Belföld
Orbán: A magyaroknak ragaszkodniuk kell az igazsághoz
A temesvári történések kronológiája
A huszonöt évvel ezelőtti temesvári forradalom eseményeiről a miniszterelnök azt mondta, 1989-ben Temesváron világosság gyúlt, amelynek fénye nemcsak Erdélybe, egész Romániába és Magyarországra jutott el, hanem beragyogta az akkori Európát is. "Negyedszázaddal később azonban ez a világosság, amely akkor a diktatúra sötétjében fénylett, néhol már alig látható. Huszonöt évvel a decemberi események után tőlünk keletre sokan nem hajlandók elfogadni, hogy a forradalom egy református parókiáról, egy magyar közösségből indult el, hogy elhozza a szabadságot magyaroknak, románoknak, székelyeknek és szászoknak egyaránt" - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta, a magyaroknak ragaszkodniuk kell az igazsághoz.
A kormányfő idézte Tőkés László református lelkész 1989-es gondolatait, amelyek szerint a helyén mondott szó a teremtő ige értékével vetekszik. "A nem helyükön mondott szavak viszont a rombolás erejével hatnak” - folytatta a miniszterelnök, aki szerint így a rombolás erejével hat, amikor olyan emberek vádolnak más országot diktatúrával, akik sohasem éltek még csak hasonló rendszerben sem. "Ők mégis úgy hiszik, rendelkeznek a diktatúra fantomképével, személyleírásával, pedig valójában épp a lényeget nem látják, nem ismerik" - tette hozzá a kormányfő. Orbán Viktor szerint a jaltai és a potsdami tárgyalóasztal mellett nem izgatta a nyugati világ képviselőit sem a fékek, sem az ellensúlyok rendszere, amikor tálcán kínálták fel Kelet-Európa népeit a zsarnokságnak. „Ezt a béklyót 1989-ben minden országnak külön-külön, saját magának kellett levetnie” - közölte a miniszterelnök. Orbán Viktor beszéde végén kiemelte, a szabadsággal úgy kell élni, hogy ne gátlástalan önzéshez vezessen, a szabadságnak ugyanis a közjót kell szolgálnia.
Az emlékülésen Tőkés László európai parlamenti képviselő beszédében kiemelte: a bel- és külhoni magyaroknak nemcsak a múltja, hanem a jelene és a jövője is közös, mert "a mesterségesen megvont határokkal sem a nemzetet, sem a történelmet nem lehet szétszakítani". A temesvári események a magyar és a román történelem közös részét alkotják, egymás mellé állították e népeket, és az egész nemzet életére kedvező befolyást gyakoroltak – vélekedett Tőkés László. Mint mondta, huszonöt évvel ezelőtt nemcsak a kommunizmus uralmát sikerült megdönteni, hanem a "kisebbségben élő nemzetrészek felszabadulását, a határok fölötti nemzetegyesítés kezdetét is jelentették" az akkori történések a környező országokban.
A temesvári forradalom előzményei és következményei
– Nicolae Ceausescu kommunista diktátor drákói megszigorításokat vezetett be, visszafizette Románia teljes külföldi államadósságát, ám ennek folyományaként kiéheztette az ország elszegényedett lakosságát.
– Brassóban 1987. november 15-én felkelés tört ki. Románok és magyarok kétnyelvű transzparensekkel tiltakoztak az elviselhetetlen életkörülmények és a hatóságok rendszeres zaklatásai ellen. A megmozdulást a katonaság leverte, de hatalmas tiltakozások kezdődtek világszerte Ceausescu ellen.
– A rendőrállammá vált Romániában Ceausescu elindította a falurombolás programját, amellyel a vidéki közösségeket és a magyar, szász, valamint más nemzeti kisebbségeket akarta felszámolni, hogy a városi lakosság nem jusson élelmiszerhez a vidéktől, így teljes mértékben a kommunista államtól függhessen.
– 1989-re a román kommunista biztonsági szervezetek magyarellenes és nacionalista érzelmeket próbáltak gerjeszteni, miszerint a nyugati államok felelőtlenül és önkényesen avatkoznak be Románia belügyeibe, Magyarország pedig azért, hogy Erdélyt visszaszerezhesse.
– A korábban Brassóban, majd Désen református segédlelkész Tőkés Lászlót az állami és egyházi hatóságokkal szembeni ellenállása, kritikai munkássága miatt kizárják a papság köréből. Huszonöt hónapig tartó munkanélküliség után Temesváron lesz segéd- majd rendes lelkész.
– Szőczi Árpád újságíró, a kanadai székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) korabeli vezetője apjával együtt pénzt gyűjtött két kanadai újságírónak, hogy 1989. március 20-én titokban interjút készítsenek Tőkés Lászlóval. A beszélgetést a Magyar Televízió 1989. július 24-én, a Panoráma című műsorában sugározta. A lelkész az interjúban nyíltan beszélt arról, ahogy a román nép és a kisebbségek Ceausescu alatt szenvedett.
– A temesvári lelkészt a nagyváradi püspök, Papp László felfüggesztette állásából, és bírósági végzés alapján el kellett hagynia a parókiát. Tőkés ezt megtagadta, és az egyházközség hét-nyolc férfitagja felváltva biztosította szolgálati lakásának éjjel-nappali őrzését. A lelkész az 1989. december 11-én sugárzott Panorámában beszámolt az őt és családját sújtó hatósági intézkedésekről, és a nemzetközi közvélemény támogatását kérte.
– Az 1989. december 15-én összegyűlt pár száz ember még nem a rendszer, hanem Tőkés László kilakoltatása ellen tiltakozott és a parókiája köré vont élőlánccal próbálták ezt megállítani.
– A magyar megmozdulásként indult tiltakozáshoz román nemzetiségű temesváriak is csatlakoztak. Az első Ceausescu-ellenes szlogenek 1989. december 16-a délután hangzottak el, majd a forradalom átterjedt más városokra is.
– Az időközben elmenekült Nicolae Ceausescut és feleségét, Elena Ceausescut a forradalmárok elfogták és 1989. december 25-én katonai bírósági ítélet alapján a hadsereg katonáival kivégeztették.