Összehangolt intézkedések a terror ellen

Kovács Zoltán kormányszóvivő és Lázár János (Fotó: Nagy Balázs)

„Az európai politika Waterlooja” – így minősítette tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Unió bevándorláspolitikáját. Elmondta, a baloldal Soros György „szóvivőségével” azt gondolta, Euró­pa jobb lesz, ha nem korlátozzák a bevándorlást. Az elmúlt hét eseményei viszont rádöbbenthettek mindenkit, milyen kockázattal jár az ellenőrizetlen migráció. A megoldás az, hogy a migránsokon szülőföldjükön kell segíteni, a kontinensre behozott problémáik ugyanis csak tovább gyengítik Európát.

A párizsi merényletek után a különböző terroristacsoportok láthatóan vérszemet kaptak, rátelepedtek a népvándorlásra, szabadon áradtak be a kontinensre – mondta. A magyar kormány döntött arról, hogy létrehozza a terrorellenes koordinációs központot, amely a belbiztonsági szervek munkáját hangolja majd össze, és fokozzák a biztonsági szintet. Ezt azzal magyarázta, hogy titkosszolgálati értesülések megerősítik az illegális migráció és a terroristák közötti kapcsolatot, a Balkánon pél­dául Bosznia az Iszlám Állam expanziós céljai között szerepel. Ezek az információk számunkra is előrejelzést jelenthetnek – jegyezte meg.

Brüsszelnek felül kell vizsgálnia a letelepítési kvótát, hiszen az azonosítatlan illegális bevándorlók tagországi letelepítésével szétterítenék a terrorveszélyt a tagállamokban – mondta Lázár. Szerinte ez a szint nálunk is megnőtt, viszont hangsúlyozta, hogy az illegális bevándorlás elleni intézkedéseknek köszönhetően hazánk az Európai Unió egyik legbiztonságosabb országa. Lapunk kérdésére azt mondta, amennyiben Franciaországtól érkezik segítségre vonatkozó kérdés, készek vagyunk segíteni, akár katonákkal is.

A paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos brüsszeli kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ehhez két évre volt szüksége az uniónak. Felidézte, hogy 2013 novemberében született a magyar-orosz megállapodás Paks II-ről, akkor erről tájékoztatták Brüsszelt. Azóta ehhez az Európai Bizottság is hozzájárult, ugyanúgy, ahogy az üzemanyag-vásárlási vagy a műszaki egyezségekhez is.

Szerinte az unió – amely a versenyeztetés hiányára hivatkozik – nem politikai, hanem kereskedelmi döntést hozott. „Természetes, hogy nagy a lökdösődés egy tizenkétmilliárd eurós üzletnél” – jegyezte meg. „Visszautasítjuk azt a politikát, hogy Brüsszel megtiltaná, kereskedelmi megállapodást kössünk unión kívüli országgal, akár Oroszországgal, akár Kínával, akár arab országokkal” – érvelt. A vita szerinte arról szól, hogy az uniós országok cégei hozzáférnek-e ehhez az összeghez. Viszont Magyarország garantálja, hogy a projekt hatvan százalékában hazai és más uniós vállalkozások versenyezhetnek a munkálatokban való részvételért. Megjegyezte, több tagállamban is tender nélkül építenek atomerőműveket. A kormány kész bíróság elé is vinni az ügyet, de arra is, hogy egyeztetéseket folytasson az unióval. A miniszter a paksi bővítés elsődleges céljának az olcsó áram előállítását nevezte.

Röviden
A Magyar Rádió egykori épületeibe kerülhet az új nemzeti könyvtár

- A miniszterelnök szerint még több földet kell eladnia az államnak a gazdáknak – erről is beszélt Lázár János. Kifejtette, újabb javaslat kerül a parlament elé, amely lehetővé teszi majd az új tulajdonosok számára, hogy az általuk megvásárolt földeken a korábbi haszonbérleti szerződéseket felülvizsgálhassák, így a bérleti díjat is. Az eddigi árveréseken ötmilliárd forintnyi leütési összeg született, és a gazdák mintegy hatvanmilliárd forintnyi hitelt kértek a Magyar Fejlesztési Banktól. Az adatvédelmi biztos szerint nem lehet nyilvános annak a kétszázhuszonkét külföldi, de hazánkban élő földművesnek a neve, akik részt vesznek az árveréseken.

- A kormány huszonnégymilliárdos segítséget hagyott jóvá a BKV számára – mondta a miniszter.

- A budai Várból a a VIII. kerületbe, a Magyar Rádió egykori épületeibe és más palotanegyedi ingatlanokba költözhet az Országos Széchényi Könyvtár – mondta Lázár János. A harmincmilliárdos beruházás terveire a humánminisztérium ötletpályázatot ír ki.

- A kormány rábólintott arra is, hogy 2020 után szétváljon Budapest és Pest megye jelenleg közös uniós fejlesztési régiója.

- A Bankszövetséggel kíván egyeztetni a kormány a a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvényről. Az Alkotmánybíróság a szabályozás egyes részeit alaptörvényellenesnek találta. A miniszter elmondta: a kabinet szerint a bankoknak a teherviselésbe való bevonását jóváhagyta testület.

- „Jön-megy – ez a sajátja Giró-Szász Andrásnak. Most épp jön” – mondta Lázár János arról, hogy a volt kommunikációs államtitkár a miniszterelnök belpolitikai főtanácsadója lesz.

- A miniszter megvárja a KEHI vizsgálatait az erdőgazdasá­gok kapcsán, miután az Állami Számvevőszék rendszerszintű szabálytalanságokat tárt fel az állami cégeknél. Kiderült, Lázár elégedetlen az erdőgazdaságok tevékenységével.

- Jelenleg bénult állapotban van a roma önkormányzat, amit saját magának is köszönhet – mondta a miniszter. A kormány nem akar beavatkozni a szervezet belső vitáiba.