Népességrobbanás várható Afrikában

A kerítés magyar oldalán (Fotó: Varga Imre)

Hogyan alakul a Nyugat-Afrikából Európába irányuló migráció 2030-ra? – ez a témája annak a nemzetközi workshopsorozatnak, amelynek afrikai és európai kutató szakemberekből álló résztvevői egy erre vonatkozó előrejelzés elkészítését tűzték ki célul. A Migrációkutató Intézet főigazgatója egy német pártalapítvány meghívására vesz részt a konferenciasorozaton, amelynek első állomása Szenegál volt. Az előrejelzés az idén megrendezendő újabb Afrika–Európa-csúcstalálkozóra készülne el, de nehézsége, hogy a nagyon különböző hátterű és megközelítésű szakértőknek valamilyen közös álláspontot kell kialakítaniuk – magyarázta Orbán Balázs.

A főigazgató lapunknak elmondta, az unióban az Afrikából eredő migrációs nyomás növekedése leginkább a Líbia és Olaszország közötti útvonal megerősödésének következménye. A Líbiából érkezők a jelenlegi sztenderdek szerint nem jogosultak nemzetközi védelemre – folytatta a migrációkutató. Hozzáfűzte, hogy bár az elmúlt években egyre többet beszélnek a bevándorlás erősödő problémájáról, a dolgok valódi állásáról valójában meglehetősen keveset lehet hallani.
„Az embercsempészet vonzó üzletág” (Fotó: Hegedüs Róbert)
Tagadhatatlan, hogy ma sokkal több ember akar ebből a térségből Európába jönni, mint aki végül megpróbálja, vagyis a migrációs potenciál egyelőre jóval nagyobb, mint a valódi migráció, eszerint pedig ha könnyebbé válik az északra jutás, az észak-afrikai országok népességmegtartó képessége pedig csökken, akkor eddig nem látott bevándorlási hullámmal kell Európának szembenéznie – hangsúlyozta a főigazgató.

Afrika esetében komoly népességrobbanással kell számolnunk, a negyvenhét legkevésbé fejlett ország közül harminckettő Afrikában található, és ezek lakossága 2050-re megduplázódik – figyelmeztetett Orbán Balázs. – A legnagyobb gond, hogy e folyamat megállására – úgy, mint például Ázsia egyes országai esetében az elmúlt évtizedekben – nem számíthatunk.

A tanulmányok szerint a klímaváltozás negatív hatásai sem egyenletesen oszlanak el, hanem jóval súlyosabban érintik a legszegényebb országok lakóit. Ráadásul a csak ezzel összefüggő fegyveres konfliktusok tovább növelhetik a nemzetközi védelemre jogosultak körét, akik az ENSZ adatai szerint már hatvanötmilliónyian vannak, s hetven százalékuk egyelőre a fejlődő országokban tartózkodik – mutatott rá. – Ezeknek a kedvezőtlen trendeknek a megfordításához a korábbi példák alapján stabil és működő államokra, illetve gazdasági fejlődésre van szükség. Afrikánál a probléma gyökere, hogy ott az ilyen államok kialakulásának, fennmaradásának és megerősödésének az esélyei a kontinens egészét nézve meglehetősen korlátozottak.

A kutató kitért arra is, hogy a bűnözői és radikális iszlamista csoportok számára a legvonzóbb üzletággá válik az embercsempészet, s ahhoz, hogy ezt zavartalanul tudják folytatni, folyamatosan destabilizálniuk kell a központi kormányokat, amelyek sok esetben eleve rossz működési modellekkel rendelkeznek. Komoly a fiatalok közötti elégedetlenség, miközben a fejlett világ folyamatosan a beavatkozás vagy be nem avatkozás problémaspiráljában vergődik – magyarázta Orbán Balázs.

Európa a következő évtizedekben az Afrikából érkező migrációs nyomás emelkedésével számolhat, s jelenleg az a legfontosabb, hogy miképpen készül fel ezekre a folyamatokra, hogyan lesz képes a kontroll fenntartására. E tekintetben ugyanúgy fontos Európa „ellenálló képességének” növelése, mint az észak-afrikai kulcsországok, így Marokkó, Algéria, Líbia és Egyiptom stabilitásának megőrzése – állapította meg a főigazgató. Megjegyezte, hogy miközben Európa már most is küzd a folyamatos afrikai feláramlással, nem is elsősorban az ezzel összefüggő tűzoltással kellene foglalkoznia, hanem inkább a bevándorlás külső dimenziójával kapcsolatos felkészülési feladatot kellene elvégeznie. Ebben valamennyi uniós ország érdeke közös, ezért értelmetlen a migráció belső dimenziójával kapcsolatban az EU-s tagországok között tapasztalható nézetkülönbségek élezése.