány eszközei, ugyanis - fejtette ki - a ma hatályos szabályok is előírják: a papírok nélkül érkezőket a menekültügyi eljárás lefolytatásáig őrizetbe kell venni.
"A menekültkérdés valódi intézkedéseket kíván, elsősorban közös európai megoldást, ám ennek Orbán Viktor miniszterelnök kerékkötője. Ha a kormányoldal érdemi javaslatot kíván tenni, akkor az MSZP arról szívesen tárgyal, de a szocialisták nem kívánnak részt venni egy olyan törvényjavaslat vitájában, amely nem több mint egy propaganda-hadjárat újabb eleme" - mondta Harangozó Tamás, akinek felszólalása után frakciója képviselői kivonultak az ülésteremből.

KDNP: Súlyos problémáról van szó
A kereszténydemokrata Vejkey Imre a probléma súlyosságát azzal indokolta, hogy Magyarországon 2012 óta negyvenszeresére emelkedett a bevándorlók száma. Szerinte az uniós szabályok nem megfelelők "a bevándorlási cunami kezelésére". Beszélt arról is, hogy 160-200 ezer olyan menekült van, aki az unió különböző országiban van jelenleg, de a magyar hatóságok vették fel az adataikat, és őket visszaküldhetik ide.Hozzátette: az elmúlt években a menekültek kevesebb mint egy százaléka volt jogosult politikai menedékjogra.
Az ellenzéki pártok az ország demográfiai problémáját bevándorlókkal akarja megoldani, de a családok többsége nem osztja ezt az álláspontot - közölte utalva a nemzeti konzultációra.
Vejkey Imre elmondta, a genfi egyezmény mellett uniós irányelvek is szabályozzák a kérdést, utóbbiak meghatározzák a biztonságos harmadik ország fogalmát is. A magyar javaslat alapján azok, akik biztonságos tranzitországból érkeznek, ne igényelhessenek politikai menedékjogot - ismertette.
A KDNP-s Firtl Mátyás arról beszélt, hogy ha a migráció mértéke nem csökken, a Magyarországra érkező illegális bevándorlók száma az év végére elérheti a 120-130 ezret.
Ha Németország, Franciaország szigorít a bevándorlási szabályokon, Magyarország miért ne tenné ezt? - tette fel a kérdést a kormánypárti politikus.
Szerinte jogos felvetés - mint azt a Ház előtt fekvő törvényjavaslat tartalmazza -, hogy aki biztonságos tranzitországból érkezik Magyarországra, az ne igényelhessen politikai menedékjogot. A javaslat alkalmas a menekültáradat megállítására - értékelte.


Jobbik: A menekültek a szociális ellátórendszert akarják kihasználni
Mirkóczki Ádám (Jobbik) és Z. Kárpát Dániel (Jobbik) is vitatta azt a kormányzati álláspontot, hogy a menekültek munkavállalási céllal érkeznek Európában, szerintük ugyanis ezek az emberek a szociális rendszeren való "élősködés" miatt jönnek ide. Mirkóczki Ádám azt mondta, a Jobbik soha nem bűnözőként tekintett a menekültekre, azokon, akiket ténylegesen üldöznek, segíteni kell, de a többieket nem úgy kell kezelni, ahogy az EU szeretné. Véleménye szerint jelenleg tranzitország Magyarország, de ha nyugat-európai államok szigorítanak a szabályokon, célországgá válhat az ország.
Három javaslatot is megfogalmazott: a menekülttáborok zárttá tételét, a határőrség visszaállítását, illetve a menekültek visszafordíthatóságának lehetőségét. A jobbikos politikus szerint összeurópai problémáról van szó, de azt megkérdőjelezik, hogy van erre összeurópai megoldás. Vissza kell tagállami szintre adni a szabályozás lehetőségét - hangoztatta.
Párttársa, Z. Kárpát Dániel azt tette szóvá, hogy a baloldali pártok kettős mércét alkalmaznak. Utalt a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra. Kifogásolta azt is, hogy "a menekültcunami" közepette csökkennek az erre a területre fordítandó költségvetési források.

LMP: Elfogadhatatlan a javaslat
Az LMP-s Schiffer András vitatta azt, hogy a bevándorlás kérdésében a tagállamoknak önállóan kellene eljárniuk. Mint mondta, amennyiben nincsen szoros együttműködés, a periférián lévő országok, köztük Magyarország lehet a vesztes. Hozzátette: az európai országoknak külön-külön nincs meg az erőforrásuk a hatékony fellépésre a bevándorlás területén. Bírálta Magyarország kurdisztáni szerepvállalását, mert szerinte az nem működik, hogy belföldön uszít a kormány és közben meg bevállal egy biztonsági kockázatot jelentő missziót.A frakcióvezető közölte, az LMP számára a törvényjavaslat elfogadhatatlan azért is, mert szakít a menedékjog egyedi jellegével. A menedékjognak az a lényege, hogy mérlegelési lehetőséget hagy - mutatott rá.
Az ellenzéki politikus szerint ma Magyarországon a számok alapján a kivándorlás nagyobb probléma, mint a bevándorlás. Az LMP-s képviselő a be- és a kivándorlás gyökerét is ugyanabban látta: a globális egyensúlytalanságokban, amely ellen szerinte Magyarország is tehetne.
Párttársa, Szél Bernadett azt mondta: a menekültprobléma valós kezelésével alig-alig foglalkozik a kormány, a problémát "a lehető legostobábban" próbálja kezelni, "pártpropaganda-kampányt" épít rá vélt belpolitikai előnyökért. Európai szintű megoldás kell a menekültkérdésre, célzott, kétoldalú együttműködésekre van szükség - foglalt állást a politikus, aki felszólalásában kritizálta a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció szerinte erkölcstelen plakátkampányát. Szerinte a kabinet a politikai előnyökért csak a hangulatot szítja.


Függetlenek: A kormánynak nem határzárral kell megoldania a helyzetet
A független Szelényi Zsuzsanna szerint a kormánynak nem az a feladata, hogy határzárral oldja meg a menekültügyi válságot, hanem európai uniós országként az EU-s tagállamokkal közös megoldást kell kidolgoznia. A menekülőket meg kell menteni - hangsúlyozta az Együtt politikusa.
A Fidesz törvényjavaslatát cinikusnak nevezte, mert az szerinte olyat ígér, amit nem tud betartani, csak előkészíti a terepet a kitoloncolásra.
A független Fodor Gábor leszögezte: Magyarország nem bevándorlási cél-, hanem tranzitország. A Liberálisok elnöke szerint Magyarországnak bölcsen kell hozzáállnia ehhez a kérdéshez, és nem teheti meg, hogy az európai főárammal szemben egy kirekesztő álláspontot foglaljon el. Ezzel megint "az eleve rossz nemzetközi megítélésünket rontanánk" - mondta.

Napirend előtt

Az Országgyűlésben napirend előtt az LMP-s Szél Bernadett a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási törvénymódosításával kapcsolatban azt kérdezte: a Fidesz-KNDP elképzelései szerint mennyit kell várni, hogy bevezessék a jobbágyságot. Szerinte a kormánypártok szépen suttyomban bevezették a feudalizmust, az úr-szolga viszonyt. A parlament által ezen a napon tárgyalt törvényjavaslatból azt a rendelkezést kifogásolta, hogy kizárhatják a közmunkából azt, aki nem fogadja el a felkínált idénymunkát. Szóvá tette az alacsony órabéreket is, és normális kormányzati foglalkoztatási programot sürgetett.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára szerint a közfoglalkoztatás sok családnak meghozta a biztonságot, ezért nem vállalnak idénymunkát. Segíteni akarnak a munkáltatóknak - folytatta - ezért akarják megteremteni annak a lehetőségét, hogy megszakítva a közfoglalkoztatás időszakát, legyen lehetőség az idénymunkában való részvételre. 

KDNP: egy asztalhoz ültek a magyar pártok

A kereszténydemokrata Vejkey Imre arról beszélt, hogy a több országban is tartott "prayer breakfast" (imareggeli) nyomán áprilisban a magyar pártok is egy asztalhoz ültek és közösen imádkoztak egymásért és Magyarországért. 
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) parlamenti államtitkára szerint az imareggeli is azt mutatja, hogy a magyar politika világa válhat olyanná, ahol a konszenzust könnyebb megtalálni.
    
Jobbik: legyen több körzeti megbízott!
A jobbikos Mirkóczki Ádám a körzeti megbízottak számának növelését szorgalmazta. Pártja azt szeretné, ha nem a traffipaxos rendőrök élveznének prioritást, hanem az utcán szolgálatot teljesítő járőrök - mondta, hozzátéve: csaknem ezerkétszáz településen nincs körzeti megbízotti székhely, ami nagy probléma, de az is, hogy a megbízottakra három-négy település jut egyszerre. "Képtelenség így ellátni a feladatot, holott minél több járőr van, annál kevesebb a bűncselekmény" - mondta.
Kontrát Károly, a BM parlamenti államtitkára elmondta, hogy a körzeti megbízotti posztok kilencvenhét százaléka betöltött. Közölte azt is, hogy ma minden településen biztosított a rendőri jelenlét annak ellenére, hogy nincs mindegyiken körzeti megbízotti székhely. Jelezte, hogy a megelőzés területén szeretnének előrelépni, az a céljuk, hogy az egész országra kiterjesszék a nemrégiben indult betörésmegelőzési programot.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom