Nullához közelítő tartozásállomány

A kormány jelentősen több forrást fordít a felsőoktatásra, mint három-négy évvel ezelőtt, de jó minőségű felsőoktatást nem a kormány, hanem az egyetemek, főiskolák tudnak megvalósítani – hangsúlyozta az új felsőoktatási képzési szerkezettel kapcsolatos koordinációért felelős miniszteri biztos tegnap a Magyar felsőoktatás 2016 címmel rendezett konferencián az MTI tudósítása szerint. Maruzsa Zoltán rámutatott, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű stratégia hatvan célkitűzést, kétszáz akciót tartalmaz, és az ágazati stratégiák közül ötből négyben intenzív munka zajlik. A múlt év jelentős eredményei között említette, hogy az intézmények tartozásállományát decemberre 2,6 milliárdra tornázták le, ami egy hatszázmilliárdos rendszerben szinte a nullához közelítő összeget jelent. Ma az intézményrendszert pénzügyi stabilitás jellemzi – összegzett. Ez a kancellári rendszer sikere is, számos visszásságot mutató jelenséget számoltak fel – tette hozzá.

Kitért a PPP-projektek kiváltására is: tavaly tizenkét projektet váltottak ki huszonkilencmilliárd forint értékben, idén ez is folytatódik. Nekikezdtek a bérrendezésnek is, és akár már idén szeptembertől további garantált illetményemelés várható – jelentette ki a miniszteri biztos.

Maruzsa Zoltán beszélt arról is, a képzési szerkezethez az idén is „hozzányúlnak”, szeptembertől megújult szerkezetben indul a tanév. Új rendszerben működik a doktori képzés, hat félév helyett kétszer négy félév alatt, száznyolcvan helyett kétszáznegyven kreditet lehet szerezni, ehhez kapcsolódva nőttek a juttatások is. A közösségi felsőoktatási képzési központokról elmondta: a cél a releváns képzési területeken a hatszázalékos hallgatói arány elérése. Beszámolt még a határon túli magyar felsőoktatási stratégia elfogadásáról, amelyben regionálisan, a szomszédos országok magyarsága szempontjából tekintették át a magyar nyelvű képzéseket.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a kancellári rendszert úgy értékelte: ha azt veszik, hogy ma konszolidált a felsőoktatás, akkor sikeres, de a végeredménynek kell jónak lennie. Minden intézmény a gúzsba kötve táncolás művészetét mutatja be – fogalmazott. Az, hogy több forrást kaptak a felsőoktatási intézmények, jó, de ettől még önmagában nem lett jobb a felsőoktatás. A gazdálkodás területén felvetette egyfajta tőkeemelés megvalósítását állami szerepvállalással.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) kancelláriája tegnap közölte: adósságmentesen zárta a múlt évet az egyetem, likviditása folyamatosan fenntartható volt, ami a fegyelmezett forrásfelhasználásnak, a pályázati bevételeknek, a kiadások visszafogásának és a központi támogatásnak együttesen volt köszönhető. A kancellár 2015-ös év eleji hivatalba lépése előtt 2,7 milliárd forint volt a PTE adósságállománya, amelyet az esztendő végére sikerült 835 millió forintra mérsékelni. 2016 végére ez az összeg ötvenmillió forintra csökkent, amivel lényegében megszűnt az intézmény adóssága – hangsúlyozta közleményében Jenei Zoltán kancellár. Meggyőződését fejezte ki, hogy számos tartalék van a regionális gazdasági életben való szerepvállalásban, a „vállalkozó egyetem” modellje felé mozdulással további bevételekre tehetnek szert.

Kampány az Erasmus+ továbbfejlesztésére

Az Európai Bizottság idén harmincéves Erasmus+ programja összeköti a nemzeteket, képessé teszi az európai fiatalokat arra, hogy jobb társadalmat építsenek – mondta az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján. Navracsics Tibor közölte, az Erasmus+ 2015-ben mintegy 678 ezer európai embernek biztosított tanulási és munkalehetőséget, 2,1 milliárd euróval (653 milliárd forint) támogatott 19 600 projektet, amelyekbe 69 ezer szervezetet vont be. A diákok, pedagógusok, oktatók, szakértők, önkéntesek mobilitását támogató program hozzájárul, hogy a résztvevők javítsák elhelyezkedési esélyeiket, új szemléletmódot sajátítsanak el az oktatással kapcsolatban, új nyelveket tanuljanak, megismerjék, mit jelent az európai polgárság eszméje a gyakorlatban, illetve kedvet kapjanak ahhoz, hogy önkéntesként dolgozzanak – folytatta Navracsics Tibor. A biztos bejelentette, hogy az uniós bizottság kampányt indít az összes tagállamban a program továbbfejlesztése érdekében.