Belföld

„Nemzeti ügy az otthonteremtés, mindenkinek lehessen saját lakása”

Dömötör Csaba: Brüsszelben nem hozhatnak olyan döntést, amely végképp megváltoztatja és eltörli azt az Európát, amelyet ismerünk

Határozottan elutasítja a kormány a migránsok kvóta alapján történő szétosztását, amit az Európai Unió erőltet, hiszen az katasztrofális következményekkel járna. Ezért született döntés a népszavazási kezdeményezésről – erről is beszélt lapunknak Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Kifejtette, az otthonteremtés nemzeti ügy, a családi kedvezménynek, azaz a csok-nak köszönhetően több lakás épülhet, növekedhet a gazdaság, és több gyermek születhet.

Dömötör Csaba 20160226
A kabinet nyitott a pedagógusok bürokratikus terheinek csökkentésére – szögezte le Dömötör Csaba (Fotó: Nagy Balázs)

– A kormányzati kommunikációban három kiemelt téma szerepel: a migrációs krízis, a családi otthonteremtés és a pedagógusok tüntetései miatt a további béremelések ügye. Melyiket tartja ezek közül a legfontosabbnak?

– Mind a köznevelés, mind az otthonteremtés kiemelt jelentőségű, mert alapvetően befolyásolják jövőnket. Viszont a belpolitikai intézkedéseink mit sem érnek önmagukban, ha közben a kontrollálatlan bevándorlás alapvetően átformálja Európát, megváltoztatja biztonságát. A bevándorlással és az abból fakadó biztonsági kockázatokkal ezért kiemelten foglalkozik a kormány. Párizsban több mint száz halálos áldozatot követeltek tavaly a terrorcselekmények, de más, új típusú közbiztonsági helyzettel is számolni kell. Erre jó példa a kölni, szilveszteri dráma, amikor több száz nőt molesztáltak, miközben arról is hallhattunk, hogy Bécsben egy tízéves kisfiút erőszakoltak meg. Ilyen esetek korábban elképzelhetetlenek voltak, legalábbis nem voltak a napi hírek és a mindennapok részei. A magyar kormánynak ezért számba kell venni azokat az eszközöket, amelyekkel a mindennapok biztonságát garantálni tudja. Nem söpörhetjük szőnyeg alá a problémát, ki kell mondanunk, a bevándorlás és a romló biztonsági helyzet között világos összefüggés van.

– Valóban ugyanannyi vagy még több bevándorló érkezhet az idén hazánkba, mint tavaly? A déli határzár ezek szerint kevés lesz a migránsok megállítására?

– Amíg az uniós tagországok nem cselekednek közösen a határok megvédése érdekében, fokozódó nyomásra lehet számítani. A görög partoknál belépő bevándorlók száma már most eléri a tavalyi csúcsidő adatait. Mi megtettük a szükséges lépéseket, a déli határzár működik, és arra is készek vagyunk, hogy a román határszakaszra is kiterjesszük azt, ha szükséges. Brüsszel eközben inkább a kötelező betelepítési kvótát erőlteti. Ez nem jelent megoldást, értelmetlen és jogtalan is. A legnagyobb gond Euró­pában az, hogy a kormányok nem kérték ki az emberek véleményét a megoldásról. Pedig ennek birtokában tisztában lehetnének azzal, hogy egy uniós tagországban sincs meg a többségi támogatása a kötelező letelepítési kvótának. Amíg ezzel az antidemokratikus gyakorlattal nem szakít Brüsszel, sok jóra mi sem számíthatunk.

– Az ellenzék azzal támadta Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hiteltelenné vált, mert a múlt héten aláírta az Európai Tanács zárónyilatkozatát. Mit rögzített hazánk azzal, hogy tavaly az Európai Unió Bíróságán támadta meg a kvótát, és mit jelent a mostani dokumentum elfogadása?

– A kormány álláspontja szerint a tavaly az uniós igazságügyi és belügyminiszterek által hozott, százhatvanezer illegális bevándorló kötelező letelepítését rögzítő döntés jogtalan, ezért támadtuk meg ezt a határozatot. Az unió ehhez ugyanis nem kérte ki a nemzeti parlamentek véleményét, ami egy ilyen fajsúlyú kérdésben elfogadhatatlan. A kvótáról újabb érdemi döntés a március elejei EU-csúcson lesz. Azt már látjuk, hogy Brüsszel át akarja erőltetni a kötelező betelepítési kvótát és állandó elosztási mechanizmust akar. Szerintünk ez katasztrofális következményekkel járna. Semmiféle változás nincs a magyar kormány álláspontjában a kvóta elutasításával kapcsolatban, ezért is döntött szerdai ülésén arról, hogy népszavazást kezdeményez az ügyben. A kérdés, amelyet felteszünk az embereknek, így szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Szerintünk Brüsszelben nem hozhatnak az emberek feje fölött egy olyan döntést, amely végképp megváltoztatja és eltörli azt az Európát, amelyet mi ismerünk.

– Lesz-e újabb nemzeti konzultáció, ezúttal az alaptörvény-módosításról, a terrorvészhelyzet bevezetéséről?

– Nem született még kormánydöntés ezzel kapcsolatban. Az alaptörvény módosítása a mindennapok biztonságát erősítené többek között azzal, hogy a honvédséget is be lehetne vetni terrorfenyegetettség esetén. Ez más uniós tagországokban már működik. Franciaországban a párizsi terrorcselekmények után bevezetett rendkívüli állapotot a törvényhozás a napokban meghosszabbította, Ausztriában módosították az államvédelmi törvényt, míg Németországban is heves vita van arról, hogy egy terrorhelyzet során a Bundeswehrt bevethessék-e. A kormány nem kér sem többet, sem kevesebbet, mint ami más uniós kormányok számára is lehetséges.

– Úgy tűnik, ehhez itthon nem lesz meg a kétharmados többsége a Fidesz–KDNP-nek. A kormánypártok készek a megegyezésre az ellenzékkel, tudnak engedni az álláspontjukból?

– Abból az álláspontból nem fogunk engedni, hogy számunkra az emberek biztonsága a legfontosabb. Az ellenzék eddigi nyilatkozataiból az derül ki, felelőtlen a hozzáállásuk, pártpolitikai ügyet próbálnak csinálni ebből a kérdésből. Ez ugyanolyan felelőtlen magatartás, mint amit korábban képviseltek. Amikor a migránsválság kitört, a szocialisták még annak tényét is elvitatták, ezután nem támogatták a határzárat és a bevándorlással kapcsolatos szabályok módosítását sem.

– A Jobbik viszont igen, de most ők sem akarnak a kormány mellé állni. Rájuk nem is számítanak?

– Az alaptörvény módosítását a Jobbik négyötödös többséghez kötné. A terroristák sem négyötödös többséggel szoktak döntéseket hozni, így ez a hozzáállás életszerűtlen. Az ellenzék – a Jobbikot is beleértve – szembefordult az emberek jogos biztonságigényével.

– A kormány meg kívánja várni a parlament döntését az alaptörvény módosításáról, és annak függvényében döntenének egy esetleges nemzeti konzultációról?

– Mindenképpen meg kell várni a parlamenti vitanapot és döntéseket, egyeztetéseket, mielőtt erről döntést hozna a kormány.

– Úgy tűnik, a pedagógusok elszántak, nem akarnak tárgyalni a kormánnyal, inkább tüntetnének és sztrájkolnának. Meddig tarthat a bizonytalan helyzet a közoktatásban?

– Érdemes számba venni, hogy mi is történt a területen 2010-től kezdődően. Addig folyamatosan forráshiánnyal küzdött a közoktatás, az önkormányzatok ezerháromszázmilliárdos adósságban úsztak. Az állami felelősségvállalással és a Klik felállításával a kormány ezt a helyzetet akarta orvosolni. A cél az, hogy a gyerekek versenyképes tudást kapjanak, a tanárok pedig megbecsülésben részesüljenek munkájukért. A kormány ezért döntött elsőként a pedagógusok fizetésemeléséről, amely átlagosan negyvenszázalékos növelést jelent. Ezzel párhuzamosan több mint ötszáz iskolában zajlottak fejlesztések, és folyamatban vannak a tornaterem-bővítések is. A korábbi kilencvenkettő- helyett most háromszáztizennyolcezer gyermek részesül ingyenes étkezésben, illetve a kormány felmenő rendszerben bevezette az ingyenes tankönyvellátást. Az elmúlt hetekben-hónapokban számos olyan szakmai kérdés merült fel, amelyről a kormány tárgyalni kíván a pedagógusokkal. Ennek legfontosabb színtere a Köznevelési Kerekasztal. Örülünk annak, hogy sok szervezet vesz részt ezen a tárgyalássorozaton. Már az első egyeztetések is sok eredményt hoztak, csökken a tanárokat érintő bürokrácia, átalakul a Klik. A kabinet nyitott a bürokratikus terhek csökkentésére, közel lehet a megoldás. Azt is fontosnak tartom, hogy a jövőben az egyes intézmények nagyobb szabadságot élvezhetnek.

– Lesz további béremelés?

– A kormány számításai szerint a pedagógusok követelései között, bújtatva további tizennyolc százalékos emelés szerepel. Ugyanis a kötelező óraszámok csökkentése azt jelentené, hogy béreket kell emelni. Álláspontunk szerint, miközben még zajlik a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógus-béremelési program, ez egyelőre nem megoldható, és joggal várják el a rendvédelem területén, az egészségügyben, a közszférában dolgozók is, hogy az ő fizetésüket is növeljük. Az a méltányos hozzáállás a kormány részéről, hogy a pedagógusoknak biztosított eddigi negyvenszázalékos béremelés után most mások következzenek a béremelések terén.

– Térjünk rá a csok-ra. Milyen jövedelemmel kell rendelkezni ahhoz, hogy nyugodtan igényelhesse egy család a kedvezményt?

– A bérből és fizetésből élők számára elérhető az otthonteremtési program. A csok-kal a kormány szélesre tárta a kapukat, még a közmunkások is számíthatnak támogatásra. Ők elsősorban a használt lakásokra vonatkozó kedvezményt igényelhetik. A visszaélések elkerülése érdekében munkaviszonyhoz kötöttük a támogatást. Számos bank már befogadja a csok-igényléseket, a nem hivatalos visszajelzések alapján a korábbiakhoz képest nagyobb az érdeklődés az új lakásokra vonatkozó támogatások iránt. Ez jó hír.

– Ha mindenki az új ingatlanok iránt érdeklődik, mi lesz a használt lakásokkal?

– A program új, nagy az érdeklődés, a kereslet és a kínálat idővel kiegyenlítődik. A csok kedvezményei használt lakásokról is szólnak, tehát azt gondoljuk, hogy a lakáspiacnak ez a része is élénkülni fog. A kormány célja, hogy minden magyar embernek legyen saját lakása vagy háza, elérhető áron. Az új programnak köszönhetően nemcsak több lakás épülhet, de tovább növekedhet a gazdaság, és több gyermek születhet. Éppen ezért az otthonteremtés nemzeti ügy.