Belföld

„Nem posztra, feladatra jelentkezem”

Hiller István: A magyar baloldalnak, illetve az MSZP-nek foglalkoznia kell a modern nemzet és a modern baloldal kapcsolatával

A változás mellett áll pártjában, nem kritizál, erős karaktert adna a szocialistáknak, nincs ellenére egy baloldali előválasztás lebonyolítása a 2018-as választás előtt, és alapvetően támogatná egy MSZP-s árnyékkormány létrehozását Hiller István. A politikus a szocialisták választmányi elnöki posztjára pályázik a mai tisztújításon.

Hiller István 20160625
Érdemes új színt hozni az ország számára – véli Hiller István (Fotó: Hegedüs Róbert)

– Elégedetlen lehet Botka Lászlóval, ha kihívóként lép fel ellene a választmányi elnöki posztért. Ha Botka nem jó választmányi elnöknek, jó lenne miniszterelnök-jelöltnek, netán kormányfőnek?

– Nem kritikára alapozom a programomat. Sokkal erősebb bennem az az akarat, hogy önálló karaktere legyen az MSZP-nek, hogy erősítsem és megerősítsem azt, s nem bármelyik társam, elnök vagy választmányi elnök vagy bárki tevékenységének kritizálásából akarok megélni. Miniszterelnök-jelöltet meg nem ez a kongresszus választ.

– Ön szerint a négy jelölt közül ki lenne a legjobb pártelnöknek?

– Úgy érzem, szükséges a változás, ezért azokat támogatom, akik az MSZP élén is látják a változás lehetőségét és szükségét. Egyébként az elmúlt bő egy hónap arról győzött meg ismét, hogy a politikai versengés jót tesz egy társaságnak, ebben az esetben az MSZP-nek. Nem egymást püfölő jelölteket láttam, hanem egyre kiérleltebb, világos érvekkel operáló szocialistákat, s azt gondolom, hogy ez a közösség egészét, az MSZP-t előbbre vitte.

– A választmányi elnöki poszt miért fontos az MSZP-ben?

– A választmány az én felfogásom szerint a párt parlamentje, különböző szakmai és politikai javaslatok fóruma, ütközőhelye, ahol aztán viták eredményeként alapos és a választók számára is könnyen érthető döntések születnek. Unalmas már ez az egyhangúság, ami több mint fél évtizede a magyar politikai életet dominálja. Érdemes új színt hozni, új ajánlattal, olyan új javaslattal előállni az ország számára, amely nemcsak kritizálni akar és tud, hanem saját véleményt és saját állítást fogalmaz meg. Ennek a műhelye az MSZP-ben a választmány, vagy itt történik ez a munka, vagy sehol máshol. Ezt a tevékenységet akarom koordinálni és vezetni, ezért pályázok az országos választmány elnöki tisztségére, és pont ezért nem kiváltható az ambícióm semmilyen más tisztséggel. Az ajánlatokat, amelyeket kaptam, ezért utasítottam el egytől egyig. Nem új névjegykártya kell. Háromszor nyertem egyénit, legutóbb 2014-ben, amikor egyébként a Fidesz kétharmadot szerzett, s az Országgyűlés alelnöke vagyok. Feladatra és nem posztra jelentkezem.

– Milyen stratégiai ügyekben kellene megnyilvánulnia a választ­mánynak?

– A választmány, illetve az MSZP asztalára kívánok tenni olyan kérdéseket, amelyekkel nem foglalkoztunk, vagy nem eléggé foglalkoztunk, és amelyek megítélésem szerint igenis meghatározóan fontosak. Ha jól dolgozunk, akkor a választások idejére sokkal több választót tudunk megszólítani, magunk mellé állítani, mint amennyien jelenleg támogatják a szocialista pártot. Igenis úgy gondolom, hogy a magyar baloldalnak, illetve az MSZP-nek foglalkoznia kell a modern nemzet és a modern baloldal kapcsolatával. Nem kell és nem is lehet ennek a kérdéskörnek a fontosságát vitatni, ha meg valaki vitatja, akkor azzal vitába szállok. Én egy magyar szociáldemokrata vagyok, büszke arra, hogy magyar, és büszke arra, hogy szociáldemokrata. Szeretném, ha minél többen az MSZP-n belül is értenék azt, milyen fontossággal bír e kettő összekapcsolása. De hasonlóképpen fontos, hogy az MSZP a megújuló energiaforrások vagy a hagyományos, illetve az atomenergia pártján áll-e? És erről nemcsak akkor kell beszélni, amikor a kormány beterjeszti Paks II. tervét. Az energiaellátásunk olyan alapkérdés, amely befolyásolja a következő évtizedeket, tehát világos álláspontot kell tudnunk ebben is kialakítani. Ilyen és hasonló kérdések sora kell, hogy megvitatásra kerüljön, biztos vagyok benne, egy érthető új politikai étlap, valós alternatíva 2018-ra eredményes lehet.

– Ha megválasztják választmányi elnöknek, a választmány nem vetélkedne az elnökséggel, ön pedig a pártelnökkel?

– Én világos munkamegosztást javaslok. Az elnökség olyan operatív testület, amely napi aktuális kérdésekben gyors és határozott döntéseket hoz, reagál és kezdeményez. A választmány ezzel szemben hosszú távú stratégiai kérdésekkel foglalkozó grémium, műhelymunkák központja. Az MSZP értelmiségi holdudvarának fontos vitaterepe. Nem kell és nem is szabad összecserélni ezeket a funkció­kat, ezért számomra, mivel a képlet egyértelmű, semmi nem ad okot a vitára ezen kérdésekben a leendő elnökkel, elnökséggel.

– Ön milyen együttműködést, szövetséget támogatna a többi baloldali párttal a 2018-as választásokra?

– Erős MSZP-t akarok, ezen szeretnék dolgozni, és nem az érdekel, hogy más pártoknak mi a véleményük az MSZP-ről, s még csak az sem az elsődleges a fejemben, hogy az MSZP-ben ki hogyan gondolkodik más pártról. Nem ez foglalkoztat. Karakteres szo­cia­lista pártot akarok, amely tevékenysége és kommunikációja révén egyértelműen a viszonyítási pont.

– Mit szól a baloldali előválasztások ötletéhez?

– Nincsen ellenemre.

– Támogatná az MSZP-s árnyékkormány felállítását a választások előtt?

– Mindent a maga idejében. A részleteken nagyon sok múlik. De a kérdésre a válasz alapvetően: igen.


Botka a legnépszerűbb szocialista politikus a Medián szerint

Az MSZP hétvégi tisztújító kongresszusa előtt a teljes népességben és a párt szavazótáborában is Botka László választmányi elnök, szegedi polgármester a legnépszerűbb (31, illetve 85 százalék), őt követi Hiller István országgyűlési képviselő (29, illetve 64 százalék) és Kunhalmi Ágnes budapesti elnök (27, illetve 57 százalék) – közölte a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az MTI-vel. A választmányi elnöki címért induló első két politikus közül tehát Botka László vezet a párt híveinél. A négy pártelnökjelölt között a MSZP-szavazók körében az ismertség látszik dönteni: a jelenlegi elnök, Tóbiás József a legismertebb (95 százalék), s egyben ő a legnépszerűbb is (57 százalék), Szanyi Tibor a második (50 százalék), de Molnár Gyula (43 százalék) és Harangozó Tamás (41 százalék) népszerűsége sem sokkal marad el tőlük.