Belföld
Orbán Viktor: Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját
Magyar vélemények a brit kilépésről+VIDEÓ
A kormányfő péntek reggel azt követően nyilatkozott így a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a brit EU-tagságról tartott csütörtöki népszavazáson győzött a kilépést pártoló tábor.
Orbán Viktor szerint elemezni kell, hogy milyen ügyek voltak meghatározóak a brit EU-tagság vitájában. Úgy látja, a döntő erejű kérdés a bevándorlás volt. A britek keresték arra a kérdésre a választ, hogyan tudnak ellenállni a modern kori népvándorlásnak, hogyan tudják továbbra is saját kezükben tartani az életüket, „hogyan tudják megtartani a szigetüket” – fogalmazott, hozzátéve: úgy tűnik, a britek nem voltak elégedettek azzal a politikával és védelemmel, amit ebben a helyzetben az Európai Unió nyújt. Tiszteletben kell tartani a döntésüket, mert minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy a saját sorsáról ő maga döntsön - hangoztatta.
Hiszünk egy erős Európában
A miniszterelnök azt is mondta: Magyarország azért tagja az uniónak, mert "hiszünk egy erős Európában". De „Európa csak akkor erős, ha az olyan nagy jelentőségű kérdésekre, mint a bevándorlás, olyan válaszokat tud adni, amelyek nem meggyengítik önmagát, hanem megerősítik. Ezeket a válaszokat az EU nem adta meg, sőt ellenkező válaszokat adott” – fogalmazott.
Orbán Viktor közölte, hogy az EU miniszterelnökei folyamatosan egyeztetni fognak a kialakult helyzetről, a V4-es vezetők pedig - telefonon - külön körben is tárgyalnak majd.
Megjegyezte, most egy hosszabb jogi folyamat következik, de erről egyelőre nem érdemes nyilatkozni. Az a megoldás tűnik kézenfekvőnek - fűzte hozzá -, hogy Nagy-Britannia a tagságról szóló szerződés helyett megállapodást köt az EU-val, és abban rendezi a felmerülő kérdéseket.
Szijjártó Péter: Európának le kell vonnia a tanulságokat
Európának le kell vonnia a Nagy-Britannia EU-tagságáról tartott népszavazás tanulságait - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki rendkívüli sajtótájékoztatóján, a brit referendumra reagálva. A tárcavezető hangsúlyozta: az első ilyen tanulság, hogy „az emberek véleményét meg kell hallani, még Brüsszelben is”. A második, hogy nem lehet következmények nélkül olyan politikát folytatni, amely figyelmen kívül hagyja az európaiak véleményét vagy szembemegy az akaratukkal. Közölte: mindenki érdeke az erős Európa, de ez csak akkor valósulhat meg, ha a súlyos kihívásokra igazi megoldásokat ad az unió, mert akkor nem lehet erős Európa, ha olyan válaszokat ad, amelyek meggyengítik a tagállamokat és az uniót.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy sok magyar él és dolgozik Nagy-Britanniában. Most várhatóan két évig tartó átmeneti időszak jön, ennek során Nagy-Britannia és az EU tárgyal a kilépés részleteiről, és London meghatározza, hogy a munkavállalásra és a tartózkodásra vonatkozó jelenlegi szabályozásban milyen változások lesznek. A magyar kormány figyelemmel követi az eseményeket, és ügyel arra, hogy a magyarok érdekeinek megfelelő tárgyalási mandátumot kapjon az EU ebben a kérdésben.
Szijjártó Péter további tanulságnak nevezte, hogy Európában el kell jönnie az őszinte politika korának. Az elmúlt időben képmutató és a politikai korrektségre irányuló, nem őszinte politikát folytatott az EU, és ennek következménye, hogy sok kihívásra, válságra nem tudott helyes válaszokat adni, így a válaszoknak tagállami szinten kellett megszületniük - fogalmazott.
A külügyminiszter kijelentette: ideje Európában nevén nevezni a dolgokat, és ebből senkinek nem származhat gondja, a valós kihívásokra pedig valós válaszok kellenek.
Azt mondta, a brit kilépés precedensértékű, az uniós szerződésekben ugyanis csak homályosan vannak szabályozva az ezzel kapcsolatos kérdések, így sok múlik az uniós intézményeken, hogy miként értelmezik a szabályokat. Tehát hosszú, bonyolult, sok vitával teli folyamat elé nézünk.
Fidesz: Az EU bevándorláspolitikája a brit döntés fő oka
A Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos az Európai Unió elégtelen bevándorláspolitikáját tartja a brit EU-népszavazáson született kilépési döntés legfőbb kiváltó okának.
A frakcióvezető azt mondta, minden népnek joga van eldönteni, milyen politikai közösséghez akar tartozni. Ezért a britek döntését - vagyis hogy a csütörtöki referendumon a többség az EU-ból kilépést támogatta - a Fidesz-frakció tiszteletben tartja - közölte.
Szerinte a brit népszavazás kampányában a legtöbb vita az EU migrációs politikájáról folyt.
Navracsics Tibor: A kutatás-fejlesztés is megszenvedheti a kilépést
A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás területén jelentős veszteség érheti Nagy-Britanniát az unióból történő kilépés miatt - jelentette ki Navracsics Tibor. Az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős tagja egy a Szegedi Tudományegyetemen rendezett fórumon azt mondta, a brit egyetemek, kutatóintézetek óriási haszonélvezői voltak az integrációnak, jelentős források áramlottak a szektorba. Fontos, hogy a kialakult kutatói együttműködések továbbra is gyümölcsözőek legyenek - tette hozzá.
Navracsics Tibor mindazonáltal leszögezte: az Európai Bizottság tiszteletben tartja a brit választópolgárok döntését.
Sokan Magyarország kapcsán a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok érdekvédelmét jelölik meg az egyik legfontosabb feladatként. Ez a téma érinti Lengyelországot és balti államokat is, így lehetőség nyílik a koordinált fellépésre - mondta.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár hangsúlyozta, a magyar kormány még a többi tagországnál is határozottabban mutatta ki, hogy a bent maradást támogatja.
A következő időszak fontos kérdése, hogyan fog működni az EU Nagy-Britannia nélkül - közölte az államtitkár.
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora egy székely szólást a helyzethez igazítva úgy fogalmazott, a történtek tanulsága, hogy „a medve és a politika nem játék”. A politikai taktikázás balul sült el, a helyzetre azonban európai megoldást kell találni - fogalmazott.
Az akadémikus szerint nem lehet azt mondani, hogy nem történt semmi, és nem lehet megbüntetni a történtekért a briteket. Egy széteső EU és a széteső Egyesült Királyság senkinek sem érdeke – mondta.
Bakondi György: Brüsszelnek nagyobb figyelmet kell fordítania a választók akaratára
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint a brit népszavazási eredmény is arra utal, hogy Brüsszelnek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania a nemzetek, a választók akaratára. Bakondi György az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában azt mondta: "kétségtelen", hogy a brit népszavazás egyik meghatározó körülménye a bevándorlás kérdésköre volt. Emlékeztetett: a magyar kormány mindig hangsúlyozta, hogy az illegális bevándorlásnak egyfelől fontos biztonsági, gazdasági, közegészségügyi, de ezeken túlmenően ideológiai és politikai hatásai is lesznek. Most "egy súlyos következményekkel járó politikai hatást láthattunk" - tette hozzá.
A belbiztonsági főtanácsadó kiemelte: az európai biztonság, a schengeni rendszer olyan politikai, gazdasági, társadalmi értéket jelent, amelyet meg kell védeni, s amibe egy "kényszerbetelepítési megoldás" nem fér bele. Úgy vélte, most a britek többsége úgy döntött, hogy a brüsszeli - például a bevándorlás ügyében is jellemző - "esetenkénti diktátumok, beavatkozások" politikájából nem kérnek, hanem inkább önállóan folytatják.
Az unió vezetőinek higgadt reálpolitikusként kell reagálniuk - mondta Bakondi György, megjegyezve: Nagy-Britannia Európai Unióból való kiválásában bonyolult tárgyalási folyamat várható, amelynek biztonsági kérdései is lesznek.
MSZP: Magyarország veszített
Magyarország veszített - így értékelte a brit népszavazáson született döntést pénteken sajtótájékoztatón az MSZP elnök-frakcióvezetője, aki szerint a jelenlegi helyzetben a magyar kormány betelepítési kvótáról szóló referenduma az Európai Unióból kivezető út első állomása lehet, ezért meg kell állítani Orbán Viktor miniszterelnököt ezen az úton.
Tóbiás József értékelése szerint a brit döntés következményeként Magyarországon lassulni fog a gazdasági növekedés, a következő évtizedekben kevesebb uniós fejlesztési forrás érkezik majd magyar településekre, és nyitva marad az a kérdés, hogy mi történik a Nagy-Britanniában élő és dolgozó 300 ezer magyarral.
Úgy vélte, míg az európai uniós tagországok kormányai és pénzügyi vezetői válságtanácskozásokon keresik a közös megoldást, addig Orbán Viktor magyar miniszterelnök arról beszél, hogyan kösse össze a menekültkérdést saját népszavazási kérdésével.
Szerinte a brit döntéssel "új helyzet van", világossá kell tenni, hogy a kormány népszavazási kezdeményezése az Európai Unióból kivezető út első állomása, ezzel szemben az MSZP népszavazási kérdése arról szól, hogy bent maradunk az Európai Unióban, és gazdaságában erős, biztonságos Magyarországot tudjunk építeni.
Az MSZP elnöke kiemelte: a kormány populista, demagóg politikája az elmúlt években európai uniós vonatkozásban konfliktust és megosztottságot hozott. "Az állandó Brüsszellel való harcolás az ide vezet. Nagyon komoly árat fog fizetni Magyarország, ha ezen az úton tovább megy" - fogalmazott Tóbiás József, aki szerint meg kell állítani a miniszterelnököt ezen az úton, mert nem ezt kívánja Magyarország érdeke.
Jobbik: az EU gondolja végig koncepcióját!
A Jobbik értékelése szerint a britek távozása az Európai Unióból az utolsó esély arra, hogy Brüsszel újragondolja koncepcióját.
Gyöngyösi Márton, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője az EU történetének egyik legnagyobb pofonjaként hivatkozott a brit referendum eredményére. Kiemelte ugyanakkor, hogy ez egyfajta esélyt is jelent, hogy az EU újragondolja: továbbra is a "központosítás és a diktatúra útján halad", és mellőzi a nemzetállamok akaratát, vagy revidiálja korábbi koncepcióját és a nemzetek Európájának letéteményese lesz. Utóbbival elkerülhetik az esetleges dominóeffektust, ami az EU széthullásához vezetne - mondta, kitérve arra is: bízik benne, hogy a továbbiakban a kelet-közép-európai országok hangját is meghallják Brüsszelben.
Rossz jelnek nevezte, hogy a nagy tagállamok vezetői David Cameron kormányfőt kárhoztatják, szerinte ez rámutat arra a hamis és cinikus gondolkodásra, hogy ők csak akkor szeretik a demokráciát, ha az ő álláspontjukat legitimálja.
Gyöngyösi Márton arra is kitért: a brit népszavazás Magyarország számára is megmutatta, hogy lehetséges új feltételek kiharcolása. Ha nem változik az EU, akkor a Jobbik a csatlakozási szerződés és az alapokmányok újratárgyalását fogja szorgalmazni és ezt népszavazással is megerősítené - jelentette ki.
Az unióból kilépést firtató kérdésre azt felelte: a Jobbik kivár az ügyben, azonban ha az unió nem képes tanulni a brit leckéből és tovább halad ezen az úton, akkor minden politikai erőnek végig kell gondolni, hogy érdemes-e e közösség tagjának maradni.
LMP: Az EU vezetésének hibás politikája eredményezte a britek döntését
Az LMP az Európai Unió vezetésének hibás politikáját okolja azért, hogy a britek a közösségből való kilépés mellett foglaltak állást, a magyar kormány elsőszámú feladatának pedig jelen esetben a Nagy-Britanniában élő magyarok érdekeinek megvédését tartja.
Ungár Péter, az Európai Zöld Párt elnökségi tagja pénteken, sajtótájékoztatón kijelentette: a britek döntését tiszteletben kell tartani, az uniót azonban új alapokra kell helyezni, ellenkező esetben több tagállam is hasonló döntést hozhat a jövőben.
A politikus kifejtette: több hatáskört kell adni az Európai Parlamentnek az Európai Tanáccsal szemben, eddig ugyanis egyes tagállami vezetők "meg tudtak fúrni" olyan folyamatokat, amelyek az európai emberek többségének támogatását élvezték. Ungár Péter az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker személyes felelősségét is felvetette az eredményért. Hozzátette: Magyarország egy egységes és cselekvőképes unióban érdekelt, ez utóbbi azonban jelenleg nem látszik biztosítottnak.
Magyarország érdeke továbbra is az uniós tagság - jelentette ki, hozzátéve: az LMP azonban támogatja az alapszerződések újratárgyalását, a többi közt annak érdekében, hogy a termőföld ne képezze a tőke szabad áramlásának részét.
KDNP: Változtatni kell az EU működésén
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint intő jel a brit népszavazás eredménye, a jövőben változtatni kell az Európai Unió irányításán, működésén és hatékonyságán.
A kisebbik kormánypárt közleményében úgy értékelte, hogy a britek unióból való távozásáról szóló döntés fájdalmasan érinti Magyarországot, a magyarokat és az egész EU-t.
A KDNP és a magyar kormányzat is Európa-párti, de Brüsszelnek oda kell figyelnie az uniós polgárok hangjára - olvasható a közleményben, amely kiemeli: az unió vezetői nem törekedhetnek a nemzetállamok gúzsbakötésére. A Brexit - gazdasági következménye mellett - az EU értékválságáról és sok esetben tehetetlenségéről is szól - értékeli a kisebbik kormánypárt, amely szerint a magyar politikusoknak felelősségük van nem csak Európa jövőjét, de a magyar polgárok boldogulását illetően is - legyenek ők idehaza, Nagy-Britanniában vagy máshol a világban. Éppen ez az oka annak, hogy a most elindult folyamatot fontos megállítani még akkor, amikor lényegi változtatásokkal ennek reális esélye van. "Ne engedjük elveszni azt az eszményt és azt a vívmányt, amelyet az Európa Unió testesíthet meg minden állam számára az öreg kontinensen!" - fogalmaztak a közleményben.
A Liberálisok a brit népszavazás tanulságai alapján arra szólítják fel a magyar kormányt, hogy vonja vissza a betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazási kezdeményezését - közölte Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt külpolitikai szakértője. A politikus szerint a brit népszavazáson a választók azért döntöttek az Európai Unióból történő kilépésről, mert a brit kormánypárt, beleértve David Cameron brit miniszterelnököt, kétarcú, kétértelmű politikát folytatott az EU-val kapcsolatban és gyakran rájátszott az Európa-ellenes érzelmekre.
Együtt: „Orbán Viktor hagyjon fel az Európa elleni hergeléssel ”
Szigetvári Viktor az MTI-nek pénteken küldött közleményében sajnálatosnak nevezte a britek döntését az unióból kilépésről, mert az mind az európai közösséget, mind pedig Nagy-Britanniát gyengíti. Az Együtt szerint az unióban maradó államok feladata, hogy megtalálják az európai polgárok számára is nap mint nap megtapasztalható előnyöket hozó Európai Unió megteremtésének útját. Ezért Magyarországnak is tennie kell a pártelnök szerint, aki ezért azt követelte, hogy Orbán Viktor „hagyjon fel az Európa elleni hergeléssel, hazug, Európa-ellenes népszavazási kampányával”. Szigetvári Viktor hozzátette: pártja a „hazug népszavazás” bojkottjára szólít fel. Az ellenzéki politikus emellett arra szólította fel a magyar kormányfőt, hogy kövessen el mindent a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok jogainak megvédéséért.
PM: A kormány védje meg a Nagy-Britanniában dolgozó magyarokat!
Szabó Tímea, az ellenzék párt társelnöke pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a magyar kormánynak mindent meg kell tennie, hogy a szigetországban dolgozó 300 ezer magyar munkavállalónak ne kelljen hazatérnie a "kilátástalan helyzetbe".
A PM társelnöke emellett arra kérte a kormányoldalt, hogy ne használja belpolitikai csatározásra a britek kilépését az unióból, hanem minden parlamenti párttal tárgyaljon a Magyarországot érintő esetleges veszélyekről.
Jávor Benedek, a párt EP-képviselője hangsúlyozta, az európai közösségnek azon kell gondolkoznia, miként hozhat létre egy erősebb, demokratikusabb, átláthatóbb és a problémákra jobb válaszokat adó uniót. Kulcskérdés, hogy Magyarország ebben a folyamatban részt tud-e venni, vagy ki- és lemarad - mondta, majd hozzátette, az európai együttműködés gyengülése Oroszország érdekeinek kedvez, ezért a magyar kormány nem "asszisztálhat" tovább ehhez a folyamathoz.
DK: Tragikus döntés született – vissza kell vonni a kvótareferendumot
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján tragikusnak nevezte a brit EU-tagságról tartott, és a kilépést pártoló tábor győzelmét hozó népszavazás eredményét, ugyanakkor jelezte: Európának tiszteletben kell tartani a döntést, Nagy-Britannia pedig nem tarthat igényt speciális bánásmódra a továbbiakban. A politikus az eredményt a brit konzervatív jobboldal 20 éve tartó EU-ellenes kampányának tulajdonította. A DK-s politikus szerint ez fordult át egy bevándorló-ellenes kampánnyá, s Orbán Viktor miniszterelnök is ezt teszi: évek óta szabadságharcot folytat, most pedig „élesbe kapcsolt”. Ennek a politikának az EU-ból kilépés a vége – jelentette ki, a kvótareferendum visszavonását követelve.