Belföld

Papp Károly: A sikeres fellépés záloga az együttműködés

Bakondi: Újra élővé kell tenni a schengeni rendszer filozófiáját

Az illegális bevándorlással szembeni sikeres fellépés záloga az együttműködés, az információcsere, az együtt gondolkodás - mondta Papp Károly országos rendőrfőkapitány a nyugat-balkáni illegális migrációt áttekintő keddi tanácskozáson Budapesten. 

A tizenhárom ország, valamint az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex és az európai rendőrségi együttműködési szervezet, az Europol képviselőinek részvételével megrendezett eseményen az altábornagy arról is beszélt, hogy az illegális migrációval szembeni fellépés nem csak határrendészeti, hanem bűnügyi, közrendészeti és idegenrendészeti feladat is.

Bakondi: Újra élővé kell tenni a schengeni rendszer filozófiáját
 A migrációs helyzet kezelésében alapvető megközelítésbeli változásra van szükség, újra "élővé" kell tenni a schengeni rendszer filozófiáját, miszerint a külső határokat védjük, s ezáltal a belső határokon nem szükséges ellenőrzés - emelte ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kedden az MTI-nek adott nyilatkozatában, miután részt vett a nyugat-balkáni illegális migrációt áttekintő tanácskozáson Budapesten.
Bakondi György azt mondta: a migrációs kérdésekkel foglalkozó tizenhárom ország, a Frontex és az Europol képviselőinek részvételével zajlott rendezvény eredményes lehet, mivel előkészítheti ezen országok illetékes politikai vezetőinek tanácskozását. Ez a főtanácsadó szerint áttörést hozhat a migráció elleni európai fellépésben, és abban is, hogy hatékony fellépést biztosítsanak a terrorveszély ellen, az állampolgárok biztonságának garantálása érdekében.
A mostani konferencia fontos szakmai lépés a határőrizetért felelős vezetők konzultációjában - fogalmazott Bakondi György, megjegyezve: a rendezvény jól illeszkedik a magyar kormány nemzetközi aktivitásához is, amelynek célja, hogy megszakítsák azt a folyamatot, amelynek nyomán tavaly több mint 2 millió olyan ember lépett az Európai Unióba, akinek identitása, illetve célkitűzése sem ismert.

A komplex rendvédelmi feladat komplex válaszokat és fellépést kíván, ezért a bűnügyi és rendészeti munkának összehangoltnak kell lennie - mondta, példaként említve meg az embercsempész szervezetek elleni fellépést.

Felidézte: tavaly Németország, Ausztria, Szerbia és Magyarország már döntött közös határrendészeti lépésekről, a koszovói migránshullámot akkor sikeresen kezelték.

Magyarországon az illegális bevándorlásban azonban 2015 májusában, a főkapitány megfogalmazása szerint, robbanásszerű változás következett be, amelyre a kormány három pilléren nyugvó intézkedéscsomaggal válaszolt, ez a jogszabályváltozások mellett technikai eszközök alkalmazását, továbbá a rendőri erők átcsoportosítását, speciális határőrizeti egység létrehozását jelentette.

Segítségnyújtás a migránshullám által sújtott országoknak

Papp Károly úgy fogalmazott, a helyzet kezelése egyedül nem megy, ezért köszönetet mondott azért, hogy a magyar rendőrség a múlt év második felében nemzetközi támogatást kapott többek között a lengyel határőrségtől és a szlovák rendőrségtől a magyar-szerb zöldhatár ellenőrzéséhez.

Hozzátette: Magyarország is figyeli környezetét és segített a tőle segítséget kérőknek, így például Szerbiába, Szlovéniába, Görögországba, Bulgáriába, Macedóniába utazott magyar kontingens, Szlovénia és Macedónia részére pedig a műszaki akadály megépítéséhez biztosított Magyarország alapanyagot.

Az altábornagy a balkáni útvonalon tett intézkedéseket az illegális bevándorlással szembeni fellépés szempontjából történelmi léptékűeknek nevezte, példaként említve a görög-macedón határ zárását.

Az országos rendőrfőkapitány sajátosnak nevezte Magyarország helyzetét abból a szempontból, hogy az illegális bevándorlók elsősorban Görögország, illetve Bulgária területén lépnek be az Európai Unióba, és csak másodszor Magyarország területére.

Követni kell az uniós szabályokat

Papp Károly alapkérdésnek nevezte a schengeni kódex előírásainak betartását és betartatását, és azt mondta, meggyőződése, hogy az unió területére szabályozott és ellenőrzött módon kell, hogy az illegális migránsok belépjenek. Hozzátette: ezzel összhangban áll a magyar jogszabályi környezet is, ennek szellemében hajtják végre feladataikat tavaly szeptembertől a déli határszakaszokon.

Hangsúlyozta azt is, hogy az illegális migráció hatással van nemcsak a terrorfenyegetettségi helyzetre, hanem az általános közbiztonsági helyzetre, ezáltal az unió állampolgárainak szubjektív biztonságérzetére is.

A főkapitány szerint folyamatosan megfigyelhető a menekültjoggal visszaélés, az illegális bevándorlók célországválasztása, és az is, hogy a menekültstátusért folyamodók egyre többször sértik meg az előírásokat.

A tanácskozáson Ausztria, Bulgária, Csehország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Magyarország képviselteti magát a Frontex és az Europol mellett.

A rendezvényen kivetítőn idézték az Európai Parlament és az Európai Tanács 2016. március 9-én kiadott, a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló rendeletét, amely kimondja: "A határellenőrzés végrehajtása nem csupán azoknak a tagállamoknak az érdeke, amelyek külső határainál azt elvégzik, hanem valamennyi olyan tagállamé, amely belső határain megszüntette a határellenőrzést. A határellenőrzésnek elő kell segítenie az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet, és meg kell előznie a tagállamok belső biztonságát, közrendjét, közegészségügyét és nemzetközi kapcsolatait fenyegető veszélyeket."