Belföld

Nem szavazta meg a parlament az alaptörvény módosítását

Kósa Lajos: Csak a Fidesz-KDNP-re számíthat az ország a kvóta elleni küzdelemben+VIDEÓ

Az Országgyűlés mai ülésén szavazott az alaptörvény hetedik, Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt módosításáról, amely tiltotta volna idegen népesség Magyarországra telepítését. Az előterjesztés elfogadásához valamennyi képviselő kétharmadának támogatására, vagyis legalább két ellenzéki szavazatra is szükség lett volna, azonban a javaslat nem kapta meg a kellő számú voksot.

szavazótábla576x356
MTI Fotó: Kovács Tamás

Az előterjesztésre 131-en szavaztak igennel a szükséges 133 helyett.

Az EB nem mond véleményt 
Az Európai Bizottság nem mond véleményt és nem helyez kilátásba kötelezettségszegési eljárást olyan jogszabállyal kapcsolatban, amelyet a magyar Országgyűlés nem fogadott el - közölte Mina Andreeva, a bizottság egyik szóvivője keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták; az ellenzékiek közül hárman - Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter független képviselők - nemmel voksoltak, a többiek nem nyomtak gombot.

Az MSZP már korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban, ahogyan az LMP is jelezte: képviselői nem nyomnak gombot.

A Jobbik a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötötte a módosítás támogatását, ez azonban nem történt meg. A kormány szerint a letelepedési kötvény és az alaptörvény-módosítás nem függ össze egymással.

A szavazáson az MSZP és a Jobbik képviselői is molinókkal tiltakoztak az ülésteremben, őket Latorcai János levezető elnök figyelmeztette a tiltott szemléltető eszközök miatt. A Jobbik molinóján az állt, hogy "Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged", a szocialisták áthúzott helikoptert ábrázoló lapokat mutattak fel.

Nézőpont: A Jobbik a baloldallal került közös platformra
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint a Jobbik azzal, hogy korábbi ígéretével ellentétben most nem támogatta a kvótaellenességet, a baloldallal és Gyurcsány Ferenccel került közös platformra.
Az elemző az M1 aktuális csatornán azt mondta: akár azt sem lehet kizárni, hogy a háttérben formálódik egy új "Vona Gábor imázs", amely a balliberális szimpatizánsok körében való erősítését célozza.
Orbán Viktor kormányfő az október 2-i kvótanépszavazás után tett javaslatot az alaptörvény módosítására, amelyről több frakcióközi egyeztetést is tartottak.
Fodor Csaba szerint a Jobbik táborában is komoly dilemmát fog okozni, hogy a párt most "keresztbefeküdt" annak, hogy a magyar alaptörvény meggátolja a kényszerbetelepítést. Felvetette: hogyan nevezheti magát hitelesen nemzeti pártnak egy olyan politikai erő, amely nem támogatta a nemzeti ügyet. Kiderült, hogy a kormánypártok az egyetlen olyan politikai erő, amely valóban komolyan veszi a kvótaellenes harcot - tette hozzá.
A Nézőpont elemzője úgy vélekedett: a Jobbik csak "kifogáskeresésbe rohant bele" azzal, hogy a letelepedési kötvény kivezetését tűzték ki feltételül. A Jobbik a saját szimpatizánsai egy részének, akik részt vettek a kvótareferendumon, és egy nemzeti ügynek is hátat fordított.
Azzal, hogy az alaptörvény módosítását nem szavazták meg, az ügy nem kerül le a napirendről. A népszavazás eredménye egy komoly legitimáló erőt jelent, és továbbra is az a szándék, hogy ez valamilyen jogi értelemben is biztosított legyen - fejtette ki Fodor Csaba az M1-en.

A kormányfő az október 2-i kvótanépszavazás után tett javaslatot az alaptörvény módosítására, amelyről több frakcióközi egyeztetést is tartottak.
Az öt cikkelyből álló változtatással bekerült volna az alaptörvénybe egyebek mellett az, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be és idegen állampolgár - amelybe a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők nem tartoznak bele - Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.

Németh Zsolt: A jövőben még lehet jelentősége, hogy tartalmi egyezség született a módosításról

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az alkotmánymódosítás szövegében "tartalmi egyetértés született, s ennek a jövőre vonatkozóan még lehet jelentősége". Németh Zsolt fideszes bizottsági elnök erről kedden délben tartott sajtótájékoztatóján beszélt.

"Hiába van a szövegről egy egyetértés, mégsem támogatta az Országgyűlés az alkotmány módosítását; mondhatnám azt is, hogy ez is 98 százalékra sikerült, ahogy a népszavazás is" - fogalmazott.
Az alkotmányos identitás szövegben megjelenő fogalma a közösségi és a nemzeti hatáskörök "határozott elválasztását teszi, tette volna, és a reményeink szerint fogja a jövőben lehetővé tenni az alkotmánymódosítás, amennyiben újra sor kerül rá" - jelentette ki Németh Zsolt.
Hozzátette: az alkotmányos identitás részeként tekint Magyarország arra, hogy kötelező betelepítésre az Országgyűlés jóváhagyása nélkül nem kerülhet sor, azt is világosan megfogalmazva, "hol van a határa Magyarország véleménye szerint a nemzeti és a közösségi hatásköröknek", és kiemelte, a szövegben "karakteres álláspont" jelenik meg, de az nem ellentétes a nemzetközi és az európai normákkal. 
Jelezte, hogy a kormány folytatja a küzdelmet a kötelező betelepítési kvóta ellen, s ennek az Európai Tanács decemberi ülése lehet a következő fontos fóruma; amely elé, az Európai Bizottság - Magyarország számára elfogadhatatlan - javaslata és a soros elnöki tisztet betöltő Szlovákia miniszterelnökének még nem ismert, alternatív, kompromisszumos előterjesztése kerül. 

Jobbikosok-HR-vágott