November 15-e lehet a magyar szórvány napja

Az Országgyűlés a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és magyar király születésének napját, a Magyar Szórvány Napjává nyilvánítja.Az erdélyi magyarság immár négy éve megünnepli ezen a napon a szórvány napját - jelezték.

A parlament felhívja az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkéri a polgárokat, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórvány magyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és idén november 15-től kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.  A nemzet fogyása a leggyorsabban a szórványterületeken zajlik, itt a legintenzívebb az asszimiláló hatás. A szórvány magyarság sajátos helyzete miatt különleges támogatási módszereket kíván meg, a határon túli tömbmagyarság szempontjaitól eltérőket - írták, hozzátéve: a magyar szórvány napja kiemelné ezeket - az olykor háttérbe szoruló - közösségeket, és kellő figyelmet fordítana a problémáikra.

A védett területeket semmilyen formában nem érinti a földértékesítési program - hangsúlyozta Bitay Márton az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának hétfői ülésén, ahol beszámolt a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvény (Vszt.) végrehajtásáról. Az erről szóló jelentés benyújtását a kormánypárti képviselők 4 igen, és az MSZP-s, LMP-s, valamint jobbikos képviselők 3 tartózkodó szavazata mellett szavazta meg a bizottság.  A Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára az ülésen elmondta, hogy 1995-ben összesen 250 ezer hektár védett természeti terület esett a Vszt. hatálya alá, amelyek folyamatosan kerültek állami kézbe, és jelenleg még 87 ezer hektár állami tulajdonba vételre vár. Hozzátette: 2010 és 2014 között mintegy 5,1 milliárd forintot fordított a kormány a védett természeti területek állami tulajdonba vételére, idén és 2016-ban pedig 1-1 milliárd költségvetési forrás jut erre a célra.

A fideszes Tuzson Bence az illegális bevándorlás kapcsán beszélt a terrorizmus veszélyéről. Emlékeztetett arra, hogy a röszkei határátkelő szeptember 16-ai megtámadása kapcsán a Terrorelhárítási Központ (TEK) elfogott egy 39 éves szír férfit, akinél kilenc útlevél is volt. Mint mondta, a férfi egy olyan szervezet tagja, amelynek feladata terrorveszélyes emberek EU-ba csempészése. Hozzátette: a férfinak Cipruson vállalkozása van. A kormánypárti politikus szerint mindent meg kell tenni, hogy a migránsok kontrollált módon érkezzenek Európába, és ne történhessen meg, hogy átgázolnak az országon. A leghatározottabban el kell utasítni a terrorizmust - hangoztatta.

Kontrát Károly válaszában leszögezte, az ellenzéki kritikák ellenére jó döntés volt a TEK létrehozása. Az államtitkár nem csupán azt tartotta fontosnak, hogy a bevándorlók ellenőrzött módon érkezzenek az EU-ba, hanem inkább azt, hogy lehetőleg ne is jöjjenek.

A KDNP a magyar emberek segítőkészségét méltatta
A kereszténydemokrata Harrach Péter a magyar emberek segítőkészségét méltatta, és nem értett egyet azzal, hogy sokan szembeállítják a hiteles egyházi, illetve a felelős politikai magatartást migránsügyben. Szerinte a pápa lelkipásztorként szólal fel, viszont egy politikus a bevándorlók tömege ellen védi az országot. Mint mondta, a bevándorló is ember, egyéni gondjai és szenvedései vannak, ha együttműködik, az állam megadja az emberhez méltó élethez a támogatást. Beszélt arról is, hogy határon túli magyarokat is segíteni kell, különösen Kárpátalján, mivel Ukrajnában továbbra is válság van.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, az illegális bevándorlás kapcsán mind a magyar államszervezet, mind a karitatív szervezetek erejükön felül teljesítettek és sikerült elérniük, hogy ne következzen be humanitárius katasztrófa. A bevándorlók Magyarországon sokkal nagyobb biztonságba vannak, mint sok nyugat-európai országban, ahonnan nap mint nap jönnek hírek a migránsok szállásai elleni gyújtogatásokról - mondta.
Jelezte, hogy a Karitatív Tanács e heti ülésének napirendjén szerepel a kárpátaljai magyarok helyzetének segítése.

Jobbik: Ügydöntő népszavazást kell tartani a kvótáról
A jobbikos Z. Kárpát Dániel megerősítette pártja korábbi kezdeményezését, hogy ügydöntő népszavazást kell tartani a migránsok elosztásáról szóló, "kvótaszerű megoldásról". Meg kell kérdezni, hogy az emberek hajlandóak-e letelepíteni idegeneket - fejtette ki. Úgy fogalmazott, történelmi kötelességünk nemet mondani az invázióra és megakadályozni a lakosságcserét minden áron.
A képviselő az uniós kvótaügyben sokkal keményebb, férfiasabb viselkedést várt el a magyar kormánytól, és azon véleményének is hangot adott, hogy háttéralkut köthetett a kabinet kvótaügyben.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány a nemzeti konzultáció keretében már megkérdezte az embereket, és az egymillió válaszoló azt mondta, meg kell védeni az országot. 
Szerinte a kvó arendszert illetően a magyar álláspont világos: a kötelező kvótákat ellenzik, mert az nem oldja meg a problémát, csak a következményeket kezeli.

LMP: Gondolja újra a földeladást a kormány!
Az LMP-s Szél Bernadett a 380 ezer hektár állami föld eladásának újragondolására szólította fel a kormányt. A tervezett földeladást privatizációnak és végtelenül rossz döntésnek minősítette. Szerinte azok a gazdák fognak ezzel jól járni, akik közel állnak a döntéshozókhoz.
Hiányolta a konzultációt az ügyben, és azt is, hogy ez a kérdés nem került a parlament elé, ami szerinte azért történt, mert a Fidesz-KDNP a saját képviselőitől is tart.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára a döntést azzal indokolta, hogy 2010 óta több mint 7 ezer földvásárlási igény érkezett a Nemzeti Földalapkezelőhöz (NFA). Az NFA-törvényben szerepel a földértékesítés lehetősége, a jogszabályt megszavazta az LMP és a Jobbik is - érvelt. 
Azt kérte, hogy ne használják a privatizáció szót, mert a földeket törvényi feltételek mellett, nyílt árverésen lehet megvásárolni.
    
MSZP: csökkenjenek az energiaárak!
A szocialista Tóth Bertalan arra szólította fel Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, hogy október 1-jétől csökkentse a lakossági energiaárakat, hogy az emberek valóban a költségek alapján fizessenek a szolgáltatásért. Mint mondta, az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent az olaj és a gáz importára. 
Azt firtatta, hova tűnnek a gáz árában feleslegesen beszedett milliárdok. Szerinte az MVM egy feketelyuk, de lehet, hogy Habony Árpád és Andy Vajna médiaérdekeltségeinek támogatására, vagy a veszteséges nemzeti közműszolgáltatóra fordítják a pénzeket. 

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint nehéz lenne megmagyarázni a magyar lakosságnak, hogy 2002 és 2010 között miért növelték az energiaárakat, majd 2010 után miért csökkentették, miközben mindkét időszak alatt volt nemzetközi piac és volt áringadozás is.
Az energiaárak mellett meghatározó kérdésnek nevezte az ellátásbiztonságot, a hozzáférhetőséget és importfüggőség mérséklését, illetve a beszerzés időpontját, a tárolókapacitást.

A kérdéseket megelőzően Szűcs Lajos jegyző ismertette Áder János államfő átiratát, amely szerint Szabó Tündét szeptember 19-ei hatállyal az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárává nevezte ki. 

MSZP: A Quaestor-törvény része lesz-e az állam készfizető kezessége? 
A szocialista Szakács László arra várt választ: bekerül-e a Quaestor-törvénybe az állam készfizető kezességének vállalása, amely azonnali helytállásra kötelezné? 
Vízkelety Mariann, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a készfizető kezesség puszta előírása a Quaestor-törvényben nem elegendő, ahhoz a költségvetést is módosítani kellene. Hozzátette: a kormányzat bármiféle cselekvés előtt megvárja az Alkotmánybíróság döntését a jogszabályról.  

Jobbik: Meddig maradnak a menekülttáborok Körmenden és Szentgotthárdon? 
A jobbikos Bana Tibor bírálta, hogy a helyiek megkérdezése nélkül nyitották meg a körmendi és a szentgotthárdi menekülttábort. A politikus a biztonság érdekében a táborok azonnali bezárását követelte. 
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: a gyűjtőpontok kialakítása előtt mindkét város polgármesterével konzultáltak. Jelenleg sem a körmendi sátrakban, sem Szentgotthárdon egyetlen egy menekült sem tartózkodik - jelentette ki. 

LMP: Mikor kezdődnek az egyeztetések a korkedvezmények újabb rendszeréről? 
Az LMP-s Schmuck Erzsébet azt kérdezte: mikor kezdődnek meg az egyeztetések a korkedvezmények újabb rendszeréről? A szakszervezetek szerinte a korkedvezmény visszaállításához kötötték a minimálbér megállapítását.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a versenyszféra és a kormány konzultációs fóruma megkezdte az egyeztetést erről, sőt már egy szakmai jelentést is készített. Megjegyezte: az érdekképviseletek nem kötötték a minimálbérről szóló megegyezést a korkedvezmények új rendszerének bevezetéséhez. 

Fidesz: Hogyan segíthető a kisvállalkozások fejlődése? 
A fideszes Gelencsér Attila azt firtatta: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program mennyiben segíti a kis- és közepes vállalkozások fejlődését? 
Tállai András elmondta, új programként jelenik meg a pénzügyi eszközök nyújtása a kkv-k számára, emellett a többi közt kutatás-fejlesztést támogatnak.  Idén eddig 242 milliárd forintnyi igény érkezett - tette hozzá. 

Szabó Szabolcs: Miért kell átvállalni a közmédia adósságát az államnak? 
A független Szabó Szabolcs arra kérdezett rá: mi indokolja a 70 milliárd forintos állami támogatásból működő "állami média" 47,2 milliárd forintnyi hitelének állam általi átvételét? A politikus az adósságkonszolidáció leállítását követelte.  Tállai András közölte: az átvállalás nem jelent többlethitelt az államnak, az összeg pedig részben azon épület megvásárlásából ered, amelyet korábban előnytelen bérleti konstrukcióban használt a közmédia, valamint korábban felhalmozott adósságok kiváltásából. 

MSZP: Reménykedhetnek a pincehelyiek kórházuk megmentésében? 
A szocialista Heringes Anita arra kérdezett rá: reménykedhetnek-e a Tolna megyei Pincehely lakosai kórházuk  megmentésében? 
Rétvári Bence, az EMMI államtitkára szükségesnek tartott bizonyos funkcióváltást, mert - mint mondta - az egynapos sebészetnek nincs meg az orvosszakmai háttere, más szakrendelések bővítése pedig a betegforgalom alapján nem indokolt.

Jobbik: Mikor szűnik meg a kiskunhalasi befogadóközpont?
 A jobbikos Farkas Gergely arról érdeklődött, mikor szüntetik meg a kiskunhalasi befogadóközpontot. A Jobbik nem tartja elfogadhatónak, hogy befogadóközpontok legyenek lakott területek közelében - közölte.
Kontrát Károly belügyi államtitkár azt válaszolta: Kiskunhalason jelenleg gyűjtőpont működik, amelynek menekültügyi őrzött befogadóközponttá alakítása folyamatban van, így pedig megszűnik a Jobbik által hivatkozott közbiztonsági veszély.

LMP: ki fizeti meg a menzareform árát?
Ikotity István LMP-s képviselő azt kérdezte, hogy a menzanormatíva képes-e biztosítani a megfelelő, egészséges étkeztetés költségeit, miből vásárolhatók meg a szükséges konyhai berendezések.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában közös érdeknek nevezte a gyermekek minél egészségesebb iskolai étkezését. A költségvetésben a konyhák korszerűsítésére rendelkezésre álló egymilliárd forint pedig segíti az erre való felkészülést - tette hozzá.

A Fidesz a GE veresegyházi gyáráról
A fideszes Tuzson Bence arról beszélt, hogy választókerülete egyik településén, Veresegyházon működik a repülőgép-turbinákat szervizelő GE Aviaton Hungary. A politikus ezzel kapcsolatban a Magyarországon megvalósult külföldi beruházásokról érdeklődött.
Szabó László külügyi államtitkár reagálásában azt mondta: Magyarország a beruházók megtartásában is kiváló munkát végez, amire jó példa a GE.

Az MSZP egy szegedi telephely-fejlesztési projektet kifogásol
Szabó Sándor szocialista politikus egy szegedi ügyben szólalt fel, kifogásolta, hogy egy olyan cég nyert telephelyfejlesztésre 50 millió forint, amelynek korábbi beruházása miatt bűnügyi nyomozás és OLAF-eljárás indult, és ma már jogerős végrehajtás alatt áll.
Vitályos Eszter Zsuzsanna, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt felelte: a szóban forgó telephely-fejlesztési projektet átadták, "a pályázatban szereplő indikátorok teljesülése az irányító hatóság tájékoztatása szerint biztosított". Megjegyezte ugyanakkor, hogy a projekt jogelőd cégét jogosulatlanul felvett támogatási összeg visszafizetésére kötelezték.