Belföld

Orbán Viktor: Mi magyar Magyarországot akarunk

Leszerepelt az ellenzék a parlamentben, az őszi ülésszak nyitányán

Bevándorló és nem bevándorlóországokat különböztetett meg Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ahol az őszi ülésszakot megnyitó napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: "mi magyar Magyarországot akarunk" és "egy európai Európát is szeretnénk". Kijelentette: Magyarország sosem lesz bevándorlóország. Az is mondta, hogy a brüsszeli bürokraták a "Soros-tervet" valósítják meg, és "Soros tenyeréből esznek". A miniszterelnök arról is beszélt, hogy sikerült a munkaalapú gazdaság felépítése, Magyarország olyan ország, amely képes minden polgárának munkát adni, aki dolgozni akar.

Nézőpont: A miniszterelnök a hétfői ülésnap győztese
A Nézőpont Csoport vezetője szerint Orbán Viktor miniszterelnök a győztese az Országgyűlés őszi ülésszakát megnyitó hétfői ülésnapnak. Mráz Ágoston Sámuel az MTI-hez eljuttatott gyorselemzésében azt írta, alig fél évvel a választások előtt az őszi ülésszak természetesen egyben a kampány nyitányává is vált. "A három, frakcióval rendelkező ellenzéki párt számára ez nagy lehetőség lett volna a következő hónapok stratégiájának meghirdetésére, amelyet mindegyikük elmulasztott" - tette hozzá. Úgy fogalmazott, a Jobbik elnöke "elfelejtett beszélni" a pártja által két hónapja folytatott béruniós aláírásgyűjtésről, amivel "közvetetten annak kudarcát ismeri el". "Az MSZP önmagában is szervezeti nehézséggel küzd, hiszen frakcióvezetője nem azonos a miniszterelnök-jelöltjével. A rövid felszólalásban előbbi nem tudta feledtetni utóbbi hibáit, s nem fogalmazott meg semmi olyan gondolatot, amely alkalmas lenne a népszerűséghiánnyal küzdő szocialista párt fellendítésére" - közölte Mráz Ágoston Sámuel. Azt írta, hogy a nyáron a kiábrándult MSZP-szavazók felé forduló LMP frakcióvezetője erős beszédet mondott, amely miniszterelnök-jelölti bejelentkezésként érthető volt. A kötelező betelepítési kvóta tagadásával azonban Szél Bernadett "öngólt rúgott", amelyet Orbán Viktor a viszonválaszában ki is használt - tette hozzá. "A kampánykezdet ellenére hiányzó dinamika önmagában a miniszterelnököt tette a nyitóülés győztesévé": ő részletesen elmondhatta a kormányzása eredményeit, hangsúlyozhatta a kormány által a kezdetek óta kiemelt figyelemmel kísért bevándorlás elleni küzdelem fontosságát, s az ellenzéki felszólalásokra adott tömör válaszaival elkerülte, hogy kommunikációs értelemben bárkit felemeljen a maga szintjére. Az ellenfeleiből ezen az ülésen nem lettek kihívói - olvasható a gyorselemzésben.

Magyarország ragaszkodik a biztonságához

A kormányfő szerint a választóvonal abban áll, hogy vannak a bevándorlást elfogadó, helyeslő, sőt időnként szervező, mára kevert népességűvé vált országok - ahol a keresztények aránya csökken, amit a legfrissebb osztrák beiskolázási adatokkal példázott -, s vannak olyanok, mint Magyarország, amelyek ragaszkodnak biztonságukhoz, életformájukhoz, nemzeti, vallási, kulturális identitásukhoz.
Európa jövője azon múlik, hogy a két országcsoport tiszteletben tartja-e egymás demokratikus népakaratát - hangoztatta, kijelentve: "mi elfogadjuk, hogy a bevándorlóországok úgy döntöttek, bevándorlóországokká válnak, azt kérjük, ők pedig fogadják el, hogy mi sosem leszünk azok".
Ma a bevándorlóországok úgy oldanák fel az ellentéteket, hogy "azt javasolják: legyünk mi is bevándorlóországgá, és ha erre nem vagyunk hajlandóak, akkor megerőszakolnak és rákényszerítenek bennünket" - mondta Orbán Viktor, aki úgy értékelt: erről szól a kötelező kvóta, és ezt a tervet Soros György tervének tekinti, mert ő fogalmazta meg, tette közzé a saját neve alatt. "Ezt valósítják meg a brüsszeli bürokraták, akik mellesleg Soros tenyeréből esznek" - fogalmazott a kormányfő, aki szerint ezért van az asztalon egy állandó kötelező betelepítési rendszerre vonatkozó európai bizottsági javaslat.
Emlékeztetett, a Fidesz-KDNP-frakció a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció lebonyolítását kérte a kormánytól.
"Ezt a javaslatot egyetértőleg fogom a kormány elé terjeszteni" - közölte a miniszterelnök, aki a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáción való részvételre buzdított mindenkit, akinek fontos az ország függetlensége, biztonsága, nemzeti kultúrája, keresztény gyökerei.
Felidézte: kormánya nyáron is folytatta a brüsszeli kényszerbetelepítési tervek elleni küzdelmet. Szavai szerint a világban zajló átrendeződés következménye az a népmozgás, amely Európát is elérte, ráadásul ez egybeesik "az iszlám legújabb világoffenzívájával" is.
Az EU azonban elhibázott bevándorlás- és külpolitikát folytat - mondta -, ráadásul ragaszkodik hibáihoz, így Európa ma egy olyan kontinens, amely nem védi, hanem kinyitja külső határait, ami újabb csábítást jelent népvándorló tömegeknek. "Amit eddig láttunk, csak a bemelegítés volt" - jelentette ki, utalva egy NATO-kutatóintézetben készült előrejelzésre, amely szerint 2020-ig 60 millió ember mozdul meg Afrikából, döntően Európa felé.
Az elhibázott brüsszeli politika következményének nevezte a rendszeres terrorcselekményeket, a közbiztonság drámai romlását és Európa demográfiai, vallási, kulturális arculatának megváltozását.
"Ez az, amitől meg akarjuk védeni magunkat, Magyarországot, Közép-Európát, és ha még lehet, az egész EU-t is" - mondta.

Sikerült a munkaalapú gazdaság felépítése

A kormányfő értékelte az ország gazdasági helyzetét is, kijelentve: sikerült a munkaalapú gazdaság felépítése, a gazdaság működik, Magyarország olyan ország, amely képes minden polgárának munkát adni, aki dolgozni akar.

orbán varga imre
Orbán Viktor az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: Varga Imre/Magyar Hírlap

A kormányfő kiemelte az államadósság 74 százalék alá csökkenését, a gazdaság második negyedéves 3,2 százalékos bővülését, a foglalkoztatottak számának több mint 4,4 millióra növekedését és a munkanélküliség 4,2 százalékra csökkenését. Azt mondta, karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság. Megjegyezte: folyamatosan lépnek át a közfoglalkoztatottak a magángazdaságba.
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: a béremelések következtében egyre több embernek megéri dolgozni Magyarországon. Jelezte ugyanakkor, hogy a vállalatok versenyképességének javításával párhuzamosan szükséges és lehetséges a bérek további növelése. Az iparban, az építőiparban és a kereskedelem-vendéglátás területén is van még lehetőség bérnövekedésre - tette hozzá.

Továbbra is a család az első

Szólt arról is, hogy a családpolitika - amely magában foglalja a családi adózást, a gyermekegészségügyi ellátást, az oktatást, a sportot, a lakástámogatást és a munkahelyvédelmi akciótervet - továbbra is a kormányzati munka középpontjában marad. "A kormány bevándorlás- és migránspolitika helyett családpolitikát folytat" - fogalmazott, úgy értékelve: "a családok helyzete javul, vagyis mi sem dolgozunk hiába".
Közölte, ma Magyarország elég erős ahhoz, hogy 467 ezer gyermek ingyenesen kapja az étkezést a bölcsődében, az óvodában és az iskolában; a gyermekétkeztetésre fordított összeg hét év alatt 2,5-szeresére nőtt, idén ez 74 milliárd, jövőre pedig 80 milliárd forint lesz. Hozzáfűzte: az összes diák 85 százaléka - több mint egymilliónyian - térítésmentesen kap tankönyvet. Iskolafejlesztési program is indult, 400 település 527 intézménye újul meg - tájékoztatott.
Megjegyezte továbbá, hogy a pedagógusélet-pálya bevezetésével sikerült emelni a tanárok megbecsülését, és bár a helyzet még messze nem tökéletes, de már össze sem lehet vetni az előző kormánytól megörökölt 2010-es állapotokkal.

Fájdalmas az ukrán nyelvtörvény

A kormányfő annak kapcsán, hogy Magyarországon nyaralt 500 ukrán gyermek, azt mondta, fájdalmasan érinti Magyarországot az ukrán politikának az a döntése, amellyel megfosztja a magyar gyermekeket a felső tagozattól kezdve a magyar nyelvű oktatástól. "Mit vétettek ezek a magyar gyermekek, mit vétettek az ő szüleik?" - kérdezte.
Az elmúlt időszak eseményeiből kiemelte a vizes, majd az azt követő cselgáncsvébét, úgy kommentálva: "Budapest belépett a globális sportnagyvárosok elit klubjába". Szerinte a futball-világbajnokságon kívül bármilyen világsportesemény megrendezésére képes az ország.


Fidesz: Európának a maga kezébe kell vennie a sorsát

Kósa Lajos hétfőn az Országgyűlésben a kormányfő felszólalására reagálva azt mondta, nem meglepetés, hogy az ellenzék migráció- és bevándorláspárti, ezekben az ügyekben végig hazudtak.

Ezt azzal indokolt, hogy az ellenzék minden megszólalója tagadta a kötelező betelepítési kvóta létét, korábban pedig azt is tagadták, hogy a migráció létezne. 

Most a Soros-tervet tagadják - tette hozzá.

Jobbik: a kormánypártok leszállópályára állították az országot

A Jobbik elnöke szerint a kormánypártok az elmúlt hét évben nem emelkedő, hanem leszállópályára állították az országot. 

Vona Gábor hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva azt mondta: ha pártja nyeri a jövő évi választásokat, három fontos nemzetstratégiai lépésben azonnal lépnek majd. Ide sorolta az ország biztonságának javítását, "a politikusbűnözők" elszámoltatását és az ország gazdasági felemelését.

MSZP: a valódi kérdésekről kellene szólnia a nemzeti konzultációnak

Az MSZP szerint az embereket foglalkoztató valódi kérdésekről kellene szólnia a Fidesz által meghirdetett nemzeti konzultációnak.

Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezetője hétfőn a parlamentben a miniszterelnök felszólalására válaszolva azt mondta, a választókat az érdekli, miért nincs a falujukban háziorvos, miért kell a családtagjuknak külföldön dolgoznia, miért mindig a fideszes vállalkozó kapja a megrendelést.

A szocialista politikus szerint 2018-ban kormányváltás kell, amely után "igazságot tesznek" a közéletben.

LMP: a jövő évi választás nem a kerítésről szól majd 

Az LMP szerint a jövő évi választás egy valamiről fog szólni, arról, hogy a magyar emberek és Magyarország le tudják-e rázni az elmúlt harminc év politikáját.

Szél Bernadett, az ellenzéki párt frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva rámutatott: a 2018-as választás nem a kvótáról és nem a kerítésről fog szólni.

A kerítést nem fogja senki lebontani, a kvótát pedig nem fogják bevezetni általános érvénnyel az Európai Unióban - fogalmazott az LMP-s politikus, aki szerint egyre inkább látszik: Magyarországot nem a Fidesz fogja megvédeni, hanem az LMP-nek kell ezt az országot megvédeni a Fidesztől.

KDNP: kettős felelősség jelenik meg a migrációban

A KDNP frakcióvezetője a kettős felelősséget vetette fel a migrációval összefüggésben hétfőn az Országgyűlésben.

Harrach Péter a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva azt mondta, hogy egyrészt nem szabad engedni, hogy egy bejövő kultúra eluralkodjon a saját kultúrán, másrészt kötelesség segítséget nyújtani az üldözötteknek.

A kormánypárti politikus a Soros-terv "önpusztító", nyílt társadalomról szóló ideológiájának megakadályozásával indokolta a nemzeti konzultációt.

Orbán Viktor: A magyar emberek jól tudják, hogy személyes hatalmi vágyakból nem lehet országot építeni

Orbán Viktor viszonválaszát azzal kezdte, "úgy látom, hogy a nyár során elszaporodtak a miniszterelnök-jelöltek", akik azzal a problémával küzdenek, hogy az emberek nem veszik őket komolyan, sőt lassan már láthatósági problémákkal is szembe kell nézniük. A kormányfő szerint ezzel magyarázható az, hogy az ellenzéki politikusok durvák és személyeskedőek voltak az ülésteremben.
A miniszterelnök arra hívta fel a figyelmüket, hogy a magyar emberek jól tudják, személyes hatalmi vágyakból és ambíciókból nem lehet országot építeni.

A Jobbik elnökének "tirádáira" válaszolva Orbán Viktor azt mondta, "a kormányzáshoz komolyabb eszközökre van szükség, mint egy szemöldökcsipesz".
A szocialistákhoz azzal fordult, nem lehet egészségügyben, oktatásban vagy a nyugdíjasoknak "hetet-havat" megígérni, és amikor kormányoznak, az ellenkezőjét cselekedni.
Hozzátette: az emberek emlékeznek arra, hogy a szocialisták elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól, a kórházi ápolóktól, a nyugdíjasoktól.
Orbán Viktor az LMP-nek válaszolva elmondta, mindent megtesznek azért, hogy komoly tudják a pártot venni. Ez komoly erőfeszítést igényel - jegyezte meg.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti képviselője azt nyilatkozta: az LMP nem tudja máshogy elképzelni a válság megoldását, mint a kötelező kvótarendszer bevezetésével. Hogy hihetnének önöknek az emberek? - tette fel a kérdést.
Orbán Viktor rámutatott, az elvesztett kvótaper a kötelező bevándorlási kvótáról szólt. Arról a kérdésről szólt - folytatta -, hogy jogszerűen alkotta-e meg a kötelező betelepítési kvótát az Európai Unió néhány szervezete.
Fel se merült, hogy nincs ilyen kvóta, csak az a kérdés, hogy jogszerűen alkották-e meg a jogszabályt - hangsúlyozta.

Elmondta, ezt a pert elvesztette Magyarország, mert a bíróság jogszerűnek találta a jogalkotási folyamatot.
A miniszterelnök szerint ehhez képest ő ezt a kérdést, Magyarország legnagyobb, Közép-Európa legsúlyosabb és Európa történelmi kihívásának tartja. 
Hogy is vehetnék komolyan az ellenzéki pártokat a választók, amikor Kunhalmi Ágnes (MSZP) és Horváth Csaba (MSZP) is álproblémának nevezte a bevándorlást - kérdezte. Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje arról beszélt Szeged lakosságát egyáltalán nem zavarták a menekültek, majd később azt mondta, azon lesznek, hogy a kerítés minél gyorsabban lebontható legyen - idézte a kormányfő.
Miért gondolják, hogy önökre fognak szavazni a magyar választópolgárok azért, hogy minél hamarabb lebontsák a kerítést? - tudakolta. A szintén szocialista Tóth Bertalannak címezve szavait emlékeztetett, hogy a frakcióvezető korábban azt mondta, kötelező betelepítési kvóta nincs és nem is lesz. Akkor most miről döntött a bíróság? - kérdezte.

Orbán Viktor rögzítette: Magyarország komoly kérdések előtt áll, nehéz ügyekkel kell megküzdenie, összefogásra, egységre és erőre volna szüksége.
Azt kérte az ellenzéki pártoktól: ne az legyen a legfontosabb számukra a következő hónapokban, hogy a pénzért és hatalomért bármire képesek. Próbálják megszolgálni a magyar választópolgárokat! Higgyék el sokat dolgoztak az elmúlt években és megérdemlik - zárta felszólalását