Országgyűlés: Paks is téma a mai ülésen

Simicskó István KDNPs- országgyűlési képviselő azt mondta, a gyerekeknek biztosítani kell az egészséges életmódhoz való feltételeket, ennek egyik nagyon fontos eszköze a sport. Közölte, 2010-ben a népesség 5 százaléka sportolt rendszeresen, a tanköteles gyerekeknek 75 százaléka csak tornaórán sportolt, most viszont már minden nap van testnevelés az iskolákban, és 110 ezer fővel nőtt az igazolt utánpótlás-korosztály létszáma.

Az MSZP szerint a kormányfő sikeresen képviselte az orosz érdekeket

Tóth Bertalan, az szocialista (MSZP) szerint az orosz elnök keddi budapesti látogatása kizárólag Putyin számára volt előnyös, Magyarország Putyin erőpolitikájának díszlete volt. Parafrazálva Orbán Viktor korábbi kijelentését úgy értékelt, Európában elszaporodtak Putyin pincsijei. "Putyin sikeresen képviselte az orosz érdekeket, ugyanez mondható el Orbán Viktorról is" - fogalmazott. Az MSZP-s képviselő azt mondta, Putyin arra is felhasználta a látogatást, hogy a Magyarország által le nem hívott gázmennyiséget drágábban adja el, mint azt Európában bárhol értékesíteni tudná. Megjegyezte, kiderült az is, hogy a Gazprom szemet vetett a magyar gáztározókra. Tóth Bertalan azt követelte, a kormány azonnal hozza nyilvánosságra, miről állapodott meg az orosz elnök a magyar kormányfővel.

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a hosszú távú gázszerződések árazása nem versenyképes, és a 2015-ös átvételi kötelezettség meghaladja az éves magyar földgázfelhasználás mértékét. Megjegyezte, utóbbi kezelése érdekében a Magyar Földgázkereskedő folyamatosan tárgyal az orosz féllel mind a mennyiség, mind az ár kérdésében. Kitért arra, hogy a keddi megbeszélésen szó volt a magyar földgáztározókról is, és a magyar jogszabályok lehetővé teszik, hogy nem uniós tagállamok hozzáférjenek a szabad kapacitásokhoz.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára expozéjában felidézte, hogy január 1-i hatállyal bevezették az elektronikus közúti áruforgalmi rendszert (EKR), amelynek elsődleges célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatóságának biztosítása, a gyakran emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel összefüggő visszaélések kizárása, s az adóelkerülők kiszűrése. A törvényjavaslatot ismertetve az államtitkár kiemelte: a cél olyan szabályozás kialakítása amely lehetővé teszi, hogy a rendszer működése során felmerülő kérdésekre mihamarabb megoldások születhessenek. Közlése szerint a rendszer teszt-üzemmódja után számos egyeztetés, tanácskozás, véleménykérés történt, több gazdasági társaságnál jártak, hogyan lehet a rendszert átláthatóvá, kevéssé bürokratikussá, hatékonnyá tenni. Szavai szerint sehol sem kérdőjelezték meg a rendszer bevezetését, és mindenki elismeri a kormány gazdaság kifehérítését célzó javaslatát. „A viták arról szóltak, hogyan lehet bevezetni, hogy kevésbé bürokratikus legyen, de az adott gazdasági társaság működését segítse” - mondta. A tapasztalatok összegzése után az NGM úgy döntött - amit a kormány is elfogadott -, hogy a törvényi szabályozás csak a rendszer bevezetésére vonatkozzon, a részleteket pedig miniszteri rendeletben szabályozzák. „Ezt társadalmi vitára bocsátják, és legkésőbb a jövő héten megjelennek a részletszabályok” - jelezte. Az államtitkár azt mondta, több esetben könnyítést, egyszerűsítést tartalmaz majd tervek szerint rendelet, míg a kockázatos termékeknél további szigorítások várhatóak az adóelkerülés megakadályozására.  

Boldog István (Fidesz) szerint rugalmasabbá, életszerűvé válik az ekáer azzal, hogy miniszteri rendeletben orvosolhatók a problémák. Szükségesnek nevezte az áfacsalások visszaszorítását is. Szólt a többi közt az élelmiszer-alapanyagként szolgáló mezőgazdasági termékek fuvarozásáról, amelyek szállítását lassítja az ekáer-szám kérése.

Ikotity István (LMP) szerint a kormány által kapkodva, egyeztetés nélkül bevezetetett dilettáns rendszer sokkal nagyobb károkat okoz, mint amennyi hasznot hoz. Úgy vélte, beigazolódtak a félelmek, a rendszer nagy költségeket okoz, ezzel csökkenti a kisvállalkozások versenyképességét. Eközben a csalásra berendezkedett nagy volumenű áruforgalom észrevétlenül játszhatja ki majd azt - tette hozzá. Szólt az ekáer káros környezeti hatásairól is. Megoldási javaslatként elmondta: egy brit szoftvert Szlovákiában már sikeresen alkalmaznak az áfacsalások kiszűrésére.

Pócs János konkrét példákat hozva cáfolta, hogy nem voltak egyeztetések. A kormánypárti politikus kiemelte, az egész előterjesztés arról szól, hogy az áfacsalásokat, gazdasági bűncselekményeket felszámolják. Kitért arra is, hogy Harangozó Gábor szerint van jó maffia és rossz maffia, és azt mondta, a maffia körei az MSZP padsoraiban vannak. Hozzátette, egy választási kampányra az MSZP csökkentette az áfát, aztán nagyon gyorsan meg is emelték.

Jakab István azt mondta, hogy számos fórumon több ezer emberrel találkoztak, végigjárták az egész országot. „A NAV szakértőivel, a tárca, a gazdák, fuvarozó- és kereskedőcégek képviselőivel érdemben egyeztettek” - sorolta. Hangsúlyozta, az eddigi gyakorlatot nézve pontosan kitapintható az a kör, amelyik a piacokon káoszt okoz, és a törvényeket felborítja. Amíg nincs a csalóknak fenyegetettsége, hogy ötvenszeres bírságot fizetnek, ha lebuknak, addig nem lesz változás - mutatott rá. Azt ő is kezdeményezte, hogy az egy hónapos tesztüzemet meghosszabbítsák. A képviselő szerint nem igaz, hogy a gazdáknak nincs segítség.

Tuzson Bence a Fidesz képviselője az elmúlt évek gazdasági adatait ismertetve hangsúlyozta, a kormány a bérből és fizetésből élő magyar emberekért kíván dolgozni továbbra is. Feladatként jelölt meg, a bankok elszámoltatásának befejezését, a fegyveres és rendvédelmi dolgozók idei béremelését, a családok támogatását, illetve az, hogy aki akar és tud dolgozni, annak legyen munkája. Emlékeztetett arra, hogy GDP alakulása mindenkit meglepett, tavaly 3,4 százalékos volt, a munkanélküliség is drasztikusan csökkent, 7,1 százalékra az elmúlt években.

Tállai András államtitkár válaszában arra hívta fel figyelmet, hogy a gazdasági növekedés tavalyi száma többszörösen meghaladta az uniós átlagot, és mindezt úgy teljesítette a magyar gazdaság, hogy az orosz-ukrán válság negatív hatásaival is számolni kellett. Hangsúlyozta, 2008-as válság előtti GDP szintjét elérte Magyarország.