Orbán Soros barlangjában

Timmermans: megtévesztő a magyar kampány
Számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért "szilárd tények alapján" kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket - jelentette ki Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete. A felsőoktatási törvény módosítását, a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorítását, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételét, valamint a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését érintő vitán Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint az elmúlt hetekben Soros György leplezetlen módon "intenzív lobbitevékenységbe kezdett" Brüsszelben.

Gulyás Gergely szerdai budapesti sajtótájékoztatóján megdöbbentőnek nevezte, hogy milyen sok európai parlamenti képviselő van közvetlen kapcsolatban Soros Györggyel, illetve az általa fizetett szervezetekkel.

A kormánypárti politikus szerint a milliárdos célja valójában a magyar migrációs politika megakadályozása, a határ megnyitása a bevándorlók előtt, és ehhez keres szövetségeseket Európa-szerte.

Gulyás Gergely azt is mondta, hogy Soros 2008-ban megtámadta a legnagyobb magyar bankot, amivel a devizahiteleseknek komoly kárt okozott, és ezért 500 millió forintos büntetést kapott a magyar pénzügyi felügyelettől.

Német sajtó: Brüsszel figyelmeztető lövést adott le
A Figyelmeztető lövés Brüsszelből című írásában Daniel Brössler kiemelte, hogy az Európai Bizottságot foglalkoztatja a magyar kormány fellépése egy "liberális budapesti egyetemmel" szemben, de Magyarországra valószínűleg még egy kötelezettségszegési eljárás sem lesz hatással. Orbán Viktor szerdára tervezett európai parlamenti (EP-) felszólalásával kapcsolatban kifejtette, hogy a miniszterelnök nem akarja kihagyni a lehetőséget, hogy "személyesen idegesítse" az EP-képviselőket. Ezt már többször megtette, de ezúttal valószínűleg kissé másként alakul, mert az Európai Bizottság is foglalkozik Magyarországgal heti ülésén. A nemzeti konzultációval kapcsolatban a szerző hozzátette: Orbán Viktornak az EP-ben magyarázatot kell adnia a "Brüsszel elleni kampányokra". A kormányfő "politikája és polemizálása már az Európai Néppárt (EPP) sok képviselője szerint is túl messzire megy" - tette hozzá, megjegyezve, hogy a Fidesz az EPP-hez tartozik. Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem rektora a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban a lapnak a többi között elmondta, hogy a jogszabály révén "fegyvert szorítanak a fejünkhöz", azonban az egyetem mindenképpen működik tovább, "a kérdés csak az, hogy hol".

Folytatja a párbeszédet az Európai Bizottság (EB) a magyar kormánnyal a felmerült vitás kérdésekben - közölte szerdán a brüsszeli testület vezető szóvivője. Margarítisz Szkínász a bizottság szokásos napi sajtóértekezletén arról is tájékoztatott, hogy az EB kötelezettségszegési eljárást indított az Magyarország ellen a felsőoktatási törvény módosítása miatt, amely bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU). 

A szóvivő beszámolt arról, hogy a vitás kérdésekben tovább folytatja a bizottság a párbeszédet a budapesti kormánnyal, más témák mellett a menekültügyi szabályozásról, valamint továbbra is szorosan figyelemmel fogja követni a civil szervezeteket érintő törvénytervezet.

Emellett hangsúlyozta, hogy még szerdán választ adnak a kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampányában megfogalmazott "hamis állításokra".

Az Európai Bizottság közleménye szerint a nemzeti konzultáció számos elemében "téves és rendkívül félrevezető állításokon és vádakon alapul", a testület ezért "tisztázni fogja a helyzetet, és tényeken alapuló választ fog adni", és ezt közzé is teszik, miközben az Európai Parlament plenáris ülésén felszólal Frans Timmermans, a testület első alelnöke.

Az Európai Bizottság április elején bejelentette, minden lehetséges eszközzel fel fog lépni az uniós alapértékek magyarországi védelme érdekében, ezért politikai párbeszédet kezd a magyar kormánnyal a jogállamiság helyzetéről. Közölték, bizonyos ügyekben még áprilisban döntés várható a következő lépésekről, azonban úgy látják, nem éri rendszerszintű fenyegetés a jogállamiságot Magyarországon.

A szóvivő a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásról elmondta, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a nemrég elfogadott törvénymódosítás ügyében.

Kiemelte, hogy a bizottság szakértői "mélyreható jogi értékelést" folytattak a magyar felsőoktatási törvény ügyében, és ennek alapján a testület arra a megállapításra jutott, hogy az nincs összhangban a közös belső piac szabadságára vonatkozó szabályokkal: kérdések merültek fel egyebek mellett a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságával, valamint az akadémiai és az oktatási szabadsággal kapcsolatban.

A magyar hatóságoknak egy hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak ezekre a kifogásokra. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően - ha szükséges - a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.