Palkovics László: A kutatás, a tudomány és az innováció kiemelt érték

Palkovics László hangsúlyozta: a kormányzat szándéka egyáltalán nem az, hogy bármilyen bizonytalanságot fenntartson a kutatókban, hanem az, hogy egy jobban működő rendszert teremtsen.

A kutatást, a tudományt, az innovációt a kormány kiemelt értéknek tartja - közölte a miniszter, hozzátéve: az alapkutatások finanszírozása sem kerül veszélybe, mert nem készülnek különbséget tenni az alkalmazott és az alapkutatások között.

Hozzátette: az kívánatos cél azonban az, hogy a kutatások jobban foglalkozzanak a mai társadalmakat érintő kérdésekkel és hamarabb vezessenek eredményre.

Palkovics László szerint a kormány szándékai egyértelműek a kutatásfinanszírozási rendszer átalakítási koncepciójának tavaly őszi közzététele óta, ez a dokumentum pedig a sikeres német és brit példákból indul ki. Mint felidézte, a Corvinus esetén is az egyetemmel közösen sikerült kialakítani a működési modellt, ahogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetésével is zajlanak a tárgyalások.

Az elvek világosak, ezek mentén lehet tárgyalni, aminek az eredménye lehet alapítványi modell, de más is - jegyezte meg a miniszter, hangsúlyozva, hogy az új rendszert a kutatókkal közösen szeretnék kialakítani. 

Palkovics László emlékeztetett arra, hogy az akadémiai kutatóintézetek az adófizetők pénzét költik el, jelen formában azonban erre nincs ráhatása a közösségnek. A kormány máshogy szeretné finanszírozni a kutatási tevékenységet, ettől nem félni kell, hanem meg kell látni benne a lehetőséget - emelte ki.

A miniszter a kormány alapelvének nevezte, hogy érték nem veszhet el. Nincs még döntés az alapítványi modellről, de látni kell, hogy nem csak közalkalmazotti státusban lehet kutatni, ahogy azt a vállalati kutatóközpontok bizonyítják - mondta el, hozzáfűzve: az állam tovább szeretné növelni a kutatói munkahelyek számát.

Palkovics László felhívta a figyelmet annak a fontosságára, hogy az európai kutatóintézetek is hatékonyan tudjanak reagálni a változó világ kihívásaira, hiszen az európai kutatás most nem versenyképes Amerikával vagy Kínával szemben.

Mint elismerte, 2002 óta a kutatásra fordított közösségi források szintje nem változott, ebben elmondása szerint van tennivaló, ám ennek a hasznosulás áttekintésével kell együtt járnia.

A miniszter elárulta, hogy pénteken találkozik legközelebb az MTA vezetésével és gyors megegyezésben bízik.

Palkovics László elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium megújítaná a szakképzést is. A Szakképzés 4.0 című munkaanyag nem tartalmazza a tankötelezettség korhatárának emelését, a kormány szerint ugyanis a korhatárnak nem önmagában van jelentősége. A fontos az, hogy a fiatalok értékelhető tudással hagyják el az oktatási rendszert.

Ennek érdekében műhelyiskolákat nyitnának azok számára, akik nem fejezték be az általános iskolát, ők részszakképesítést szerezhetnének így - közölte.

A miniszter kifejtette: a szakképzés terén szeretnének még szorosabban együttműködni a vállalatokkal, akár az ösztöndíjrendszer megújításában is. Emellett el kell végezni az iskolák modernizálását: az infrastruktúra, az eszközpark, a tananyag és a szaktanárok fizetése terén is - fűzte hozzá.

Program indulhat a nők részmunkaidős foglalkoztatásának elősegítése érdekében, valamint létrehoznának egy munkaerőpiaci előrejelző rendszert is - számolt be a kormány terveiről Palkovics László.

A kormány segítséget kíván nyújtani azoknak a nyugdíjkorhatárhoz közeledő vállalkozóknak, akik nem tudják cégeiket családi körben tartani, ezért lehetővé tenné, hogy a cég magyar menedzsmentje vagy egy magyar tulajdonú alapítvány gyakorolja a tulajdonosi jogokat - nyilatkozta Palkovics László a Mediaworks megyei napilapjainak adott interjúban. 

Megjegyezte: a kormány négyezer olyan vállalatról tud, amelyek alapító tulajdonosa már közel került a nyugdíjkorhatárhoz.

Az alapítványi háttér megteremtése egy nemzetközi példa átültetése a magyarországi gyakorlatba - mondta Palkovics László, utalva arra, hogy például a Bosch cég mára 92 százalékban egy alapítvány, a Robert Bosch Alapítvány tulajdonában van, s csak a maradék rész a családé. 

Elmondta: már tavasszal a parlament elé kerülne a törvénymódosítás, amely lehetővé tenné az alapítványi tulajdonlás új formáját. Ahhoz, hogy szükség esetén a cég magyar menedzsmentje kerüljön tulajdonosi pozícióba, a kormány pénzügyi fedezetet nyújtana. 

Az innovációs és technológiai miniszter arról is beszélt, hogy ősztől egy vállalkozói portál indítását tervezik, amelyen keresztül a magyar vállalatok kommunikálni tudnak majd egymással és más partnerekkel, például az adóhatósággal, minisztériumokkal, szakmai szervezetekkel.

Palkovics László az interjúban nehezményezte, hogy Magyarországon a cégek mindössze 16 százaléka alkalmaz digitális vállalatirányítási rendszert. 

A Magyar Multi Programmal kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy azokat a feltörekvő cégeket szeretnék támogatni jogi, pénzügyi és technológiai módon, amelyek képesek lennének megállni a helyüket külföldön. A kormány már azonosította azt az ötven vállalatot, amely számításba jöhet a program szempontjából - tette hozzá. 

Kitért arra is, hogy a Magyarországon képződő hozzáadott érték jelenleg fele-fele arányban oszlik meg a külföldi és a magyar tulajdonú vállalatok között, miközben a magyar vállalatok ugyanezt a hozzáadott értéket háromszor annyi munkavállalóval állítják elő. Ennek az az oka, hogy a magyar kis- és közepes vállalatok kevésbé technologizáltak, kevésbé használnak a termelékenységet növelő, robotizált gyártási folyamatot. A modern tudást mielőbb meg kell velük osztani - szögezte le Palkovics László.