Belföld

Orbán: Legyen munkahelye mindenkinek

A gazdaság jól teljesít, így a következő években már kivezethetik a különadót

A rendszerváltás ősbűnének nevezte Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Kossuth rádiónak adott interjúban, hogy a munkanélküliséget sokáig természetes állapotként fogadták el Magyarországon. Kitért Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök februári, budapesti látogatásaira is.

180perc
A kormányfő szerint sok százezer család bonthat pezsgőt (Fotó: MTI/Máthe Zoltán)

„A szegénység elleni küzdelem legfontosabb eszköze a munkahelyteremtés” – jelentette ki tegnap Orbán Viktor. A miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorának adott, szokásos interjúban úgy fogalmazott, a rendszerváltás ősbűne elfogadni a munkanélküliséget, mint természetes állapotot. A javuló foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatók kapcsán aláhúzta: a magyarok dolgozni akarnak, nem kegyelemkenyéren élni. A kormány partner abban, hogy mindenkinek legyen munkája, így ez a természetes, a „magyar életösztön azonnal megjavítja a foglalkoztatási és munkanélküli-adatokat”.

Elmondta, a KDNP családi csődvédelemmel kapcsolatos jogszabálytervezetéről az Igazságügyi Minisztériumban egyeztetnek. Arról, hogy az Alkotmánybíróság csütörtöki döntése szerint nem alkotmányellenes az első devizamentő törvény, kifejtette, sok százezer családnak jó oka van pezsgőt bontania. A kormánynak öt évbe telt a helyzet megoldása, amit az előző kabinetek felelőtlen politikája idézett elő.

Mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlensége tiltja, hogy a kabinet beleszóljon döntéseibe, így nem akarta kommentálni, hogy a jegybank mihez is kezdjen a forintosítással keletkezett nyereségével. Megjegyezte viszont, ésszerű az a jegybanki politika, hogy a nyereséges időszakban tartalékokat képeznek. A banki különadóról szólva felidézte azt a vállalásukat, hogy miután sikerül megmenteni az országot a gazdasági összeomlástól, ezt az adónemet lecsökkenthetik. Hozzátette, a gazdaság ma jól teljesít, ezért ésszerű módon fel lehet vetni, hogy a kormány visszatérjen erre, és a következő években fokozatosan, több lépésben, tervezett módon tegye ezt meg.

„Nem akarunk a megélhetési bevándorlók célországa lenni” – erősítette meg, új uniós bevándorlási politikát sürgetve. A célországi státusunkat az eredményezhetné, ha mi nem tennénk semmit, míg a párizsi merényletek után a nyugati országok –, ahová tőlünk továbbutaznak a menekültek – szigorítják a törvényeiket.

Kitért arra is, nincs problémás terület a magyar-német kétoldalú együttműködésben, a kapcsolatrendszer adatai „fantasztikusak”. Németország az Európai Unió legsikeresebb országa, a kancellár szerinte sziszifuszi munkát végez az orosz–ukrán konfliktus kedvező megoldásáért, valamint Európa egyben tartásáért. Csak a németeknek van elképzelésük arra vonatkozóan, hogy új keretet adjanak Európa jövőjének, ez pedig az eurázsiai gazdasági együttműködési terv. Magyarországnak az az érdeke, hogy ez minél előbb napirendre kerüljön, majd megvalósuljon. A hétfőn hazánkba látogató kancellár által esetlegesen felvetendő kritikákról szólva elmondta, egy közösséghez tartozó országok nem kritizálhatják a másikat, attól, hogy az egyiknek nagyobb a területe a másiknál, nincs erre lehetőség.

A miniszterelnök a február 17-i Vlagyimir Putyin-látogatásról azt mondta, az idén lejár a hosszú távú orosz gázszállítási szerződésünk. Így ma 2015 utánra nincs biztosítva a magyar gazdaság működéséhez szükséges energia, illetve a háztartások gázellátása sem. „Ezt kell megoldanom” – mondta. A kormányfő bízik abban, hogy az orosz elnök látogatása alatt a megállapodást tető alá tudja hozni. Szerinte az Oroszországgal szembeni szankciók éles ellentétben állnak az érdekeinkkel. Ugyanakkor tagjai vagyunk az Európai Uniónak, az egységes fellépés pedig érték, ennek fenntartása segíti a konfliktus megoldását, ezért Magyarország ez idáig alárendelte a saját érdekeit a közös európai álláspontnak.