Belföld

Parlament: Napirend előtt a halálbüntetésről és a forintosításról

KDNP: Halálbüntetés esetén nem lehet jóvátenni a téves ítéletet

Az egészségügyi forrásokról, a devizahitelek forintosításáról, a nyugdíjreformról, és a halálbüntetésről volt szó többek között a napirend előtti felszólalások során hétfőn az Országgyűlésben.

A kereszténydemokrata Vejkey Imre arról beszélt, hogy a társadalomra rendkívül veszélyes elkövetőket ma börtönbe zárják, míg volt, amikor ez a fajta elkülönítés lehetetlen volt a történelemben és éltek a halálbüntetéssel. Kijelentette: a 21. század Magyarországában olyan büntetés-végrehajtási eszközök vannak, amelyekkel ártalmatlanná lehet tenni az elkövetőket anélkül, hogy megfosztanák őket életüktől. Utalt arra, hogy halálbüntetés esetén nem lehet jóvátenni a téves ítéleteket, s erkölcsi felelősség terhelné a törvényhozókat, ha a kommunista diktatúra után bevezetnék a halálbüntetést.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára jelezte, hogy a kormány nem tárgyal ilyen előterjesztést, azonban az igazságügyi miniszter ellenzi az életet érintő, visszafordíthatatlan döntést. Ehelyett a tényleges életfogytiglan alkalmazását kell megvédeni - jelentette ki.

A szocialista Tukacs István bírálta, hogy a szakdolgozók és orvosok elvándorlása nem áll meg, s ahelyett, hogy megszűnne a hálapénz, törvényes lesz. Értékelése szerint ha a várólisták csökkentése csak pénzkérdés, akkor többet kellett volna fordítani rá. Az ellenzéki politikus szóvá tette, hogy egy egyszerű diagnosztikai vizsgálatra is hónapokat kell várni, s súlyos tévedésnek nevezte, hogy a személyi jövedelemadó csökkentése javít az egészségügyi dolgozók helyzetén. Azt mondta: hosszú távra kell megállapodni az érintettekkel.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában felrótta, hogy a szocialisták vizitdíjat, kórházi napidíjat akartak, elvették az ápolók tizenharmadik havi bérét, magánbiztosítóknak akarták átjátszani az egészségügyi kasszát és kórházakat privatizáltak. Példa nélkülinek minősítette, hogy a jelenlegi kormány 500 milliárd forintnyi beruházást folytat az ágazatban, megemelte a béreket, új bevételi forrásokat nyitott. Jelezte azt is, hogy lelassult az elvándorlás.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint a devizahitelek forintosítása elviselhetetlen terhet jelent a családoknak, az elszámoló levelek szerint sokat 2,5-3-szorosát fizetik vissza a felvett összegnek. Ők többnyire alacsony jövedelmű emberek, akik nem tudtak végtörleszteni - jegyezte meg. Az ellenzéki képviselő bírálta, hogy a jelzáloghitel akkor is fennmaradhat, ha a zálogtárgyat elveszíti az adós, és szólt arról is, hogy megtiltották volna a faktorálást. Értékelése szerint csak a jegybank járt jól.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára felidézte, hogy 2010-ben eladósodott országgal, vállalkozásokkal, emberekkel szembesült az új kormány. A devizahitelesekre vonatkozóan azt mondta: igazságos megoldást találtak, ami jogilag is rendben van, az Országgyűlés 3 törvényt alkotott, s néhány hónapon belül a teljes problémakör megoldódik.
A jobbikos Sneider Tamás arról számolt be, hogy több százezer aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek negyven év munkaviszony után. Az ellenzéki politikus több levelet ismertetett, amelyek szerinte arról tanúskodnak, hogy "kizsigerelik" az embereket a munkáltatók. Kifogásolta, hogy a kormánypártok nem kezelik megfelelően a kérdést, ezért nyugdíjreformot sürgetett.
Rétvári Bence válaszában kiemelte, hogy a Jobbik leszavazta a nyugdíjemelésről és a nők nyugdíjba vonulásáról szóló javaslatokat. Felidézte, hogy egy hangfelvétel tanúsága szerint Sneider Tamás arról beszélt, hogy a nyugdíjasok előtt "kedves kisfiút kell játszani", mert nélkülük nem lehet választást nyerni. Az államtitkár ennek tulajdonította a jobbikos kezdeményezést is.
A Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal a 2016-os költségvetés korai benyújtását méltatta, értékelése szerint ezzel a vállalkozásoknak úgy kezdődik a következő üzleti év, hogy fél évvel korábban tisztában vannak az adójogszabályokkal és a költségvetés céljaival. Ez erősíti a kiszámíthatóságot és a biztonságot - hangoztatta. Felidézte a 2010-es gazdasági helyzetet, utalva a csődhelyzetre, a magas államadósságra, a munkanélküliség megduplázódására. A konszolidáció időszakát a stabilizáció követte, majd elindult a növekedési fordulat - sorolta. 
Tállai András válaszában azt hangoztatta, hogy évről évre könnyebb a költségvetés tervezése és végrehajtása az új gazdasági környezet miatt. Annak kell következnie, hogy a makrogazdasági számokból minden ember érezzen valamit, mindenki előre tudjon lépni egyet - jelentette ki az államtitkár.