Nincs szükség tartalékosok mozgósítására

Fiatalítanak. Kun Szabó István, Simicskó István és Benkő Tibor (Fotó: Nagy Balázs)

A jelenleg szolgálatban lévő nyolcszázegy tartalékos katonából négyszázötvennégyen a Közös Akarat elnevezésű feladatban segítik a déli határon a migránshelyzet kezelését, összesen több mint ötezer katona vesz részt a határvédelmi feladatokban – mondta el tegnap Simicskó István honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában. A tárcavezető közölte, hogy szó sincs a tartalékosok mozgósításáról, az ugyanis a békeidőszakról egy háborús hadi helyzetre való átállást jelentene – jelentette a távirati iroda. Összesen ötezer-ötszáz tartalékos katona van állományban, 2011-2012 óta folyamatos a behívásuk, a kiképzésük.

Ellenzéki felvetésekre a miniszter kifejtette, nem érdemes vitatkozni azon, hogy kik milyen szándékkal léptek be a rendszerbe, az állomány átlagéletkora negyvenhét-negyvennyolc év, de cél a fiatalítás. Hamarosan beterjesztik a kormány elé azt a koncepciót, amely a tartalékos rendszer hosszú távú fenntarthatóságáról szól.

A bizottság nem támogatta Vadai Ágnes, Gyurcsány Ferenc, Oláh Lajos és Varju László független képviselők határozati javaslatának tárgysorozatba vételét, az indítvány a magyar rendőröknek a röszkei határnál a migránsokkal szembeni fellépését vizsgálta volna. Emlékezetes, a DK-s politikusok korábban azt hangsúlyozták, hogy a magyar hatóságok támadtak rá a békés migránsokra. Firtl Mátyás (KDNP), a testület alelnöke tegnap rámutatott, több felvételen is látni lehetett, hogy a bevándorlók elfogadhatatlan eszközökkel léptek fel a rendvédelmi szervek ellen, a határt nem jogkövető módon próbálták átlépni. Szerinte így nem indokolja semmi, hogy a parlamentnek foglalkoznia kellene az eseményekkel. A képviselő szerint a hatóságok emberfeletti munkával tartóztatták fel az országot elérő emberáradatot.

A nemzetbiztonsági bizottságban tegnap ellenzéki felvetésre a Századvég Alapítvány esetleges államtitkokhoz való hozzáférésével foglalkoztak. Molnár Zsolt (MSZP), a testület elnöke úgy vélekedett, az ügy nem lezárt, folytatni kell a vizsgálatokat arról, hogy 2010 és 2013 között milyen minősített adatokhoz jutott az alapítvány. Tisztázandónak ítélte, hogy a Századvég mikortól, kitől, miért és milyen összegű megbízást kapott, és elvégezte-e ezért a feladatát. Molnár mellett Mirkóczki Ádám (Jobbik) és Szél Bernadett (LMP) is úgy nyilatkozott, támogatják a liberális Fodor Gábor kezdeményezését, hogy az Alkotmánybíróság elé kerüljön az ügy.

„Semmilyen adat vagy információ nem került elő arról, hogy a Századvég Alapítvány működése nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, vagy hogy a működése jogszabályba ütközne, így a felvetés nem más, mint egy balliberális, rosszul sikerült politikai támadás, vihar egy pohár vízben” – fogalmazott a fideszes Németh Szilárd, a testület alelnöke. Kifejtette, a Belügyminisztérium és az Alkotmányvédelmi Hivatal az alapítvány működésével kapcsolatban semmilyen államtitoksértést nem állapított meg, ezért a nemzetbiztonsági bizottság részéről lezártnak tekinti az ügyet.

- „A Brüsszelből pénzelt Gyurcsány Ferenc éppen Brüsszelből követeli, hogy nyissuk meg a kapukat a betelepítések előtt. Gyurcsány Ferenc bármennyire akarja, Magyarország nem fogja ezt tenni, és azt sem fogja hagyni, hogy visszatoloncoljanak ide bevándorlókat, akik Angela Merkel és az európai baloldali politikusok meghívására érkeztek és folyamatosan érkeznek Németországba” – reagált a Fidesz a DK közleményére, amely szerint „mivel az Orbán-kormány elutasította a kötelező uniós kvóták jelentette valós megoldást, ezért hazánk is a visszatoloncolás célpontja lehet”. A Fidesz emlékeztetett arra: Orbán Viktor és a visegrádi négyek többszöri javaslata ellenére az EU a mai napig nem engedi a közös határvédelmet a teljesen védtelen Görögországnál, ahol a bevándorlók belépnek a közösség területére.

- Kedden a magyar–szerb határon három embert fogtak el, a magyar–horvát határon pedig nem történt idegenrendészeti esemény, „a déli határt lefogtuk, meg tudtuk védeni” – közölte Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az M1 reggeli műsorában. Hozzátette: Magyarország figyel a magyar–román határszakaszra is, ám Románia schengeni tagságra vágyik, és bízunk benne, hogy meg fogják tudni védeni a román–szerb határt.

- Vádat emeltek azzal az öt szegedi férfival szemben, akik júniusban kiraboltak egy szíriai határsértőt a Tisza-parti városban – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség a távirati irodát. A vádirat szerint megállapodtak a férfival abban, hogy 350 euróért Budapestre szállítják, és tankolásra kétszáz euró előleget kértek tőle. Majd lefogták, elvették az oldaltáskáját, benne négyszázezer forintnyi értékkel. Az egyik vádlottat csalás vétségével, a többieket csoportosan elkövetett rablás bűntettével vádolják, ők előzetes letartóztatásban vannak.