Belföld

Ónodi-Szűcs: Plusz pénzforrás jut a fővárosi egészségügyre

A kormány további ötvenmilliárd forintot biztosít e célra

Ötvenmilliárd forint pluszforrást szavazott meg a kormány a budapesti egészségügynek – közölte Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár keddi, budapesti sajtótájékoztatóján, hivatkozva a hétfőn megjelent kormányhatározatra.

Az államtitkár azt mondta: az elmúlt uniós ciklusban több mint 500 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg vidéken az egészségügyben, és a kormány soha nem tagadta, van teendő Budapesten is. A budapestiek megérdemlik, hogy legalább olyan színvonalúak legyenek a fővárosi kórházak, mint a vidékiek, hiszen 3,5 millió ember ellátásáról kell gondoskodni – jegyezte meg. Ezzel az 50 milliárd forinttal jövőre 171 helyett 220 milliárdnyi pluszforrás jut az egészségügyre. Úgy fogalmazott, ezzel igen erős választ adnak arra, mit szeretnének tenni.

Ma a vidéki Magyarországon háromszintű ellátórendszer működik. Vannak a centrumok, az úgynevezett szuperkórházak, amelyek az év minden napján, minden szakmában tudnak ellátást nyújtani. Ezt egészítik ki a megyei és városi kórházak, valamint a speciális feladatokat ellátó társkórházak rendszere. Budapesten azonban nem található meg ez a struktúra – közölte Ónodi-Szűcs Zoltán.

A kormányhatározat alapján már ismert a három fővárosi centrum helye. Hangsúlyozta: az átszervezés miatt nem fog semmilyen kapacitás megszűnni, de azok „mozogni fognak” az egyes telephelyek között, hogy a lehető legjobb színvonalú betegellátást tudják biztosítani.

Két budai és két pesti központot tervez a kormány

Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos a kormányhatározatot ismertetve elmondta: elfogadták, hogy a vidéken 2011-ben kialakított térségi rendszert valósítsák meg a fővárosban is, mert az jelenleg – elsősorban a sürgősségi ellátásban – hiányzik.

A kormányhatározat megnevezi a lehetséges helyszíneket is. Elmondta, az észak-pesti centrum a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ lesz. Fő feladatnak az 1200 aktív ágy egyesítését jelölte meg egy telephelyre, vagyis a Podmaniczky utcai MÁV-kórházi ágyak áttelepítését egy új tömbépületbe, a Róbert Károly körútra. Így a térségben nem kettévágott, hanem egy tömbben működő, centrumszerepnek megfelelni képes kórház jön létre – jegyezte meg Cserháti. 

Dél-Pesten a legnagyobb kórház a három intézményből összevont Egyesített Szent István és Szent László Kórház. Ennek és a mellette fekvő Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetnek a bázisán hoznak létre egy új tömböt. A szívsebészeti, kardiológiai tömb mellett, a baleseti intézet vagy a Merényi kórház traumatológiájának idevonásával, idegsebészettel és egyéb aktív kapacitással szintén egy 1200 ágyas blokk jön létre.

A dél-budai centrum Kelenföldön jönne létre, az új kelenföldi kórház mellett számítanak a közelben lévő Szent Imre kórházra is. A közép- és észak-budai lakosság ellátása érdekében szükség lesz egy észak-budai centrumra is, ennek kijelölése összefügg az ottani közlekedés fejlesztésével.

További kórházak ujúlnak meg

Cserháti Péter azt mondta, a Kútvölgyi kórház esetében egyfajta „társkórházfejlesztésre” szorítja őket a kormány, és az ott működő klinikák nőgyógyászat-szülészeti és ortopédia-traumatológiai kiegészítésével magas szintű, tömbcentrumra alkalmas egység jöhet létre. Jelezte, a Kútvölgyi kórház és a Szent János Kórház „más szándék által érintett”, támogatják a telephelyen a XII. kerületi járóbeteg-ellátás megvalósítását, illetve egy gyermek-anyasági központ létrehozását.

Hozzátette, a kormány előírta a társkórházak fejlesztését is, azokét a nagyvárosi kórházakét – például Pest megyei Flór Ferenc Kórház, Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Bajzsy-Zsilinszky Kórház, Uzsoki utcai kórház, Szent Margit Kórház, Szent Imre Kórház –, amelyek jelenleg is betöltik ezeket a szerepeket, de infrastrukturális problémáik vannak.

A megvalósítást 2017. március 31-éig kell lezárni. Egy második ütemben a többi intézmény sorsával foglalkoznak, amelyekről már döntés született. Például a Heim Pál Kórházban négymilliárd forintos uniós forrásból már zajlik a gyermek-sürgősségi központ kialakítása, az onkológiai intézetben ötmilliárd forintos uniós forrásból a sugárterápiás ellátás korszerűsítése, a Nyírő Gyula kórházban kétmilliárd forintból a „high security” pszichiátriai osztály kialakítása.

Egyházi és sportegészségügyi intézményeket is átalakítanak

Az egyházi kórházakról szólva Cserháti Péter azt mondta, azoknak komoly a szerepük a fővárosi ellátásban, ezek fejlesztéséről is tart az egyeztetés. A Budai Irgalmasrendi Kórház fejlesztéséről már született kormányhatározat, ezt várják a Bethesda, a Szent Ferenc és a Mazsihisz szeretetkórház esetében is. Vannak továbbá szakkórházak, ahol komplex átvizsgálás kell, példaként említette a Korányi tüdőgyógyászati és az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetet (ORFI). Ennek a tervezési feladatnak a határideje 2017. június 30. Az OPNI volt épületével kapcsolatban vizsgálják, hogy azt szanatóriumi, krónikus ellátásra alkalmassá lehet-e tenni, ennek is 2017. június 30-a a határideje.

Közölte, 2017-ben 40 milliárd forint nemzeti forrás áll rendelkezésre a folyamathoz, és 11 milliárd forint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) forrásaiból, ezekkel komplex infrastruktúrafejlesztéseket tudnak megkezdeni. Ekkora forrásvolumen 20-25 éve nem állt rendelkezésre a közép-magyarországi régióban. 

A sportegészségügyre is kitér a kormányhatározat, ennek értelmében a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbben helyezik el az Országos Sportegészségügyi Intézetet. Erre a feladatra új miniszteri biztost fognak kinevezni. Az átalakítás menetrendjéről szólva Cserháti Péter elmondta: szerdára összehívták a főigazgatók értekezletét, pénteken pedig stábülést tartanak a szakértői körnek.