Belföld
Orbán Viktor: A Jobbik bevallotta, hogy eladták a pártot
"Csicskapárt lett a nemzeti radikális pártból"
Orbán Viktor miniszterelnök (j) válaszol a Jobbik frakcióvezető-helyettese, Vona Gábor azonnali kérdésére az Országgyűlés plenáris ülésén. Mellette balról Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes - MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Vona ügynökügyben kérdezte Orbán Viktort
Vona Gábor (Jobbik) a miniszterelnököt az ügynöklisták nyilvánosságra hozataláról kérdezte, amelyet - mondta - a Jobbik, az LMP és a Momentum Mozgalom is követel.
"Tisztában vagyok azzal, hogy ön a katonaévei alatt kapcsolatba került a szolgálatokkal. Azzal is tisztában vagyok, hogy az ön családjában is volt, aki 1956-ban, a forradalom idején ügynökként dolgozott az ÁVH-nak" - mondta Orbán Viktornak a Jobbik elnöke, azt kérdezve a miniszterelnöktől, hogy "mi elől menekül", van-e további titkolnivalója.
Orbán Viktor a személyét érintő felvetésre azt válaszolta: ezt már többször is megkérdezte tőle a Jobbik, mindegyik alkalommal reagált rá, ezért kénytelen Vona Gábort hazugnak nevezni, csakúgy, mint a korábbi jobbikos felszólalókat.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány megtárgyalta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának jelentését, és úgy döntött, átadja a titkosszolgálati mágnesszalagokon tárolt adatokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. A levéltár nyitott, forduljon az ott dolgozókhoz bizalommal - javasolta a Jobbik elnökének.
Viszonválaszában Vona Gábor arra szólította fel a kormányfőt, mondja ki, hogy soha nem volt ügynök, soha nem jelentett senkiről. Szerinte egyébként Orbán Viktornak és pártjának "becsípődése" az S betűs nevek, mindenről Soros György és Simicska Lajos jut az eszükbe.
A miniszterelnök erre válaszul kijelentette: "Természetesen a másik oldalon álltam, mi, akik itt ülünk, a másik oldalon álltunk, bennünket üldöztek, bennünket hallgattak le". "Nem működtünk együtt semmifajta állambiztonsági szolgálattal" - húzta alá.
Az S betűs megjegyzésre úgy reagált: "nem igaz, hogy mindenkivel bajom van, itt ül mellettem Semjén Zsolt például".
Szerinte egyébként a Jobbik kényes helyzetben van, mert "maguk is bevallották, hogy a pártjukat eladták, és ahol eladás van, vevő is van". "Mindannyian tudjuk, hogy önök nem a saját álláspontjukat képviselik, önök benne ülnek egy nagyvállalkozó zsebében. Önök a Jobbikból, egy nemzeti radikális pártból egy csicskapártot csináltak" - fogalmazott.
Jobbik: a kormány támogatja az európai béruniót?
Az ugyancsak jobbikos Gyöngyösi Márton szerint az elmúlt 27 évben az a gazdaságpolitika uralta Magyarországot, amely szerint alacsony bérekkel és adókedvezményekkel kell Magyarországra hozni a nemzetközi tőkét, s ennek szembeötlő negatív következményei lettek. Szerinte aki itthon marad, az eladósodik, bérfelzárkózásról pedig hallani sem akar a kormány. Az ellenzéki politikus ismertette, hogy kelet-közép-európai összefogással európai polgári kezdeményezést indítanak, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért elve az uniós alapokmányokban is megjelenjen. Azt kérdezte, támogatja-e a kormány a felvetést.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában kifejtette, hogy 1990 óta mindig azt vizsgálta a parlament, hogyan lehet orvosolni azt a történelmi bajt, hogy a kommunista gazdasági és politikai rendszer következtében tőkehiány van, úgy kell versenyezni az osztrákokkal, németekkel, hogy ott nem volt kommunizmus és sok-sok tőke halmozódott fel. Egyetértés volt abban, hogy segíteni kell a belső tőkefelhalmozást és külföldi tőkeberuházásokra van szükség - magyarázta. A kormányfő kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP kormányzásának minden évében nagy mértékű béremelés volt és arra törekedtek, hogy erről az érintettekkel kössenek megállapodást. Azzal indokolta, hogy nem támogatja a Jobbik kezdeményezését, hogy "keveset akarnak", itt nagyobb bérnövekedés van, mint amit követelnek. Másfelől pedig, mint mondta, nem támogatja azt, hogy Brüsszelnek bármilyen adóügyi szabályozásban átadja a jogköröket. A gazdaságpolitikai kérdéseket itt kell tartani - jelentette ki, úgy fogalmazva, "önök hiába is hirdetik magukat nemzeti pártnak, ez a javaslat nem más, minthogy Brüsszelben döntsenek az adókról és a bérekről, ez nem fogadható el".
A Jobbik megadóztatná az oligarchákat
Volner János (Jobbik) szerint a kormánypárt törvényesítette a korrupció egy részét, hogy büntetőjogilag ne lehessen megfogni ezeket az ügyleteket, és noha politikai hátszél repíti előre a kormányfő közelében lévő nagyvállalkozókat, ezt a vagyont adók formájában vissza kell tenni a költségvetésbe.
Hozzátette: a Jobbik olyan mértékű adót vet ki a politikaközeli vagyonosodásra, amelybe az érintettek "bele fognak feketedni". Kifejtette: 300 millió forintos éves vagyonosodás felett progresszív adórendszert vezetnek be, minél nagyobb a vagyonosodás 2002-ig visszamenőleg, annál nagyobb lesz az adó mértéke.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a Jobbik csatlakozik azokhoz a baloldaliakhoz, akiknek semmi máson nem jár az esze, csak az adóemelésen. Hozzátette, a Jobbik "durva baloldali fordulatot" hajt végre. Közölte, a pártnak vadiúj gazdája van, egy földbirtokos-oligarcha, aki médiavállalkozó is egyben. Ha valakit szeretnének megadóztatni, akkor őt javaslom - mondta, megjegyezve: a Jobbik-elnök kedvenc lelőhelye az oligarcha szoknyája környéke.
MSZP: Majtényi Lászlót ajánljuk köztársasági elnöknek
Tóth Bertalan (MSZP) véleménye szerint egy normális köztársaságban a köztársaságielnök-választás jeles nap, de a Fidesz 2010-ben megszüntette a demokratikus, szabad, szolidáris köztársaságot. Elmondta, egy alkalmas államfőjelölt nem hagyja szó nélkül, hogy kopaszok gátolnak meg egy népszavazási kezdeményezést, hogy a miniszterelnök felhatalmazás nélkül titokban eladósítja a hazáját és kiszolgáltatja ezzel Oroszországnak. Jelezte, az MSZP Majtényi Lászlót ajánlja köztársasági elnöknek, aki olyan programot hirdetett meg, amelynek kiemelten fontos része a szegénység elleni küzdelem.
Dömötör Csaba válaszában vitatta azt, hogy Majtényi László a civilek jelöltje lenne, hiszen Gyurcsány Ferenc mondta róla, a pártok egyeztetésének eredménye a jelölése. Hozzátette: a baloldal jelöltje nem tisztázta, pontosan mekkora összeget kapott a Soros-hálózattól. Közölte, nem is baloldali, hanem Soros György jelöltje, aki lesújtó véleménnyel van az MSZP-ről.
Hozzátette: keveset tudni a szocialisták kormányzati terveiről, de azt lehet, hogy eltörölnék az otthonteremtést, a családi adókedvezményt, többkulcsos adót és ingatlanadót vezetnének be.
KDNP: tisztelet és köszönet a bátraknak!
Hoffmann Rózsa, a KDNP képviselője az 1948-as forradalom és szabadságharc kapcsán azt mondta: tisztelet és köszönet a bátraknak, akik életüket áldozták a magyar szabadságért. Hozzátette, Magyarországon egy emberöltő óta szabadság van, de újra és újra meg kell küzdeni azért, hogy önállóan dönthessünk sorkérdéseinkben. Hangsúlyozta: az országgyűlési képviselők egyik legmagasztosabb feladata és küldetése, hogy szabadon, idegen hatalmak diktátumától mentesen államfőt válasszanak, aki az összes magyar embert képviseli.
Rétvári Bence államtitkár arról beszél: saját jövőnket ma is a nekünk kell alakítanunk, ahogyan 1848-ban, úgy ma sem lehet hagyni, hogy bárki döntsön helyettünk. Hozzátette: fontos a saját kultúránk, közösségünk erősítése, hogy Európa a nemzetek és ne a nemzetiségek Európája legyen.
Fidesz: a balliberálisok Soros, a Jobbik a Simicska család hálójában
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: miközben a magyar parlament államfőt választ, végre kiderült, hogy ki milyen érdekek szerint politizál, hiszen a teljes balliberális ellenzék Majtényi László mögött sorakozott fel, vagyis a Soros György által képviselt politikát akarják megvalósítani.
Hozzátette: az is kiderült, hogy a Jobbik pedig "Simicska Lajos által döntően befolyásolt párt", hiszen az "ismert oligarcha fia" közölte, hogy ők a Jobbik győzelmét várják a következő választáson.
"Tiszta víz van a pohárban: balliberális ellenzék, Soros György, Jobbik, Simicska család, mi a magunk szerény módján megpróbáljuk a magyar népet képviselni" - fogalmazott.
Dömötör Csaba államtitkár úgy fogalmazott: "a külföldi spekulánsok és a belföldi szánkós oligarchák" mindent megtesznek, hogy gáncsolják a kormányt, de Brüsszel irányából is sok "nyílvessző érkezik" a bevándorláspolitika, az adópolitika és az energiaárak ügyében is. Hozzátette: remélik, hogy a nemzeti konzultáción a magyar állampolgárok megerősítik a kormányt abban, hogy kiálljon a nemzeti függetlenség mellett.
MSZP: Miért nem tettek meg mindent a kanyarójárvány elkerülésére?
Az MSZP-s Tukacs István azt firtatta, miért nem tettek meg mindent a kanyarójárvány elkerülése érdekében. Súlyos következményekkel kell számolni, ha a helyzet nem változik - mondta, jelezve, a járványveszélyről már 2016 tavaszán információk jelentek meg Romániában, a veszélyről, bőven lett volna idő a felkészülésre. A szocialista politikus szerint kétségeket vet fel az egészségügyi háttérintézmények beolvasztása, és világosan látszik: hiányzik a járványveszély kezeléséhez szükséges szakmai erő.
Rétvári Bence államtitkár azt mondta: nyolc európai államban alakult ki kisebb járvány. A többi országot is a háttérintézmény-rendszer rovására írja a képviselő? - kérdezte. Magyarországon 98 százalékos az átoltottság és 95 százalék felett nem mondható fogékonynak egy ország, s hosszú ideig behurcolással sem volt járvány hazánkban. Kitért arra, hogy azonnal intézkedési terv készült a makói kórház dolgozóira, a környéken élőkre vonatkozóan. Hangsúlyozta: kontrollálják az eseményeket.
LMP: Miért érinthetetlen Kiss Szilárd?
Szél Bernadett (LMP) értékelése szerint Kiss Szilárd neve a korrupcióval, bűnözéssel és a bűnözőket kiszolgáló politikával fonódott össze, s prostituáltak, gengszterek belépését segítette elő a schengeni területre. Hozzátette, hogy a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott agrárdiplomatának a földművelési tárca kreált egy állást a növekvő exportra hivatkozva, de ebből semmit nem profitált az ágazat. Az kérdezte, hogy a földművelési miniszter ma is kinevezné-e.
Fazekas Sándor földművelési miniszter úgy reagált: Kiss Szilárd két éve távozott a tárcától, a mindennapjairól kreált hírek pedig kémregénybe illenek. Sem a vízumügyek, sem más nem veszélyeztette az ország vagy az unió nemzetbiztonságát, a kivitel pedig 25 százalékkal nőtt abban az időben, amikor a tárcának dolgozott - tette hozzá, jelezve: Kiss Szilárd soha nem volt miniszteri biztos, a vele szemben folytatott eljárások pedig nincsenek összefüggésben az FM-ben végzett munkájával.
LMP: a kormány hazudik a Paks II. beruházással kapcsolatban
Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője szerint a kormány az "Orbán-Putyin atompaktum" megkötése után azt kommunikálta, hogy a paksi bővítés lesz az évszázad üzlete, azonban ennek pontosan az ellenkezőjét állapította meg az Európai Bizottság, amely azt jelezte, hogy piaci alapon nem térül meg a beruházás, ezért állami támogatásra van szükség. Nem az a kérdés, hogy mennyit profitálunk, hanem az, hogy túléli-e az ország gazdasági csőd nélkül ezt a hazardírozást - fogalmazott a képviselő, aki szerint Orbán Viktor és kormánya hazudik, amikor azt mondja, hogy a beruházásra az olcsó áram miatt van szükség.
Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár szerint ugyanakkor a bizottság döntése is azt erősíti meg, hogy a beruházás ki fogja termelni a működés és a hitel költségét is, azonban egy piaci befektetőnek az egy százaléknál kevesebb haszonkülönbség miatt nem éri meg a beruházás megvalósítani. Hozzátette: Magyarország azonban nem egy részvénytársaság, ezért elsősorban nem az extraprofitra törekednek, hanem arra, hogy hosszút távon olcsó energiához jusson a lakosság.
A Fidesz a határvédelem eredményeiről érdeklődött
Ágh Péter (Fidesz) értékelése szerint a határzár jogi megerősítése erősebb védelmet ad Magyarországnak és az uniónak is. Szóvá tette, hogy Brüsszelből és "álcivilek" részéről ismét politikai támadások érik az országot emiatt. Szerinte a bevándorláspárti politikusok kiforgatják a jogot, ezzel szemben a kormánypártok azt képviselik, hogy senki sem léphet be az országba ellenőrizetlenül. Az eddigi eredményekről érdeklődött.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: ma Magyarország védi meg az Európai Uniót a bevándorlástól és minden feltétel biztosított, hogy ez a jövőben is így legyen. Megjegyezte, hogy a balkáni útvonalon ma is 80 ezer ember mozog, ezért a hármas védelmet meg kellett erősíteni. Azt ezt szolgáló eszközök közé sorolta a határvadászok számának 3 ezerrel növelését, a második kerítés kiépítéséről szóló döntést és a jogi szigorítást, amely szerint a menekültkérelem elbírálásáig az azt benyújtóknak a tranzitzónában kell várakozniuk.
Jobbik: milyen új modellt vezetnek be a közétkeztetésben?
Hegedűs Lorántné (Jobbik) a közétkeztetésről kérdezett. Mint mondta, a hírek szerint a kormány új modellt vezetne be, és egy új állami koordináló szervezetet állítana fel, amely országos felelősséggel bírna. Az új modellt a hulladékgazdálkodás átalakítása nyomán vezetnék be - jelezte, hozzátéve: a lakosság és az önkormányzatok azonban e téren nem érzékelték az átütő sikert. Várható-e, hogy ezt a feladatot is elvonják az önkormányzatoktól, és egy 150 milliárdos piac "lenyúlása a cél"?
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: ilyen célja az államnak nincs. Másfél millió ember - közte egymillió gyerek - étkezik ilyen módon. A közétkeztetés minősége kulcskérdés, s a kormány azt vállalta, hogy az óvodásokról, majd az alsó tagozatosokról felmenő rendszerben gondoskodik. Az merülhet fel, hogy az állam megrendelőként lép fel a jövőben, ez pedig azt jelentené, hogy ugyanazon önkormányzati cégektől rendelné meg a szolgáltatást. Ez az ilyen tevékenységet folytatókat nem fogja érinteni - jelezte.
LMP: ki fizeti Paks II. túllépését?
Ki fizeti Paks II. megépítésének esetleges túllépését? A magyar állam vagy a Roszatom? - kérdezte Szél Bernadett, majd úgy folytatta: Brüsszel szerint a magyar adófizetők. Azt is firtatta: az előirányzott 12,5 milliárd eurós keretbe pontosan mit kell beleérteni.
Lázár János azt mondta: a 2014-ben megkötött megállapodást a magyar parlament jóváhagyta, a részletei mindenki számára ismertek. Magyarország minden egyes gazdasági szakértő szerint is jól tárgyalt, fix áras, "kulcsra kész" atomerő építésére kerül sor. Magyarország ezért 12,5 milliárd eurót fizet, függetlenül attól, mennyibe kerül az oroszoknak - rögzítette a miniszter.
Fidesz: előrelépés a magyar-szlovák kapcsolatokban
Hörcsik Richárd (Fidesz) a magyar és szlovák kapcsolatok fejlődéséről beszélt, és kitért arra: két hete március 1-jén újabb jelentős lépés történt. Szijjártó Péter külügyminiszter és szlovák partnere aláírta a közös, határkeresztező távvezetékek létesítését - idézte fel, és a jövőbeni fejlesztésekről érdeklődött.
Mikola István államtitkár közölte: Magyarország és Szlovákia között az utóbbi években állandósult az intenzív politikai párbeszéd, a minden korábbinál szorosabb és sikeresebb visegrádi együttműködés keretein belül alapvetően fontos szerepe van a konstruktív fellépésnek.
Jelezte azt is: a jövőben tíz, határon átnyúló közúti kapcsolat - komp- és számos Ipoly-híd, szárazföldi kapcsolat - megvalósítását tervezik; 2019-ig új hidat építenek Komárom és Révkomárom között.
MSZP: hogyan orvosolja a kormány a szakgimnáziumi érettségi kapcsán felmerülő jogsértéseket?
Kunhalmi Ágnes azt firtatta: elfogadható-e, hogy karácsonykor még nem tudnak az érettségire készülni a végzős diákok. Emlékeztetett a szakgimnáziumi, szakiskolai rendszer 2016-os kialakítására, és kitért arra, hogy egy komplex szakmai tárgyból kell majd érettségizni, de a követelményeket csak pár hónappal az érettségi előtt tudták meg a diákok. Nekik ezen a jövőjük múlik - mondta a szocialista politikus, aki azt kérdezte: hogyan kívánják orvosolni a mulasztást és a jogsértést.
Cseresnyés Péter államtitkár cáfolta a képviselő által elmondottakat. A szakképzési és köznevelési törvény 2012-től tartalmazza a vonatkozó a rendelkezéseket, s negyedik éve azt tanulják a diákok, amiből majd érettségizni fognak. A pedagógusok és a tanulók felkészülését mintatételek és feladatok segítették - jelezte.
MSZP: a sporttámogatásokról is a pártkatonák döntenek majd?
Horváth Imre, az MSZP képviselője azt mondta, félő, hogy a tehetséges sportolók támogatására létrehozott programban is pártkatonák döntenek a péntek odaítéléséről.
Rétvári Bence államtitkár szerint, a sportban az eredményesség az egyetlen mérce, a Hiszek benne sportprogramot - amely egyaránt támogatja a szabadidősportot, és kis- és közepes sportegyesületek utánpótlás-nevelését - a tiszta célok és az átlátható elbírálás jellemzi, a döntéseket a szakma képviselőivel együtt hozzák meg.
Jobbik: miért nézik tétlenül, hogy elpusztítja a madarainkat a madárinfluenza?
Kepli Lajos jobbikos képviselő arról beszélt, hogy a vadon élő madarakat érintő madárinfluenzás esetekkel kapcsolatban az elmúlt időszakban a civil szervezetek és magánszemélyek az állami szervek irányába folyamatosan falakba ütköztek.
Zsigó Róbert államtitkár szerint Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal működtet központi ügyfélszolgálati számot és zöldszámot, ahol felkészült munkatársak várják a madáninfluenzás esetekkel kapcsolatos bejelentéseket.
LMP: Hogy lesz sikeres a 9 évfolyamos általános iskola, ha először döntenek, utána kérdeznek?
Ikotity István, az LMP képviselője azt kérdezte, hogy lesz sikeres a 9 évfolyamos általános iskola, ha a kormány először dönt, és csak utána kérdezi meg a szakma képviselőit. Plusz egy év önmagában semmire sem jó - tette hozzá.
Rétvári Bence államtitkár szerint az ügyben nem döntött véglegesen a kormány, hanem arról született döntés, hogy a kilenc évfolyamos iskoláról szóló szakmai párbeszédet elindítják. Szerinte már legalább két éve beszélnek erről a témáról különböző fórumokon, és most is várnak minden szakmai szereplőt ennek megvitatására.
Fidesz: megfelelőek a feltételek az esetlegesen növekvő migrációs nyomás kezeléséhez?
Ágh Péter (Fidesz) szerint Magyarország eddig bizonyította, hogy képes megvédeni az országhatárt és az emberek biztonságát, de "nem dőlhetünk hátra", minden nap tenni kell azért, ez így maradjon. Azt kérdezte, felkészült-e az állomány a növekvő migrációs nyomás kezelésére.
Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint az Országgyűlés minden feltételt biztosít annak érdekében, hogy meg tudják védeni Magyarország déli határát.
MSZP: mikor indítanak vizsgálatot a bátonyterenyei hulladékfeldolgozó ügyében?
Heringes Anita (MSZP) azt firtatta, hogy mikor indítanak vizsgálatot a bátonyterenyei hulladékfeldolgozó ügyében, mert februárban sárga por lepte el az üzem környékét, amit a lakosság aggasztónak tartott.
V. Németh Zsolt államtitkár közölte: a környezetvédelmi hatóság megvizsgálta a panaszt, így kiderült, hogy a fahulladék újrahasznosítással foglalkozó cég rendelkezik a megfelelő engedélyekkel, ugyanakkor megállapították, hogy egyes hulladékok tárolása nem megfelelő, és kötelezték a céget, hogy a fűrészporral erősen szennyezett területeket a telephelyen és annak környezetében haladéktalanul tisztítsa meg.
Jobbik: milyen infrastrukturális fejlesztések lesznek Somogy megye déli részén?
Ander Balázs (Jobbik) azt kérdezte, milyen infrastrukturális fejlesztéseket tervez a kormány Somogy megye déli részén, amely Magyarország egyik legnehezebb helyzetben lévő területe.
Fónagy János államtitkár szerint a kormány, ismerve a térség helyzetét, az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtott végre a 68-as számú főúton, valamint az M60-as út fejlesztése is napirenden van. Hozzátette: a 2017-es útfelújítása programban Somogy megyében 40 km országos közút felújítása szerepel, egy másik programban pedig további 30 km mellékút újul meg.
LMP: hogyan szolgálják a kormány javaslatai az élelmiszerbiztonságot?
Sallai R. Benedek (LMP) szerint a kormány eddig is milliárdokat fordított a multinacionális cégek kereskedelmi láncaira: adókedvezmény, célzott és uniós támogatások. Hozzátette: most egy "látványos műbalhé" látható az élelmiszerbiztonság miatt. Elmondta, a kormány javaslata a többi között szabályozná, hány embert kell felvenniük ezeknek a láncoknak, mennyit költhetnek reklámra. Hogyan szolgálják ezek az intézkedések az élelmiszerbiztonságot? - firtatta. Szerinte ugyanis megint Csányi Sándornak és Mészáros Lőrincnek az érdekeltségét akarják növelni.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, semmilyen javaslatot nem nyújtott be a kormány a parlamentnek és még a kormány sem tárgyalta az intézkedéseket. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökség már kidolgozott egy javaslatcsomagot, azt most társadalmi vitára bocsátják - közölte. Hozzátette: az arról szól, hogyan tudják a fogyasztók és az ott dolgozó munkavállalók érdekeit megvédeni a multikkal szemben.
MSZP: több munkahely szűnt meg, mint amennyi létrejött
Gúr Nándor (MSZP) azt mondta, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint januárban 55 ezer állás szűnt meg, duplája a korábbi évek adatainak. Hozzátette: még nagyobb a baj, ha azzal hasonlítjuk össze mennyi munkahely jött létre, ez a szám 29 ezer, ennek döntő többsége is állami támogatással valósult meg. Hogy lesz ebből egymillió új munkahely? - kérdezte.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára szerint a képviselőnek illene tisztában lennie az adatok jelentésével, azok ugyanis a megszűnt munkaerőigényt mutatják. Ezeket azért törlik a regiszterből, mert vagy betöltötték az állást, vagy az állás érvényessége lejárt - részletezte.