Belföld
Orbán Viktor: Európa elözönlése zajlik
A Tudomány világfórumán fókuszban a migráció+VIDEÓ
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa (j) és Lovász László, az MTA elnöke - MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A kormányfő a Magyar Tudományos Akadémián tartott rendezvényen kiemelte: ez a korábban nem látott kihívás "összeroppanhatja és maga alá temetheti életünk eddig ismert formáját", ezért óriási a tét.
A válság az attól való félelem, hogy kifogytunk a lehetőségekből, nincs megfelelő erő, tudás és eszköz az élet megszokott rendjének folytatásához - magyarázta Orbán Viktor. Úgy vélte, együtt kell keresni az új kihívásokból fakadó új lehetőségeket, és ezért ennek a fórumnak, valamint az ehhez hasonló tanácskozásoknak rendkívüli jelentőségük van.
ENSZ-főtitkár: A tudomány kulcsfontosságú a fenntartható fejlődésben
A tudomány, technológia és az innováció kulcsfontosságú szerepet tölt be a fenntartható fejlődési célok elérésében - írta Ban Ki Mun, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) főtitkára a Tudomány világfórumát köszöntő levelében, amelyet a rendezvény megnyitóján ismertettek a hallgatósággal.
A főtitkár levelét Flavia Schlegel, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) természettudományos főigazgató-helyettese olvasta fel a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott megnyitón.
Ban Ki Mun a levélben hangsúlyozta: a megfontolt, józan eredményeket felmutató klímatudomány eredményeinek minél szélesebb körben való elterjesztése, oktatása elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresen nézzünk szembe a globális éghajlatváltozás kihívásával.
A miniszterelnök a WSF résztvevőinek kifejtette: Magyarországnak nagy megtiszteltetés, hogy ismét Budapesten láthatják vendégül a világ tudományának kiemelkedő képviselőit, döntéshozókat, a tudomány és a társadalom közötti kapcsolatokkal foglalkozó szakembereket. Négy éve, amikor ugyanitt tartották ezt az eseményt, a gazdasági válság volt a központi téma, hogy miként "húzhatjuk ki a kátyúból Európa szekerét" - idézte fel.
Mint mondta, ma viszont a nyugati világ országaiban ha egy vezető politikus megszólal, akkor biztosan a migrációról, az újkori népvándorlás okairól, az irdatlan méretű embermozgás hatásairól, következményeiről beszél és nem is nagyon tehet mást.
"Őrült, érdekes időket élünk"
Orbán Viktor kifejtette: Európában "őrült, érdekes időket élünk", óriási népvándorlás nyomása nehezedik a kontinensre és az egész világ megdöbbenéssel figyeli, mi történik. "A Közel-Keletről kiáramlók áradatával kell farkasszemet néznünk", miközben sok tízmillióan készülődnek, globális mértékben nő a vágy, hogy az emberek máshol folytassák az életüket - közölte. Hozzátette: ez a történelem egyik legnagyobb, tragikus következményeket előrevetítő emberáradata, újkori világméretű népvándorlás, amelynek nem látni a végét.
Úgy fogalmazott, gazdasági bevándorlók, menekültek, sodródó tömegek érkeznek együtt, ez egy ellenőrizetlen, szabályozatlan folyamat. Európa elözönlés alatt áll és ezt az érzést nem enyhíti az sem, hogy nálunk is nehezebb helyzetben vannak a háborús térségekkel szomszédos országok - mutatott rá.
A miniszterelnök szerint "ami történik, ami történni fog és amit engedünk megtörténni", túlmutat Európa vagy a nyugati civilizáció határain. A folyamatok mögött egy kulturális, világhatalmi és világpiaci átrendeződés új térképe rajzolódik ki és ezen a térképen olyan változások is lehetnek, amelyeknek messze ható következményei - akár fegyveres konfliktusok is - lehetnek.
"Vakon száguldunk valamilyen bizonytalan kimenetel felé"
Úgy látja, mivel a migrációs nyomás globális természetű, ésszerű, hogy a helyzet kezelésében az egész világ szerepet vállaljon. A béke megőrzése, a folyamatok ellenőrzés alatt tartása, a politikai vezetések stabilitásának megőrzése mindenkinek érdeke - magyarázta.
Orbán Viktor elmondta: kétféle ember van, aki azt nézi, ami van, és aki azt, ami nincs. Aki azon töpreng, ami létezik és aki azon, ami még nincs. Aki be van zárva a jelen problémáiba és aki abból indul ki, hogy a világ mindig több, mint amennyit éppen látunk vagy ismerünk belőle, ezért új kérdéseket tesz fel és új válaszokat talál. Az utóbbi embertípusra van ma szükség a politikában és ebben nagy segítségére lehet a tudomány, amelynek a lényegéhez tartozik azt keresni, ami még nincs, amit még nem tudunk - magyarázta. Hozzátette: igazolni kell, hogy nem fogytunk ki a lehetőségekből, vannak olyan megoldások, amelyekkel felülkerekedhetünk a kihívásokon.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a politikai, a gazdasági és a tudományos szereplőknek észben kell tartaniuk, hogy egyik terület sem lehet öncélú, megoldásokat kell adniuk az embereknek, ami józanságot és mélyebb alázatot kíván, mint korábban bármikor. "Megmozdult a történelem és ha nem vigyázunk, ránk dől a valóság" - fogalmazott.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy "vakon száguldunk valamilyen bizonytalan kimenetel felé", ebből jó nem származhat, mégis az az érzése Nyugaton az embereknek, hogy nem teszünk eleget ez ellen. Vissza kell térni a józan ész útjára és azokhoz "az elementáris önvédelmi reflexekhez, amelyek nem engedik, hogy az emberiség alapértékei a világmozgás által kiváltott rengés martalékai legyenek" - zárta szavait a kormányfő.
Lovász László a tudomány ösztönző erejéről
A Tudomány világfórumának címe, A tudomány ösztönző ereje arra a szerepre utal, amelyet a tudomány betölt az emberi és gazdasági fejlődésben, az éhezéssel, betegségekkel való küzdelemben, a növekvő energiaéhség megoldásában - mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Tudomány világfóruma megnyitóján.
Lovász László hangsúlyozta: az immár hetedik World Science Forum (WSF) legfőbb célja, hogy mélyebb bepillantást engedjenek azokba a témákba, lehetőségekbe és kihívásokba, amelyek olyan fontos ügyekkel vannak összefüggésben, mint a klímaváltozás, a megújuló energiák kérdése, a katasztrófák kockázatának csökkentése, a globális egészségügyi politikák vagy a tudomány irányításának gyakorlata és csapdái.
"Ma a Tudomány világfórumát egy igen nyitott platformként ismerik el, amely serkentő beszélgetéseket rendez a tudományról és a társadalomról, illetve a tudomány szerepéről, közös felelősségünkről. Több mint száz országból érkeztek hozzánk a kutatás, az üzlet, az innováció, a politikai döntéshozatal, a média és a társadalom képviseletében. Nem gyakran fordul elő, hogy a tudomány iránt elkötelezett, de különböző távlatok és szakmák felől jövő emberek személyesen találkozhatnak, és harmonizálhatják ezeket a perspektívákat" - jelentette ki Lovász László.
Navracsics: Szorosabb szálakat a politika és tudomány közé
A tudósoknak és a politikai döntéshozóknak szorosabban együtt kell működniük annak érdekében, hogy többet megtudjanak egymás nyelvéről és korlátairól - hangsúlyozta Navracsics Tibor uniós biztos a Tudomány világfóruma megnyitóján.
Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa szerint a tudomány az a közös szál, amely az emberiség előtt álló legkomolyabb kihívások, köztük az éghajlatváltozás, a gazdasági egyenlőtlenség, a korosodó népesség, a migráció, a fiatalok munkanélkülisége, vagy az energia- és élelmiszer-biztonság megoldásában a politikai színtér szereplői számára a kapaszkodót jelenti.
"Hihető tudományra van szükségünk, ha innovatív politikai válaszokat akarunk találni a legfőbb kihívásokra, és ha időben figyelmeztetni kívánunk az új kihívásokra. Ez nem egyszerű, hiszen összetett világban élünk, amelyben sem a politika, sem a tudomány nem működhet külön irányokban" - hangsúlyozta le Navracsics Tibor.
Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a migráció munkaerőpiaci alapú kezelésére
Európának nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a migráció munkaerőpiaci igényeken alapuló kezelésére - jelentette ki Török Ádám, az MTA főtitkára a Tudomány világfóruma keretében rendezett beszélgetésen.
A migrációs panel fő témája az volt, hogy milyen szerepet tölthet be a tudomány a globális migráció felmerülő kérdéseiben. A nemzetközi tanácskozás hazai aktualitását az MTA főtitkára által vezetett, migrációs folyamatokat vizsgáló akadémiai kutatócsoport nemrégiben megjelent tanulmánya adja.
Török Ádám elsősorban Magyarország szempontjából értékelte az Európát érő bevándorlási hullámot. Elmondta, hogy az utóbbi időben alapvetően megváltozott a migráció nagysága és szerkezete Magyarországon.
A Tudomány világfórumára több mint száz országból érkeznek résztvevők Budapestre. A tanácskozás témái között szerepelnek a nemzetközi együttműködés kérdései a klímaváltozás és katasztrófakockázatok csökkentése terén, az utóbbi évek járványai és globális egészségügyi veszélyei, a tudomány és az innováció kapcsolata, valamint a globális migráció kihívásai.
A tudomány világévében, 1999-ben rendezett budapesti tudományos világkonferencián Magyarország kezdeményezte a tudomány világnapjának megtartását. Erről 2001. november 3-án határozott az UNESCO, a világnapot első alkalommal 2002. november 10-én tartották meg.A főtitkár szerint az, hogy augusztusban jelentősen nőtt az illegális határátlépések száma az ország déli határán, részben annak volt köszönhető, hogy a balkáni országok nem tudták elvégezni regisztrációs és adminisztrációs teendőiket.
Török Ádám kiemelte, hogy 2010 és 2014 között nagyrészt sikeres volt a közel-keleti és délkelet-ázsiai bevándorlók magyarországi integrációja, de elmondása szerint ennél kevésbé volt sikeres ebben az időszakban a környező országokból érkező, magyarul beszélő bevándorlók integrációja.
Hozzátette: nagy különbség a korábbiakhoz képest, mert idén az érkezők túlnyomó többsége, több mint 97 százaléka csak átutazik Magyarországon. Az év első nyolc hónapjában nagyban megnőtt a Szíriából érkezők száma és aránya, ez Török Ádám szerint részben a német politikai kommunikáció eredménye. A 2015-ben érkezett migránsok 31 százaléka Szíriából, 26 százaléka Afganisztánból, 17 százaléka Koszovóból, 9 százaléka Pakisztánból, 5 százaléka pedig Irakból indult útnak.
Lovász László: A konferencia a tudomány és a társadalom kapcsolatáról szól
A Tudomány világfóruma nem közvetlenül a tudományról, hanem a tudomány és a társadalom kapcsolatáról szól - mondta Lovász László, az MTA elnöke a nemzetközi rendezvényről tartott sajtótájékoztatón.
Lovász László úgy vélte, hogy a Tudomány világfórumának eredményét nemcsak az elhangzó előadások és panelbeszélgetések jelentik, hanem az is, hogy találkozási lehetőséget teremt a tudományos élet szereplői, a tudományos újságírók, döntéshozók és más érdekelt felek között.
A sajtótájékoztatón felszólalók egyetértettek abban, hogy a tudomány fontos szerepet játszhat az országok fejlődésében és a globális kihívások, így például a klímaváltozás hathatós kezelésében.
A szakértő szerint az érkezők túlnyomó többsége fiatal férfi, a szíriaiak esetében mintegy 70, az afgánok körében pedig több mint 80 százalék az arányuk.
Vlagyimir Rahmanyin, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) európai és közép-ázsiai igazgatóhelyettese a probléma összetettségét hangsúlyozta és közölte, hogy a legfontosabb azoknak az okoknak a felszámolása, amelyek lakóhelyük elhagyására kényszerítik az embereket. Az illetékes számos ilyen okot felsorolt a fegyveres konfliktusoktól a szegénységen és éhezésen át a természeti katasztrófákig. Rahmanyin azon véleményének is hangot adott, hogy a menekülők többsége haza akar menni, amint lehet.
Szumaja bint al-Hasszan, a jordániai Királyi Tudományos Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a politikai válaszlépéseknek a tudományos kutatások eredményein kell alapulnia.
Flavia Schlegel, az UNESCO természettudományos főigazgató-helyettese pedig arról beszélt, hogy az oktatásnak fontos szerepe van a problémás régiók stabilizálásában.
Orbán Viktor: Európa elözönlése zajlikA Tudomány világfórumán fókuszban a migráció+VIDEÓ - Európa elözönlés alatt áll,...