Belföld
Palkovics László: Közel 75 ezer hallgató került be a felsőoktatási intézményekbe
Alap- és osztatlan képzésben a legtöbben gazdaságtudományi képzésre kerültek be+VIDEÓ
Palkovics László kifejtette: a 111.219 jelentkezőből felvett 74 652 hallgató közül állami ösztöndíjas képzésben 57 111-en kezdhetik meg tanulmányaikat, míg költségtérítéses formában 17 541-en tanulhatnak majd. Alapképzésre 47 026, mesterképzésre 13.195, osztatlan képzésre 6793, felsőoktatási szakképzésre 7638 hallgató nyert felvételt. Mind az általános, mind a keresztféléves eljárásban felvettek száma emelkedett az állami ösztöndíjas képzésekben.
Akit nem vettek fel, azoknak a pótfelvételit július 28-án hirdetik meg. A jelentkezési határidő augusztus 7-e, a ponthatárokat augusztus 25-én hozzák nyilvánosságra. A pótfelvételi során egyetlen helyre, kizárólag elektronikus úton lehet kérelmet beadni, és költségtérítéses helyek állnak rendelkezésre.
Kivételt ez alól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és magyar intézmények határon túli képzései jelentenek. Alap- és osztatlan képzésben a legtöbben (17,6 százalék) gazdaságtudományi képzésre kerültek be, ezt követi a műszaki terület (15,9 százalék), a pedagógusképzés (12,8 százalék), az informatika (8,9 százalék), és az orvos- és egészségtudomány (8,1 százalék). Mesterképzéseknél első helyen a pedagógusképzés áll (20,9 százalék), utána jönnek a gazdaságtudományok (18,9 százalék), és a bölcsészettudomány (15,6 százalék), majd a műszaki terület (13,9 százalék).
Megjegyezte: agrár területen nem csökkent, de nem is nőtt a bekerült hallgatók száma, itt még sok feladat lesz, hogy az agrár szakmát máshogy pozícionálják. Kiemelte, hogy a természettudományos területen enyhe növekedés látható, és reményének adott hangot, hogy a jövőben induló programoknak köszönhetően ez tovább folytatódik majd.
Az államtitkár elmondta: bár az adott évben érettségizők száma évek óta csökken, ez az érettségiző felvettek számában nem jelentkezik, az konstansnak tekinthető.
Értékelése szerint azt, amit 2014 decemberében a felsőoktatási stratégiában megfogalmaztak a hallgatók számát, illetve a területeket illetően, az elmúlt két év visszaigazolta. A tavaly megindult tendenciák folytatódtak.
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke közölte: a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény az ELTE, amelyet a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ. A második és harmadik helyen csere történt tavalyhoz képest - jelezte. Negyedik helyen a Debreceni Egyetem áll, utána a Pécsi Tudományegyetem jön.
Közlése szerint az első helyre felvettek száma idén 48,4 százalék volt, ami azt mutatja, hogy kiemelt a jelentősége annak, ki melyik szakot jelöli meg elsőként. Az összes jelentkező 67,1 százaléka bekerült valamelyik intézménybe.
Az átlagpontszám a Műegyetem mechatronikai mérnök képzésén 474 volt, Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi igazgatási 456, nemzetközi biztonság és védelempolitika szakán 456 volt.
A legtöbb jelentkezőt felvett képzés a mérnökinformatikus, a gépészmérnöki és a programtervező informatikus volt, amelyet a villamosmérnöki és általános orvosi képzés követett.
Az informatikai terület iránt a munkaerő piaci érdeknek megfelelően nőtt a érdeklődés- jegyezte meg.
A 41 központi ponthatárról szólva kiemelte: érdemben nőtt az első helyen jelentkezők száma, ahogyan a felvetteké is magasabb mint tavaly. Ezen szakok esetében magasabb a bekerült hallgatók száma az informatika, a műszaki és a természettudományos területen egyaránt.
Maruzsa Zoltán elmondta: mesterképzésen 22 ezer volt a jelentkezők száma, ebből közel 13. 200-an kerültek be. A felvettek száma némileg kisebb, mint tavaly, aminek oka az, hogy a hallgatói létszám - demográfiai okok miatt - évek óta csökken.
A legtöbb jelentkezőt felvett intézmény az ELTE, a BME, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem voltak.
Képzési területenként nézve a bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, műszaki áll az első három helyen. A legtöbb jelentkezőt felvett szak a pszichológia, vezetés és szervezés, nemzetközi tanulmányok voltak.
A tanárképzésről szólva az OH-elnök kiemelte: mesterképzésben némileg kevesebben tanulnak majd, de ők azok, akik még az alapképzésen indultak. Mivel a rendszer átállt az osztatlan képzésre, itt már nőtt a felvettek aránya. Ezt ösztönzik is, mert a köznevelés átalakításának kulcsa a jól képzett pedagógus - mutatott rá az elnök.
A duális képzésben öt területen komoly növekedés történt a jelentkezések és a felvettek számát tekintve is. Maruzsa Zoltán jelezte, közösségi képzőközpontok Hatvanban, Kisvárdán, Siófokon fogadnak hallgatókat. Sümegen olyan alacsonyak voltak a jelentkezői számok, hogy nem indul el a képzés - közölte az OH elnöke.
Elmondta még, a besorolási döntéseket augusztus 5-ig teszik közzé a felvi.hu oldalon, jogorvoslatra 15 napon belül, az OH-hoz benyújtva írásban, a miniszternek címezve van lehetőség.
Ezeket egyenként megvizsgálják, a jogorvoslat azonban nem hiánypótlás - hívta fel a figyelmet.
Jobbik: Ne zárják el a fiatalok elől a felsőoktatás lehetőségét!
A Jobbik azt kéri a kormánytól, hogy ne zárja el a felsőoktatásba kerülés lehetőségét a fiatalok előtt, hanem tárja minél szélesebbre az intézmények kapuit.
Dúró Dóra, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: egy szegény fiatalnak ma nehezebb bejutni a felsőoktatásba, mint 2010-ben volt, akkor ugyanis 68 ezren kezdhették meg államilag finanszírozott képzésben tanulmányaikat, míg most alig több mint 57 ezren.
Értékelése szerint ez a társadalmi mobilitás szűkülését jelenti és egy elhibázott oktatáspolitika következménye. Megjegyezte: az állami fenntartó létrehozásával a közoktatásban sem csökkentek a különbségek.
A Jobbik szerint nem a pénztárcának kell meghatároznia, hogy valaki tovább tud-e tanulni, hanem a szorgalomnak, a megszerzett tudásnak és a képességeknek - hangoztatta a politikus.
Dúró Dóra kitért arra is, hogy egy diploma megszerzése az államnak és az egyénnek is megéri. Kifejtette, hogy az állam később a magasabb adók és járulékok miatt jut többlethez, az egyén pedig könnyebben talál munkát. Hozzátette: a felsőfokú végzettség jelentős bérelőnyt jelent a középfokúhoz képest.
Az oktatási államtitkárság épülete előtt tartott tájékoztatón a párt aktivistái táblákat tartottak fel, amelyeken egyebek mellett az szerepelt, hogy "Nem narancs kell, hanem Alma Mater!", "Ha fizetnem kell, annyit is érek?", illetve "Álmodtam egy világot magamnak, megállítottak a kapui előtt!". Dúró Dóra egy abakuszt vitt be az épületbe, azt kérve, az illetékesek lássák meg a valós felsőoktatási számokat.
OH: Növekszik a műszaki és informatikai területre jelentkezők száma
Egyértelmű növekedés figyelhető meg idén a felsőoktatásban a műszaki és az informatikai területre jelentkezők, valamint a felvettek számában is - mondta az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Stéger Csilla elmondta: felsőoktatási képzésekre idén öt százalékkal többen jelentkeztek, és 2000 diákkal többet is tudtak felvenni. Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában egyértelműen a műszaki és az informatikai terület a legnépszerűbb - közölte.
Azzal kapcsolatban, hogy mennyire lehet a jelentkezőket a munkaerőpiac igényeinek megfelelően bizonyos képzési területek felé terelni, Stéger Csilla azt mondta: a műszaki-informatikai területen ott ugrott meg a jelentkezés a leginkább, ahol van a képzésnek duális formája.
A duális képzések népszerűsége bizonyítja, hogy vannak céltudatos jelentkezők, akik már a tanulmányaik alatt szeretnének munkatapasztalatot szerezni - tette hozzá. Emellett az idén is népszerűnek bizonyuló tanári szakokra azóta nőtt meg a jelentkezés, hogy bevezették a Klebelsberg-ösztöndíjat.
Több mint hatezer elsőéves kezdi meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen
A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) a tavalyinál 89-cel több, 6234 elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait - közölte az intézmény oktatási rektorhelyettese szerdán a Tisza-parti városban.
Karsai Krisztina a felvételi ponthatárokról tartott sajtótájékoztatón elmondta, egyaránt emelkedett az állami ösztöndíjasok és az önköltséges képzésre felvettek száma.
LMP: Erőssé kell tenni a jövő értelmiségét
Az LMP szerint az ország sikeressége érdekében erősnek és függetlennek kell lennie a jövő értelmiségének, ennek érdekében pedig jelentősen javítani kell a felsőoktatási képzésen.
Ikotity István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, megfelelő értelmiség nélkül a magyar lakosság rabszolga lesz saját hazájában.
A kormánynak pedig éppen ez a célja, ezért építi le a felsőoktatást - értékelt, példaként említve, hogy szeptembertől 2010-hez képest 25 százalékkal kevesebben kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat, az ágazat állami támogatása pedig 200 milliárd forintról 120 milliárd forintra csökkent.
Az LMP politikusa szerint jelentősen növelni kellene az egyetemek és főiskolák finanszírozását, a költségtérítés eltörlésével ingyenessé kellene tenni a képzéseket, továbbá meg kellene erősíteni a vidéki felsőoktatási intézményeket.
A Szegedre első helyen jelentkezők 80 százalékának sikerült a felvételije, az egyetemre bejutottak átlagpontszáma 368 pont volt. A központi ponthatáros szakokon is jól szerepelt az SZTE, az előírtat jóval meghaladó átlagpontszám alakult ki - tudatta a professzor.
A munkaerőpiaci igényekre figyelemmel az intézmény növelte a duális képzések számát, három karon - mérnöki, mezőgazdasági, természettudományi és informatikai - nyolc szakon indult ilyen. Szintén a munkaadók visszajelzései alapján indultak új mesterszakok is, amelyek közül az ápolás és a fizikoterápia, illetve az élelmiszermérnöki szakot emelte ki a rektorhelyettes.
Karsai Krisztina kitért arra, hogy szeptemberben mintegy ezer külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait Szegeden. Az egészségügyi területen induló önköltséges, idegen nyelvű képzéseken mintegy 400, a Stipendium Hungaricum programban 193 külföldi hallgató tanul majd, a központi eljárásban pedig 311 nem magyar állampolgárt vettek föl.
Forgách Tamás, az SZTE Tanárképző Központ főigazgatója elmondta, a 2013-as indulás óta minden évben sikerült növelni az osztatlan tanárképzésre felvett diákok számát. Az első esztendőben 185 ilyen hallgató kezdte meg tanulmányait, idén eddig 298 diákot vettek föl, de ez a szám még növekedni fog a pótfelvételi során. Hozzátette: tanári mesterképzésen 337-en kezdik meg a tanévet.
Az egyetem kilenc kara 246 képzésen hirdet pótfelvételit, erre augusztus 7-ig lehet jelentkezni.
A tavalyinál tíz százalékkal több hallgatót vettek fel a BGE-re
A tavalyinál tíz százalékkal több hallgatót vettek fel az idén a Budapesti Gazdasági Egyetemre (BGE), így szeptemberben több mint 5500 elsőéves kezdheti meg itt tanulmányait.
Az intézmény közleményében kiemelte: a BGE az országos átlag kétszeresével növelte új hallgatóinak számát, és gazdasági területen a legtöbb hallgatót vette fel. Idén szeptemberben 5567 elsőéves kezdheti meg tanulmányait az egyetemen, ami az előző tanévhez képest tízszázalékos növekedést jelent.
A legtöbb, 793 jelentkezőt a turizmus-vendéglátás magyar nyelvű, nappali alapképzési szakra vették fel. Tavaly óta nőtt a gazdálkodási és menedzsment nappali alapképzési szak népszerűsége: a most felvett 443 hallgatóval ez bizonyult a második legnépszerűbb szaknak. A toplistán ezután a gazdaságinformatikus szak következik, 416 felvett hallgatóval.
A legnépszerűbb mesterképzés a pénzügyszak levelező képzése lett, ahová 50 hallgatót vettek fel.
A BGE hét szakon indít idegennyelvű képzéseket a következő tanévben, ezek közül a magyar nyelvűekhez hasonlóan a legtöbben (102) az angol nyelvű turizmus-vendéglátás nappali alapképzési szakra nyertek felvételt.
Azok, akiket nem vettek fel, a pótfelvételi eljárás keretében a BGE több magyar és idegen nyelvű alap- és mesterképzésére, valamint felsőoktatási szakképzésére adhatják be jelentkezésüket: egyebek mellett turizmus-vendéglátás, kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, továbbá emberi erőforrások szakra.
MLP: Folytatódik a társadalom lefejezése
A magyar társadalom folytatódó "lefejezéséről" beszélt a felsőoktatási felvételi pontok nyilvánosságra hozatalának másnapján tartott sajtótájékoztatóján a Magyar Liberális Párt ügyvivője.
Bősz Anett szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy egy kismintás közvélemény-kutatás szerint a szülők 85 százaléka örülne, ha gyermeke külföldi felsőoktatási intézményben tanulna tovább.
Már nem ritka, hogy az elitgimnáziumok tanulói közül minden második, harmadik távozik az országból az érettségi után - tette hozzá.
A politikus elképesztőnek nevezte a Magyarországon és a külföldön szerzett diploma közötti különbséget. Egyúttal a "társadalom drámájának" tartotta, hogy a szegény hátterű diákok előtt kevés kitörési lehetőség áll. Hozzátette, hogy a legjobb tanulók külföldre vándorlásával kulturális és gazdasági veszteséget is szenved az ország.
Eközben zajlik egy új elit kinevelése, amelyet "kiválasztott a kormány arra, hogy mindig a legszerencsésebb társadalmi és gazdasági helyzetben maradhassanak" - közölte.
Semmelweis Egyetem: az intézmény megőrizte pozícióját
A Semmelweis Egyetem (SE) oktatási rektorhelyettese szerint az idei felvételi ponthatárokból egyértelműen látszik, hogy az egyetem megőrizte pozícióját, és a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény az orvos- és egészségtudományi képzések terén.
Hermann Péter az intézmény közleményében kiemelte: a Semmelweis Egyetem az első választása a hallgatók többségének. Országos szinten e képzések esetében itt a legmagasabb a bekerülési ponthatár, amit mindig befolyásol a felvételi nehézsége, de a jelentkezők száma is - tette hozzá, megjegyezve: a túljelentkezés háromszoros-négyszeres.
A rektorhelyettes kitért arra is, hogy a múlt évihez képest szinte minden képzésen emelkedtek a ponthatárok, és az orvos- és egészségtudományi területen a Semmelweis Egyetemen volt szükség a legtöbb pontra a bejutáshoz.
Az általános orvostudományi karon 441, a fogorvostudományi karon 437, a gyógyszerésztudományi karon 403 az idei ponthatár.
Az egészségtudományi karon a leendő gyógytornászoknak és dietetikusoknak volt szükségük a legtöbb pontra, 423-ra, illetve 396-ra - közölte.
A felvételi ponthatárok meghatározása után az egyetem öt karán szeptemberben összesen 1844 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait, közülük 1779-en államilag finanszírozott, míg 65-en költségtérítéses módon tanulnak majd.