Belföld

Párbeszédet javasol a tárcavezető

Ferge szerint a Gyurcsány-kormány semmit nem tett a válság veszteseiért

Új típusú szakmai párbeszédet javasolt a szegénység visszaszorítására Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Ferge Zsuzsa szociológus szerint a Gyurcsány-kormány idején Magyarország volt szinte az egyetlen, ahol semmilyen intézkedést nem hoztak a válság veszteseinek támogatására.

szegenyseg-konf
A miniszter és stábja érkezik a konferenciára, amely nyitány lehet a szakma és a politika kapcsolatában (Fotó: Hegedüs Róbert)

„A szegény az, aki el van zárva, és nem élvezheti a társadalom javait” – mondta az emberi erőforrások minisztere tegnap Budapesten a Szegénység Magyarországon – esélyek, lehetőségek 2015 elnevezésű tanácskozáson. Balog Zoltán szerint a szegénységbe nem szabad beletörődni, a kormányzati politika középpontjában ezért az aktivizálás, a munkahelyteremtés áll. A szakterületet feszítő ellentétekre utalva úgy vélte, tisztázni kellene, miben tudnak egyetérteni, és mi lehet a következő lépés. Hozzátette: „Ha nem is látványosan, de folytattuk az előző kormányok munkáját, hiszen e területen a folytonosság nagyon fontos.” Hangsúlyozta, hogy elsősorban mindenki saját magáért, a gyermekeiért és a családjáért felelős, és meg kell tenni mindent azért, hogy kitörjön nehéz helyzetéből.

A miniszter a szegénység visszaszorítása érdekében új típusú szakmai párbeszédet javasolt. Utalt arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatával érintettek aránya a 2011-es 32,4 százalékról 2013-ra 31,1 százalékra mérséklődött, ezen belül a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 25,7 százalékról 23,9 százalékra csökkent. Többek közt felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években nőtt a háztartások egy főre jutó bruttó jövedelme: 2013-ban átlagosan 4,3 százalékkal és hogy 2010-ben a minimálbér 73 500 forint volt, tavaly pedig 101 500 forintra emelkedett.Ferge Zsuzsa szociológus üdvözölte Balog Zoltán felhívását a párbeszédre, ugyanakkor közölte, hogy a kormány „rózsaszínűre festi” a helyzetet. Úgy vélte, az adatokat nézve itt-ott látható javulás, de az összképet nézve „nehezek a problémák”.

Kritikával illette ugyanakkor a Gyurcsány-kormányt, mondván, 2008-ban Magyarország szinte az egyetlen állam volt, amely semmit nem tett azért, hogy megvédje a válság veszteseit. A szociológus felhívta a figyelmet arra is, hogy a nagyon nehéz helyzetekből egyedül nem, csak segítséggel lehet kitörni.
Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt hangoztatta, hogy a szociális biztonság első eleme a gazdaság növekedése és a foglalkoztatottság erősítése. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem átmeneti jövedelempótló eszköz. A cél az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedés – hangsúlyozta.


Balog: A hátrányos helyzetű térségekben speciális támogatások szükségesek

5 perces interjú: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere

– A leszakadó térségekben hatványozottak a gondok, a közlekedéstől a munkalehetőségekig, és a mélyszegénységben élők aránya is sokkal magasabb, mint másutt. Milyen programon dolgoznak ezen körzetek helyzetének javítása érdekében?

– A differenciálás az állami szolgáltatásokban éppen ilyen terv. A leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztésére ugyanis más sztenderdeket kell kiírni, mások az állam kötelezettségei, mint a fejlett térségekben. Az iskolákban például kisebbek a csoportlétszámok, több fejlesztőpedagógusra van szükség, mint a fejlettebb településeken. Gazdaságpolitikai szempontból pedig hasznos lehet a szabad vállalkozási övezetek kialakítása, hogy kevesebb adót kelljen fizetni az itt megtelepülő és az embereknek munkát kínáló vállalkozásoknak. Ezekben a térségekben tehát kiemelten támogatjuk a befektetéseket. Cél az is, hogy a hátrányos helyzetű területeken is megérje háziorvosnak lenni, mert jelenleg megesik, hogy a nyolcvanéves orvos nem tudja eladni a praxisát. Nincs ugyanis senki, aki megvenné és működtetné azt. Összefoglalva, a hátrányos helyzetű térségekben pluszjuttatásokra van szükség.

– Képes-e az állam a maga eszközeivel a kirívó területi különbségeket enyhíteni?

– Természetesen van annyira rugalmas a magyar állam, hogy az ország méretéhez képest a nagyon nagy eltéréseket kezelni tudja. Miskolcon például ugyanazért a munkáért feleannyi bért sem adnak, mint Budapesten, holott a kettő között a távolság kétszáz kilométer. Szerintem ez így egyáltalán nincs rendben. Azon vagyunk, hogy differenciált, egy-egy térségre fókuszált segítséggel csökkentsük, enyhítsük az itt élő emberek hátrányait.

– Mi lesz a zsáktelepülésekkel, illetve a leszakadó városrészekkel?

– A felmérések elkészültek, most az eltérő ellátások szabályozóit dolgozzuk ki. Ami a zsáktelepüléseket illeti, többek közt azt tervezzük, hogy speciális központokat hozzunk létre, és a kistelepüléseken élők oda jutását is segítjük majd.

– Párbeszédre hívta a szakmát és a politikát, ezentúl rendszeres találkozásokat tervez. Mit vár az együttműködéstől?

– A szegénység mindig kihívás volt Magyarországon, és ma is az egyik legnagyobb. Keresem a párbeszéd lehetőségét, mert a szociálpolitikában az egyik legfontosabb dolog a kiszámíthatóság és az állandóság. Szeretném a felelős szakembereket és politikusokat bevonni az elemző munkába is, hogy közösen tudjunk kimondani nagyon fontos dolgokat. A társadalmi konszenzus ugyanis mindig a stabilitás jele, így van ez a családpolitikában és a szociálpolitikában is.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom