Belföld

Orbán Viktor: A Kúria súlyosan beavatkozott a választásokba

A testület szándékosan érvényteleníthetett levélszavazatokat a Fidesz-KDNP kárára

Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, "miután elvett egy mandátumot a kormánypártok választóitól"; a testület intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához - ismertette Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját sajtófőnöke, Havasi Bertalan.

A PestiSrácok.hu szombati cikkében azt írta, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) szerint is jogszerűtlenül érvénytelenített több ezer határon túli szavazatot a Kúria, a testület végzése szerint jogorvoslatra nincs lehetőség, így egy parlamenti mandátumot elveszített a Fidesz, de a kétharmad még így is biztos. Hozzátették, hogy az ellenzéki tagokkal kiegészült Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria több mint négyezer határon túli szavazatot érvénytelenített arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára, vagy mert sérült volt a boríték. 

A lap megkereste Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, aki ismertette Orbán Viktor álláspontját: "a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához" - nyilatkozta. 

A PestiSrácok.hu megkérdezte Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját is, aki azt válaszolta, azzal, hogy a Kúria Kovács Tamás vezette tanácsa a levélszavazatok kapcsán egy "új" érvénytelenségi okot kreált, megfosztotta a Fideszt 134. mandátumától. Márpedig - ahogy azt az Alkotmánybíróság is kimondta az ügyben - "az a bírói ítélet, amely figyelmen kívül hagyja a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével".

Ezt "bírói államnak" hívják, ahol a választott jogalkotó helyett a felelőtlen bíró alkot jogot. Az esetünkben ráadásul ezt súlyosbítja, hogy a Kúria iratellenes döntése politikailag motivált is volt: a bíróság kifejezetten az iránt érdeklődött ugyanis az eljárás során a választási irodánál, hogy ha érvényesnek tudnák be az érintett határon túli voksokat, a Fidesz-KDNP listája kapna-e pluszmandátumot. Ezzel pedig az Ab szerint is azt a látszat alakult ki, hogy a Kúria döntését attól kívánta függővé tenni, hogy annak eredménye hogyan hat ki konkrétan az egyik jelölőszervezet végleges mandátumszámára - fogalmazott a cikkben Szánthó Miklós.

A Kúria szándékosan érvényteleníthetett levélszavazatokat a Fidesz-KDNP kárára

Egyre biztosabb, hogy szándékosan érvénytelenítette a Kúria a sérült vagy saját címzésű borítékban érkező levélszavazatokat, hogy ne kelljen pluszmandátumot adni a Fidesznek - írta szombaton az Origo. A hírportál a birtokába került levélre hivatkozva közölte: a Kúria tudott arról, hogy a kérdéses levélszavazatok érvénytelenítésével a Fidesz-KDNP elveszít egy képviselői helyet a május 8-án alakuló Országgyűlésben.

A közzétett dokumentum szerint a Kúria a döntés előtt kérte a Nemzeti Választási Irodától: "nyilatkozzon arról, hogy az általuk érvénytelennek minősített 4360 levélszavazat, amennyiben az kizárólag a Fidesz-KDNP jelölőszervezek országos listáján elszámolásra kerül, eredményez-e mandátumváltozást". Arról is érdeklődtek, hogy az érvénytelenítés változtat-e a képviselői helyek megoszlásán, illetve hány kormánypárti szavazatnál módosulna a mandátumeloszlás.

A válasz szerint a nem megfelelő boríték miatt érvénytelenített 4360 szavazatból 506 már elegendő lett volna még egy kormánypárti mandátumhoz. Az origo.hu megjegyezte, hogy a választási eljárásról szóló törvény a levélszavazatok érvényességéhez nem ír elő ilyen feltételt, a Nemzeti Választási Bizottság ezért "mondvacsinált okból" döntött az érvénytelenítésről. A Kúria az NVI tájékoztatásával ellentétesen mondta ki, hogy nem lehet rekonstruálni az eseményeket, vagyis hogy utólag nem lehet pontosan megállapítani, hány szavazatról volt szó - írta az Origo.