Belföld
Parlament: Napirenden a családi csődvédelem
A kormányoldal és az ellenzék is üdvözölte a kezdeményezést
Az adósságcsapdába került családok hatékony segítésével indokolta a magáncsőd intézményének megteremtését parlamenti expozéjában Vejkey Imre, a törvényjavaslatot benyújtó KDNP frakcióvezető-helyettese.
A kormánypárti politikus arról beszélt, hogy az adósok a magáncsődeljárás alatt kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mintha végrehajtási eljárás alatt állnának, hiszen 5 év után a fennmaradt adósságukat szanálják, szemben a végrehajtási eljárással, ahol otthonuk elárverezése után is marad tartozásuk.
Vejkey Imre a fizetőképesség helyreállítását jelölte meg célként, s kifejtette, hogy azon adósok élhetnek a magáncsőd intézményével, akiknek van jövedelmük, ám az nem elég a törlesztési kötelezettségük teljesítésére. A javaslat nem célozza az extrém túladósodottak megmentését - hangoztatta, hozzátéve: legsürgetőbb olyan adósok csődvédelme, akiknél a pénzintézet felmondta a szerződést, de a lakóingatlant még nem értékesítették.
Beszámolt arról is, hogy az Igazságügyi Hivatalon belül felálló családi vagyonfelügyeleti szolgálat vizsgálná meg a magáncsőd igénybe vételének jogszabályi feltételeit, s ezen vagyonfelügyelők segítenék a családokat az eljárás alatt.
A részvételi jogosultság lépcsőzetesen bővíthető, ugyanakkor akik nem tudnak élni vele, ott a Nemzeti Eszközkezelő erősítésén keresztül lehetővé kell tenni, hogy bérlőként legalább 5 évig tovább használhassák otthonukat - mondta a kereszténydemokrata politikus.
Kitért arra, hogy a banki elszámolás és a forintosítás után is maradtak olyan lakossági csoportok, akiknek a magáncsőd bevezetése lehet a hatékony eszköz. A jegybank hatásvizsgálataira hivatkozva elmondta, hogy a 90 napon túli lejárt hiteltartozás meghaladja az 1000 milliárd forintot, s ennek 45 százaléka lakáshitel. Az egy éven túli lejárt tartozás meghaladja a 660 milliárd forintot, a teljes tartozás pedig a 900-at, miközben a fedezetül szolgáló ingatlanok mértéke nem éri el az 570 milliárd forintot.
Vejkey Imre azt kérte: a képviselők támogassák javaslatukat.
Répássy: Második esély
A családi csődvédelem egyik előnye, hogy az adós és a hitelezők kölcsönös megállapodásán alapul, ezzel második esélyt ad az érintetteknek arra, hogy kikerüljenek az adósságcsapdából, és elkerüljék a kényszerintézkedést - mondta az Igazságügyi Minisztérium államtitkára.
Répássy Róbert hangsúlyozta az állam szerepvállalását, valamint azt, hogy a kizárólag az adós által kezdeményezhető magáncsőd esetében bíróságon kívüli és bíróság által előírt eljárásra is lehetőség van.
Rámutatott arra is, hogy a csődvédelem ideje alatt az adós vagyoni és jövedelmi helyzetét figyelembe véve állapítható meg a kötelezettség, hogy az adós mentesülhet a kamatok és a hiteltartozás egy részének megfizetése alól. A hitelező vagy hitelezők számára is előnyös a megállapodás - hangsúlyozta -, mivel elkerülheti a drága, hosszadalmas és gyakran eredménytelen behajtási eljárást.
Hosszú időre kiesik a csődvédelemből az, aki nem tartja be az előírásokat, ezt a Családi Csődvédelmi Szolgálat ellenőrzi a jövőben, és ez a szervezet végzi az előzetes vizsgálatokat arról is, hogy a csődvédelmet kérő megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.
A bíróságon kívüli megállapodásokat az állam regisztrálja, sikertelen egyezkedés esetén azonban megindul a bírósági adósságrendezési eljárás, azonban ez is a megegyezést célozza. Ennek hiányában a bíróság dönt a törlesztés módjáról, amely elrendelheti a nélkülözhető vagyontárgyak értékesítését és árának elosztását a hitelezők között.
Az adóst fizetésképtelenségi szakértő, vagyis a családi vagyonfelügyelő támogatja a kötelezettségei teljesítésében - mondta az államtitkár. Váratlan esemény bekövetkeztekor a megállapodás módosítható - tette hozzá.
Répássy Róbert a magáncsődeljárás előnyének nevezte, hogy az adós a létfenntartáshoz és a lakhatásához szükséges pénzkerettel maga gazdálkodhat, a jogszabály célja a lakhatás biztosítása, ehhez az állami törlesztési támogatás is segítséget adhat.
A KDNP kéri az ellenzék támogatását
Rétvári Bence KDNP-s képviselő arra kérte az ellenzéki politikusokat, ha úgy látják, hogy az előterjesztés akár csak egy adósnak is segít az adósságspirálból kikerüléshez, szavazzák meg. Szerinte a javaslatuk több tízezer embernek is segíthet, majd a vitában elhangzottakra reagálva közölte: azért most nyújtották be, mert már nincs árfolyamkockázat.
A családi csődvédelem mélyreható megoldást jelet, hiszen megváltozik az adósságszerkezet kezelése, és a gondolkodásmódon is változtat: ki-ki addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér - mondta a kormánypárti politikus.
Fidesz: A cél az adósságcsapda elkerülése
A fideszes Vitányi István célnak nevezte, hogy a hitelesek kikerüljenek az adósságcsapdából. A szabályozás, amely az eddig bevezetett állami intézkedéseket követi, azoknak a családoknak biztosít lehetőséget, akiknek vagyona és jövedelme nem teszi lehetővé a lakóingatlanjukra felvett hitelek törlesztését. Pozitívan szólt a késedelmi kamatok és járulékok valamint az adósságteher egy része alóli mentesülésről, de arról is, hogy a jogalkotó a rendkívüli, hirtelen bekövetkezett körülmények esetén lehetőséget ad az egyezség újratárgyalására, a végzés olyan módosítására, amely az adós javát szolgálja.Mint mondta, az Igazságügyi Hivatalon belül felálló Családi Csődvédelmi Szolgálat nemcsak a folyamat ellenőrzésébe kapcsolódik be, hanem döntéselőkészítő munkát is végez.
MSZP: Üdvözlendő a javaslat, de változtatásokra is szükség van
A szocialista Korózs Lajos is üdvözölte az előterjesztést, amelyhez azonban jobbító kritikai megjegyzéseket is fűzött. Bírálta azt is, hogy a kormányzat eddig nem a legnehezebb helyzetben élőkőn segített, de arról is beszámolt, hogy közműtartozása sokkal több embernek van az országban, mint hiteltartozása. Szerinte a javaslat azon adósok számára sem garantál biztos kiutat az adósságból, akik "végigszenvedik" az eljárást. A magáncsőd intézményét az MSZP minden adósra kiterjesztené - fűzte hozzá -, és nagyobb mértékben vennék figyelembe az adósok érdekeit.
Úgy látta, az előterjesztés az érintettek jelentős részét kizárja a folyamatból, ezért pártja nemcsak a már kilencven napos késedelemben lévőket vonnák be a folyamatba, hanem azokat is, akiknél csak felmerül a tartozás lehetősége. A jövedelem nagyobb arányát hagynák az adósnál - folytatta -, és gyakorlatilag csak a bírósági eljárásra adnának lehetőséget.
KDNP: Belátható időn belül segíti a családok talpra állását a javaslat
Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka kiemelte: 2002-2010 között megötszöröződött a családok adóssága, az előző kormányok a kedvezményes lakásépítési és -vásárlási lehetőséget megszüntették. A baloldali-liberális kormányok tehetetlenségükkel, szociális érzéketlenségükkel csak tetézték a bajt - fogalmazott. Kitért arra, hogy ezzel szemben 2010 óta számos intézkedés született, ezek között említette az árfolyamgátat, a végtörlesztést, a forintosítást, a nemzeti eszközkezelőt, ezek összesen 1500-1600 milliárdos segítséget jelentettek. Ám ezekkel sem tudtak mindenkin segíteni, ezért van szükség a természetes személyek adósságrendezésére - mutatott rá a KDNP-s politikus, aki történelmi jelentőségűnek nevezte a javaslatot.
Rögzítette: indítványuk európai mintára erősíti a társadalmi kohéziót, a szociális hálót, a szolidaritást Magyarországon. A legkiszolgáltatottabbaknak nyújtanak mentőövet, akik elveszítették a reményt, akiknek az ingatlanuk ugyan megmaradt, de adósságcsapdába kerültek - mondta, megjegyezve azt is, hogy a jövőben a pénzügyi, életvezetési oktatásra, tanácsadásra jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt másik vezérszónoka kiemelte: a javaslat - amelyet hosszas egyeztetés előzött meg - azoknak nyújt segítséget, akik már nem törlesztenek, de segítséggel helyreállítható ez a folyamat.
A KDNP frakcióvezetője hozzátette: fontos, hogy nem kényszerítenek senkit, önkéntesen lehet vállalni a csatlakozást. Cáfolta, hogy a csődvédelmi felügyelő például a családok élelmiszer-vásárlásába is beleszólna majd. Reményeik szerint több tízezer család kerülhet ki az adósságcsapdából - mondta Harrach Péter, felvetetve azt is, hogy egy bérlakáskezelő létrehozásával az üresen álló lakások hasznosítása sok családon tudna segíteni.
Jobbik: A KDNP javaslata messze van a rendszerszintű megoldástól
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka kifejtette: a KDNP-sek már 2010-ben kampányoltak a magáncsőddel, de azt mondják, a javaslat azért csak most került a Ház elé, mert meg kellett várni a devizahiteles rendezést. A magáncsőd azonban nemcsak a devizahelyzet miatt szükséges, hanem a rezsihátralékok miatt is - hívta fel a figyelmet az ellenzéki politikus, aki szerint "a 2010 óta tartó szöszmötölésnek nem lehettek szakmai indokai".
A devizahiteleseket érintő korábbi intézkedésekről azt mondta: az eszközkezelő a bajba jutottak csak egy töredékének tudott segíteni. A forintosítással pedig - folytatta - hatalmas, több száz milliárdos többlet keletkezett "a Magyar Nemzeti Bank környékén", és elvárható lett volna, hogy ennek egy részéből létrejöjjön egy kártalanítási alap a már kilakoltatottak megsegítésére.
A mostani csődvédelmi koncepció után is több mint százezer család maradhat mentőöv nélkül - figyelmeztetett Z. Kárpát Dániel.
Szerinte a KDNP indítványában szűkítő feltételek vannak, amelyek indokolatlanok, feloldásukkal pedig szélesebb rétegeket lehetne megcélozni.
Sérelmezte, hogy pártja javaslatának két alappillére jelzésszinten sem szerepel a KDNP előterjesztésében. Ezen egyik alappillér egy ingyenesen kirendelt családsegítő - aki nem a családok költekezésébe szólna bele, hanem közvetítene a hitelező és az adós között -, a másik pedig a munkavállalás segítése érdekében az ingyenes átképzési programok rendszere - ismertette a jobbikos képviselő, aki úgy összegzett: a kormánypárti előterjesztés távol áll a rendszerszintű megoldástól.
Későbbi felszólalásában állami bérlakásprogramot szorgalmazott.
LMP: Túl késői, túl kevés a javaslat
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka közölte: pártja fontosnak tartja a családi csődvédelem bevezetését, de szerintük túl késői, a tartalma pedig túl kevés, "az adósságcsapdában vergődőknek" csak egy szűk köre élhet a lehetőséggel. Ráadásul - mondta - a csődvédelem intézménye inkább a jobb vagyoni helyzetben lévő rétegnek segít. Kiszorító hatása lesz annak is, hogy túl magas az alsó tartozási korlát, emiatt ugyanis sok jelentős tartozást felhalmozó adós eshet el az adósságrendezés lehetőségétől. A javaslat nem kezeli a jövedelemeltitkolás esetét sem - kifogásolta az LMP-s politikus.
Azt is meg lehetne határozni, hogy egy vagyonfelügyelőnek legfeljebb hány ügyfele lehet - vetette fel.
Az LMP nem látja garantáltnak azt sem, hogy a csődvédelem lehetőségével élőknek marad-e jövedelmük a megélhetésre, pedig nagyon fontos lenne, hogy ne kerüljön veszélybe a létfenntartás.
Schmuck Erzsébet végül arról beszélt, hogy ki kellene mondani a lakhatáshoz való jogot, a lakásukat elveszítő hiteleseknek megfelelő nemzeti ingatlanalapot kellene működtetni.
Vejkey Imre zárszavában a kritikákra reagálva felhívta a figyelmet, hogy az egyes hitelezői csoportok számára a megtérülés szabályait tartalmazza a törvényjavaslat. Az első helyen a jelzáloghitelező bank áll, az ingatlan fedezetéig, második helyen a privilegizált helyzetben lévő közműcégek, majd a fedezetlen banki követelések következnek. Utolsó helyen a hátrasorolt hitelező, magánszemélyek, magánjogi ügyletek következnek.
Az állam úgy védi az eladósodott magánszemélyt és a családokat, hogy a köz és magánhitelezők jogos igényeit is érvényesíteni kívánja - jelezte, egyúttal rögzítette: az adósságrendezés az elsődleges cél. A magáncsőd nem alkalmazható azon hiteladósok helyzetének rendezésére, akiknél végrehajtás, vagy azon kívüli eljárásban az értékesítés már megtörtént - jegyezte meg.
Miniszterelnökség: hatékonyabb lehet az MFB működése
Az MFB tevékenységét, működését tenné hatékonyabbá, illetve a brókerbotrányt vizsgáló albizottság működését támogatná az a két előterjesztés, amely az MFB-törvényt módosítja - mondta a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára.
A két javaslat együttes általános vitájában Németh Lászlóné közölte, a Miniszterelnökség által benyújtott javaslat átalakítja a fejlesztési bank részesedésszerzési szabályát, hatályon kívül helyezi az MFB-törvény 2. számú mellékletét, amely felsorolja, hogy a bank konkrétan milyen gazdálkodó szervezetekben rendelkezhet tulajdoni részesedéssel. Helyette felsorolják, hogy a bank közvetlenül, illetve közvetetetten milyen gazdálkodó szervezetekben szerezhet tulajdont - tette hozzá.
Németh Lászlóné szerint így nem kell minden tulajdonváltozáskor módosítani a törvényt az Országgyűlésnek.
Az államtitkár a másik, az Országgyűlés költségvetési bizottsága brókerbotrányt vizsgáló albizottsága által benyújtott javaslatról közölte, annak célja, hogy az MFB által a Quaestornak a győri ETO Park létesítésére nyújtott 17 milliárd forintos kölcsön ne képezze banktitok tárgyát, az ezzel kapcsolatos szerződések, dokumentumok elérhetőek legyenek. Németh Lászlóné a bizottsági javaslatot közérdekűnek nevezte, és jelezte, hogy azt a kormány támogatja.
Magyarország és a Luxemburgi Nagyhercegség közötti egyezmény
Orbán Gábor, az NGM államtitkára a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat expozéjában kiemelte: 2015. márciusában kötötték meg új egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére. Ez kizárja a vállalkozások és magánszemélyek jövedelmének kettős adóztatását és rögzíti az egyenlő elbánás elvének alkalmazását. Lehetővé teszi továbbá a kölcsönös egyeztető eljárás kezdeményezését is - mondta. Hozzátette: az egyezmény az adóelkerülés és kijátszás kizárására is több garanciális elemet tartalmaz.
Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka szerint az egyezmény a két ország kapcsolatrendszerét erősíti. Felidézte a diplomáciai kapcsolatok felvételét, és a jelenlegi kapcsolattartást, majd azt mondta: a külkereskedelmi egyenlegünk pozitív. A fideszes politikus a két oldalú árucsere-forgalom növelését szorgalmazta, s jelezte: a termelőszektorban számítunk a luxemburgi befektetőkre.
Szakács László, az MSZP vezérszónoka dicsérte az előterjesztést, és kiemelte: a jövedelem és a vagyonadókra terjed ki az egyezmény. Hozzátette: álláspontjuk szerint az egyezmény kiszámíthatóvá teszi a kétoldalú adóztatási kapcsolatokat.
Bana Tibor, a Jobbik vezérszónoka szintén a támogatásukról biztosította a törvényjavaslatot. Kitért arra, hogy a megállapodással kikerül az egyezményből a szabad foglalkozás fogalma, és egyszerűsödik a tanulókat érintő passzus. Bízik benne, a személyek és a vállalkozások közötti együttműködés is erősödhet.
Az általános vitát az elnöklő Hiller István ezt követően lezárta.
A tulajdonosi joggyakorláshoz köthető szerepek, feladatok hatékonyabb ellátásával indokolta a Miniszterelnökség államtitkára az állami vagyonról szóló törvény azon módosítását, amely kiterjeszti a Miniszterelnökséget vezető miniszter jogkörét társaság megalapítására, részesedés megszerzésére vonatkozó rendeletek megalkotására. Németh Lászlóné expozéjában kiemelte: az illetékes miniszter jogköre kizárólag a feladatköréhez tartozó esetekre terjedne ki.
Az államtitkár szavai szerint a bürokratikus terhek lebontásáról van szó. Kifejtette: ha a kormány úgy dönt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank például céget vásárolhat, akkor ahhoz jelenleg törvénymódosítás szükséges vagy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő eljárása szükséges. A módosítás leegyszerűsíti a folyamatokat és senkinek nem sérül az érdeke - hangoztatta.
Németh Lászlóné kitért arra, hogy a Miniszterelnökség vagyonkezelő centrummá vált, s a nemzeti közműszolgáltatóval kapcsolatos feladatok is indokolják a törvénymódosítást.
A fideszes Gelencsér Attila szerint a törvénymódosítást a nemzeti közműszolgáltató működtetésével kapcsolatos feladatok is indokolják, a módosított jogkör segíti a hatékony megvalósítást. A társaság nemzeti érdekeket véd és hozzájárul a rezsicsökkentés feltételeinek fenntartásához. Értékelése szerint a jogszabály módosítása gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé, s ezzel megteremti, hogy a lakosság a jövőben is megfizethető, kiszámítható energiaárakkal kalkulálhasson.
Szakács László, az MSZP vezérszónoka az MFB transzparens működésének megszűnése miatt fejezte ki aggályát. Kifejtette, hogy eddig is alapíthatott vagy vásárolhatott céget, de be kellett hozni a törvényhozás elé. Ha ebből visszalépnek és elég a miniszteri rendelet is, az szerinte indokolatlan gazdasági és hatalmi koncentrációt eredeményez, árt a közbizalomnak, a költségvetésnek és a kormánynak. Szóvá tette azt is, hogy a rezsicsökkentés miatt az önkormányzati közműcégek 1000 milliárd forinttal tartoznak, s még meg is adóztatják őket.