Orbán Viktor: Az eredmények igazolják a magyar külpolitikát

Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Külgazdasági és Külügyminisztériumban rendezett szokásos misszióvezetői értekezleten. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A magyar export növekedése mögött ott áll a magyar külügy gárdájának teljesítménye - mondta a kormányfő hétfőn a Külgazdasági és Külügyminisztériumban rendezett szokásos misszióvezetői értekezleten.

A miniszterelnök a külügyi szervezetrendszer 2014-es átalakítását értékelte beszéde elején, kijelentve, hogy az exportteljesítmény és a Magyarországra érkező befektetések remek eredményt mutatnak. Megjegyezte, a befektetőket hozni kell, „sarkantyúzni kell, lelkesíteni kell” őket.

A magyar alkotmány szerint a magyar gazdaság valutája a forint, és az alkotmány megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség kell - mondta a miniszterelnök.

A kormányfő kiemelte: ez azt jelenti, hogy ha felmerül a kérdés, hogy Magyarország csatlakozzon-e a közös pénzt használó európai egységhez, vagy az eurózónán kívül maradva továbbra is önálló gazdaságpolitikát és annak következményeit magán viselő, önálló nemzetpolitikát folytasson, akkor a válasznak a nemzeti egység alapján kell megszületnie.

Orbán Viktor úgy látja, ez a dilemma a következő néhány év nagy intellektuális kihívása, mert most több ország is az eddiginél komolyabban barátkozik a gondolattal, hogy a közös pénz után mélyebb integráció is lehetne. Ez kihívást jelent minden országnak, amely nem tagja az euróövezetnek. Nem biztos, hogy végeredményre is jut ez az elszántság, és nekünk egy kész tényhez kell alkalmazkodnunk, de nem árt gondolkodni, hogy mi lenne a magyar érdek ebben a helyzetben - vélekedett.

A kormányfő szerint Romániában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben, háttérbe akarják szorítani a magyar kisebbség politikai vezetőit, amit megfelelő súllyal szóvá kell majd tenni.

 A miniszterelnök értékelte Magyarország és a szomszédos államok viszonyát.

A magyar-szlovák kapcsolatot rendezettnek, a magyar-szerbet kiegyensúlyozottnak nevezte, Horvátországról pedig úgy fogalmazott: „most próbáljuk rendezni a kapcsolatokat”, ami nem egyszerű feladat, mert „a kapcsolat szövete roncsolt”.

Szlovéniáról szólva Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egy elhanyagolt relációja a magyar külpolitikának, de komoly remények fűzhetők az együttműködéshez.

A kormányfő beszélt Ukrajnáról is, jelezve: nem látni, hogy az országból mikor lesz egy nyugatos gazdasági szerkezettel rendelkező jogállam. Azt azonban megerősítette: Magyarország érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen „valami”, vagyis ne legyen közös határunk Oroszországgal.

Azt is megismételte, hogy az év felénél nem lesz automatikus a szankciómeghosszabbítás Oroszországgal szemben.

Törekedni kell a jó viszonyra Ausztriával, és meg kellene találni az együttműködés tartós formáit, mert „több a közös bennünk, mint azt gondolni szoktuk” - mondta a miniszterelnök.

A kormányfő Magyarország és a szomszédos államok viszonyának tárgyalásakor nem tért ki a magyar-osztrák kapcsolatra, arról csak kérdésre beszélt, jelezve: nem véletlenül hagyta ki Ausztriát a felsorolásból. Ugyanis akármilyen durva nyilatkozatokat tesz a szomszédos állam vezetője, ő igyekszik nem a kancellárhoz, hanem az osztrák néphez beszélni - mondta, majd közölte: nem lesz udvariatlan az osztrák néppel szemben.

Hangsúlyozta: Ausztria fontos partnere lesz Magyarországnak a jövőben is.  

Orbán Viktor kifejtette, a magyar nagykövetek nyugodtan végezhetik a munkájukat, mert a nyugodt és kiegyensúlyozott külpolitikai munka előfeltétele a nyugodt és kiegyensúlyozott hátország, e tekintetben pedig a magyar diplomaták jól állnak. A kormányfő mindezt azzal magyarázta, hogy a KKM presztízse a kormányon belül magasan van, mindenkinek nyilvánvaló, hogy a tárca kulcsszereplő, ezért a kormány támogatása számára továbbra is adott. Emellett a magyar gazdaság meglehetősen stabil, államdósság-csökkentésben az arányokat tekintve Magyarország a legjobbak között teljesít - közölte.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a hátország tehát megvan, „patikamérlegen kiszámított nemzeti külpolitikai stratégiát viszünk”, így a magyar külpolitikának, Magyarországnak megbecsültsége van. Ez nem azt jelenti, hogy „csupa jót mondanak rólunk”, de az, hogy egy tízmilliós országgal egy ötszázmilliós integrációban érdemben foglalkozik a világ, komoly teljesítmény - értékelt.

Orbán Viktor beszéde végén gratulált a nagykövetek „kiváló munkájához”.

Az elmúlt fél évben nem könnyű körülmények között sikerült megállnia a helyét a magyar diplomáciai karnak - mondta Szijjártó a rendezvényen.

A tárcavezető kiemelte: amikor először döntöttek arról, hogy a szokásos évi egy helyett évente kétszer tartsanak misszióvezetői értekezletet, volt némi kétség afelől, hogy van-e erre szükség, de a világ folyását látva, „most már a hetenkénti ülésezés sem lenne túlzás”.

A mostani értekezlet időszerű, mert a minket körülvevő világ változásai még a tavalyihoz képest is rendkívüli módon felgyorsultak - értékelte.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: az elmúlt fél évben „nem könnyű körülmények közepette, folyamatos nyomás alatt” sikerült a magyar diplomáciai karnak olyan teljesítményt elérnie, hogy „egyikünknek sem lehet szégyellnivalója”.

A külügyér kiemelte: a tavalyi kihívásokat idén a „zsarolások” váltották fel. Nyugaton egyesek ugyanis úgy tekintenek a Magyarországnak járó uniós forrásokra, mint humanitárius segítségre, pedig szerződések rendelkeznek róluk, és nincs olyan kitétel bennük, hogy csak akkor járnak, ha a közép-európai országok egyetértenek az európai mainstreammel - fogalmazott. A miniszter ezért azt kérte a nagykövetektől, hogy az ilyen megszólalásokat „büszkén és bátran” utasítsák vissza, hiszen nem könyöradományokról, hanem nekünk járó forrásokról van szó.

Szijjártó Péter az év legnagyobb kihívásai közé a bevándorlási válságot, a közép-európai energiabiztonság biztosítását, a gazdasági kérdéseket, valamint az Ukrajnában zajló háborút sorolta.

Kifejtette: a bevándorlási válság idén is napirenden marad, minden elemzés szerint növekedni fog a kontinensre háruló nyomás. A legvisszafogottabb becslések szerint is harminc-harmincötmillió olyan ember van Európa déli, délkeleti szomszédságában, aki viszonylag könnyen dönthet úgy, hogy megindul Európa felé. Úgy látja, továbbra is komoly viták lesznek a megoldási javaslatokról.

A régió energiabiztonságáról elmondta: ez nemcsak Közép-Európa felelőssége és érdeke, hanem egész Európáé. Ha a romániai fekete-tengeri gázmezők kitermelése megkezdődik és megvalósul a magyar-román interkonnektor, újabb forrás nyílik meg Magyarország előtt - mutatott rá. Hozzátette: Paks is napirenden lesz, de Magyarország úgy jár el, mint mindenki más, aki atomerőművet épített az elmúlt időben, és az ország nem hajlandó lemondani erről a lehetőségről azért, mert egyesek gazdasági okokból próbálják folyamatosan fékezni a beruházást.

A miniszter a gazdasági kihívásokról szólva kiemelte: soha nem látott küzdelem zajlik a beruházásokért és az exportlehetőségekért, ezért a nagykövetektől még hatékonyabb és dinamikusabb munkát kér ezen a téren.

Az ukrajnai helyzetről pedig úgy vélte, Európa érdeke, hogy az EU és Oroszország közötti pragmatikus párbeszéd újra meginduljon és hosszú távon ne lehetetlenüljön el. A szankciókról beszélni kell, és bár a minszki megállapodásokat mindenkinek be kell tartania, figyelembe kell venni, hogy a szankciók milyen károkat okoznak a magyar és az európai gazdaságoknak - magyarázta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar külpolitika átalakításával gazdasági fókuszú politika jött létre, és 2015 volt az első év, amikor egész évben az új struktúra alapján tevékenykedtek. A tavalyi adatok kifejezetten biztatók, egyebek mellett minden idők legmagasabb exportját és külkereskedelmi többletét érték el – emlékeztetett.

Arról is beszélt, hogy a keleti és déli nyitás politikáját nem az európai és a transzatlanti kapcsolatok rovására igyekeznek megvalósítani, de érdemes a tradicionális nyugati piacok fejlesztése mellett ezekre az irányokra is energiát összpontosítani. Ennek már meg is vannak az eredményei, a beruházó országok között a 4-5-6. helyen kínai, japán és indiai vállalatok beruházásai szerepelnek - tette hozzá.

A külügyminiszter közölte: 2015-ben hat külképviselet nyitásáról döntöttek, ezek közül kettő - Taskentben és Addisz-Abebában - már megkezdte működését, a többit idén végigviszik. Vannak javaslatok a latin-amerikai képviselői hálózat bővítésére is - jegyezte meg.

Jobbik: A külügy térjen vissza a szakmai munkához!
A Jobbik arra szólította fel a kormányt és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy "pótcselekvések" helyett térjenek vissza a szakmai munkához, és a kommunikáció diplomáciája helyett végezzék a diplomácia valódi feladatait.
Gyöngyösi Márton, a parlament külügyi bizottságának jobbikos alelnöke hétfőn azt közölte az MTI-vel a nagyköveti értekezletre reagálva, hogy szerinte rövidlátásról árulkodik az a szemlélet, amely a diplomácia sikereit kizárólag gazdasági mutatókkal azonosítja. Veszélyesen dilettáns hozzáállásnak minősítette, hogy megszűnhet a stratégiai tervezést folytató Külügyi és Külgazdasági Intézet.
Az ellenzéki politikus értékelése szerint a külügyi tárca vezetése valódi eredmények híján, a világ történéseit meg nem értve "pótcselekvésekkel és kommunikációs bravúrokkal próbálja bizonyítani önnön fontosságát".
Értékelése alapján továbbra sem sikerül a határon túli magyarok tragikus helyzetén javítani, ezért az érintettek jogai melletti kiállásra kérte a kormányt.