Belföld

Nincs meg a jogok anyagi fedezete

A javak elosztásáról, a bíróságok működéséről és a jogtudósok szerepéről is szó volt Kaposváron

A javak egyenlőtlen globális elosztásáról, a bíróságok működéséről, a jogtudósok szerepéről, valamint az erkölcs és a jog kapcsolatáról is szóltak a Jogi beszélgetések elnevezésű fórum előadói pénteken Kaposváron.

A csütörtökön kezdődött fórum zárónapján Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta: a materiális javak világában globálisan katasztrofális szociális szakadék alakult ki. A világon 3,5-4 milliárd ember nyomorban tengődik, és egyszerre jelentkezik a túlnépesedésnek, valamint a természeti javak kimerülésének és a klímaváltozásnak a problémája; mindez a jövőben százmilliós tömegeket késztethet otthona elhagyására.
Az ENSZ-dokumentumok és az Európai Unió emberi jogi dokumentumai ugyanakkor olyan jogokat garantál, amelyeknek nincs meg az anyagi fedezete, ezért gondolkodni kell a materiális és immateriális javak újraelosztásán - fogalmazott.
Rámutatott: ahogy Magyarország keresi az utat belső szociális gondjai megoldására, úgy törekszik a fenntarthatóságra az Európai Unió és a globális világ is.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról szólt, hogy a bírósági szervezet jelentős eredményeket ért el az elmúlt négy évben. Olyan kihívások ellenére tudta megőrizni működőképességét, mint amilyet a devizahiteles, a szabálysértési, vagy a migránsügyek nagy száma jelentett és jelent a mai napig.
Kitért arra, hogy az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt megjelent igazságügyi eredménytáblája szerint a magyar igazságszolgáltatás az első harmadban szerepel Európában.
Handó Tünde nagy előrelépésnek nevezte több bírósági épület korszerűsítését, az igazságszolgáltatásban dolgozók munkájához szükséges infrastrukturális feltételek javítását, a bírósági szervezet átláthatóságának biztosítását.
Kiemelte, hogy országossá vált a tanúgondozási program, már több mint ezer ügyet oldottak meg bírósági közvetítéssel, és a nyitott bíróság programmal jelentős szerepet vállalnak az emberek jogi ismereteinek gyarapításában, a bíróságok iránti bizalom növelésében.
Darák Péter, a Kúria elnöke az alaptörvény hatályba lépését követően bevezetett alkotmányjogi panasz intézményének eddigi tapasztalatait osztotta meg a mintegy száztagú hallgatósággal, valamint németországi példákon keresztül a jogtudósoknak azon szerepeiről beszélt, amelyekkel segíthetik az igazságszolgáltatást abban, hogy megértessék az emberekkel a bíróságok gyakorlatát.
E témakörben Magyarországról elmondta: azok a hazai jogtudósok, akiket az elmúlt években, évtizedekben a társadalom megismerhetett, nem azért váltak ismertté és kedveltté, mert sokat szerepeltek a médiában, hanem mert fontos ügyekben megfontoltan, alkotmányos pozíciójuknak megfelelően nyilvánultak meg.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédi hivatás szempontjából sorsfordító évnek nevezte az ideit.
Elmondta: 2016-ban új polgári eljárási törvény születik, amely új alapokra helyezi a polgári perek bírósági előkészítését és tárgyalását, ősszel pedig várhatóan elfogadja az Országgyűlés az új büntetőeljárási törvényt, amely a védői és vádlotti jogokat érinti. Hozzátette, emellett tervben van a jogi szakvizsga megújítása, s jelentős változások várhatók az ügyvédi törvényben, azon belül a jogtanácsosok bírósági munkáját illetően.
Erdő Péter esztergom-budapesti érsek arról beszélt, hogy az emberiség történetében a jog sokáig szakrális jellegű normarendszer volt, amely az erkölcstől történelmileg viszonylag későn vált el, így a viselkedési szabályok megsértése is legfeljebb súlyosságában, de nem jellegében volt különböző.
A 12-13. századtól a kánonjogi gyűjtemények és az azokat magyarázó művek másutt tárgyalják a bűn témáját és másutt a büntetőjogot, a civiljog hatására a virágzó középkorban és a korai újkorban jelentősen finomodott a kánonjogi bűncselekmény elmélete.
Kiemelte, a két rendszer elválása nem jelentett merev elkülönülést, a jog igényt tartott az erkölcsi legitimációra, a közhatalom elvileg azt akarta büntetni, amit objektíve erkölcsileg is rossznak és a közösségre nézve különösen veszélyesnek ítéltek.
Az újkori természetjogi szemlélet még fenntartotta a világi büntetőjog és a természetes erkölcs közti kapcsolatot, ám ezt racionálisan az emberi megismerés és ésszerűség fogálmára szűkítve szemlélte.
Elmondta, a 19-20. századi szélsőséges pozitivizmus viszont megfosztotta a jogot attól a társadalmi erkölcsi alapjától, amit a normák etikus tartalmának követelménye biztosított, a legújabb idők relativizmusa pedig ezen túlmenően is súlyos problémákat vet fel az állam és a jog működése terén. A bűncselekmény és az erkölcsi bűn kategóriájának valamilyen kapcsolata ezért már a jog, illetve az állam és a társadalom viszonya szempontjából is komoly jelentőséggel bír.
A legújabb kori jogrendszerek sokszor olyan messze álltak a bármilyen világnézeti alapon meghatározott moralitástól, hogy a korábbi vélelem, amely szerint a törvényes világi hatalom jogszabályai erkölcsileg is köteleznek, az emberek tömegei számára elfogadhatatlannak látszott és látszik ma is - jegyezte meg Erdő Péter.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), a somogyi megyeszékhely polgármestere örömének adott hangot, hogy a Jogi beszélgetések elnevezésű rendezvénynek immár 24. alkalommal adhat otthont Kaposvár. A városvezető Erdő Péterre utalva történelmi pillanatnak nevezte, hogy a világi mellett az egyházi jog szaktekintélye is elfogadta a szervezők meghívását.