Nőtt a kényszerintézkedések száma

Egy év alatt húsz százalékkal nőtt azoknak az illegális bevándorlóknak a száma, akiket az idegenrendészeti hatóság kiutasított Magyarországról – derül ki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adataiból. Míg tavaly szeptemberig összesen 1021, addig idén ebben az időszakban 1226 ember ügyében hoztak kiutasító határozatot, többségük szíriai, illetve koszovói állampolgár. A hazánkból távozni kötelezett koszovóiak száma felére csökkent, a kiutasított szíriai állampolgároké azonban az előző év nyolc és félszeresére, 46-ról 439-re emelkedett. Csaknem harmincöt százalékkal, 401-ről 541-re emelkedett idén a bíróság által elrendelt kiutasítások száma is, az érintettek között legkevesebben koszovóiak, legtöbben szerb és afgán állampolgá­rok voltak, de akadtak köztük románok és ukránok is – olvasható a bevándorlási hivatal statisztikájában.

Emlékeztetőül: a kiutasított külföldi állampolgárt a magyar állam arra kötelezi, hogy hagyja el a területét, és oda egy ideig – vagy soha – ne is térjen vissza. A kiutasítást elrendelhetik idegenrendészeti eljárásban, abban az esetben, ha a külföldi nem jogosult nemzetközi védelemre, és jogosulatlanul tartózkodik az országban, de elrendelhetik például szabadságvesztés mellékbüntetéseként is. Fontos viszont, hogy senkit nem lehet olyan helyre kiutasítani, ahol üldözés, kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy halálbüntetés várna rá.

A kiutasítástól eltérően a kitoloncolással sújtott külföldi állampolgárt a magyar rendőrök a célország határáig kísérik, és ott átadják az ottani hatóságoknak. A BÁH szerint a tavalyi 870-ről idén szeptemberig 406-ra, azaz körülbelül a felére csökkent a Magyarországról kitoloncoltak száma. E furcsának tűnő csökkenést feltehetőleg az okozza, hogy idén jóval kevesebb koszovói állampolgár érkezett Magyarországra. Így, míg az elmúlt évben 518 koszovóit toloncoltak ki hazánkból, addig idén már csak 160-at. Hasonlóképpen, míg az elmúlt évben 138 szerb állampolgárt kísértek a szerb határig a magyar hatóságok, addig idén már csak hetvenet, és majdnem a felére csökkent a hasonló intézkedéssel sújtott albán állampolgárok aránya is.

Kényszerintézkedés az idegenrendészeti őrizet alkalmazása is, ennek gyakorisága idén kilenc százalékkal nőtt az elmúlt évhez képest, a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése viszont az idén rendkívüli módon megugrott: míg tavaly 360 esetben hoztak ilyen döntést a magyar hatóságok, addig 2015 szeptember végéig már 11 373 embernek kellett számolnia vele, azaz több mint háromezer százalékos emelkedésről van szó.

A BÁH adatai szerint idén 5924 szír állampolgárságú illegális bevándorlónak jelöltek ki kötelező tartózkodási helyet.

Röviden. Megoldatlan a kitoloncolás

Tizennégy embert fogtak el a rendőrök tiltott határátlépés miatt vasárnap.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság útnak indította Szlovéniába azt a szállítmányt, amelynek elemeit korábban Finnország küldte hazánknak a migrációs helyzet kezelésére. A küldemény sátrakat és fűtőberendezéseket tartalmaz. Az eseményen részt vett Pasi Tuominen finn nagykövet is.

A Jobbik arra kéri a kormányt, hogy dolgozzon ki megoldásokat a Nyugat-Európából visszatoloncolt illegális bevándorlókra vonatkozóan. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt képviselője sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, álláspontjuk szerint Szerbia felé nem megoldott a kiutasítás előtt állók és kitiltottak visszatoloncolása. Úgy vélik, az itt tartózkodó százakat – amennyiben az biztonságos – a származási országukba kell visszaküldeni, vagy arra a pontra, ahol beléptek az unióba. A Népszabadság tegnap arról írt, nincs hová kitoloncolni a kiutasított személyeket, mert Szerbia nem veszi át őket, a származási országukba pedig az ottani helyzet miatt senkit nem lehet visszavinni. Így már több százan várnak bizonytalan sorsukra Magyarországon.