Nem lesz vita csütörtökön a nagypéntek szabadnappá nyilvánításáról

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője - Fotó: Nagy Balázs/Magyar Hírlap

LMP: Kudarc a béremelés
Szél Bernadett (LMP) vitatta, hogy a béremelés az eddigi kormányzati politika sikere, szerinte inkább az eddigi politika kudarcának lehet tekinteni. Elmondta: a kormány alacsonyan tartotta a béreket Magyarországon, ez kivándorlást generált és a munkaerőhiány kikényszerítette a béremelést. Közölte, többkulcsos adórendszerre van szükség és a munkaadói járulékok helyett a munkavállalói járulékokat kellene csökkenteni.
Szerinte jövőre is marad a dolgozói szegénység, mert a minimálbér szintje a 2015-ös létminimum alatt marad. 
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiaci államtitkára kiállt a béremelés mellett és rámutatott: a kormány foglalkoztatáspolitikájának köszönhető, hogy 2010 óta közel 700 ezerrel többen dolgoznak. Hozzátette: 2013 óta 24 százalékkal emelkedtek a reálbérek.
Jelentősnek tartotta a minimálbér és a garantált létminimum emelését, amelytől azt várják, hogy a bérek más kategóriákban is emelkednek.

MSZP: A miniszterelnök abban érdekelt, hogy a fideszeseknek könnyebb legyen az élete
Tóth Bertalan (MSZP) a jéghegynek ütközött és elsüllyedt Titanichoz hasonlította Magyarországot és a kormány politikáját. Szerinte a miniszterelnök abban érdekelt, hogy a társadalmi osztályok között ne legyen átjárás, illetve abban is, hogy minél kevesebb terhet cipeljen, azaz - folytatta a hasonlatot - nem kell annyi mentőcsónak, annyi szociális kiadás. Hozzátette: a miniszterelnök - csakúgy mint a Titanic kapitánya - abban érdekelt, hogy a jól fizető utasoknak, az urizáló fideszes elitnek minél könnyebb legyen az élete.
Megismételte az MSZP biztos megélhetést célzó programját: fizetés- és nyugdíjemelésre, az alapvető élelmiszerek áfájának és az energiaárak csökkentésére van szükség. 
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint az MSZP fontos kérdéseket feszeget, de teljesen figyelmen kívül hagyja a több évre szóló tartós béremelést jelentő megállapodást. Közölte, az MSZP nyolc év alatt nem emelte annyira a minimálbért, mint amekkora mértékben ez a kormány emelte négy év alatt.
Megerősítette a kormány adócsökkentési szándékát, amely lehetővé teszi a béremeléseket. Szólt arról, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben, 1,6 százalékkal nőnek a nyugdíjak. Hozzátette: a szocialisták sem a rezsicsökkentést, sem az áfacsökkentést nem támogatták. 
    
A KDNP a kettős állampolgárságról
Soltész Miklós (KDNP) a 12 évvel ezelőtti, a kettős állampolgárságról tartott népszavazást idézte fel, amelyen szerinte a baloldal gazdasági szempontokkal indokolta elutasító szavazatát. Ahhoz hasonlította ezt a magatartást, mintha valaki a gyerekét csak azért akarná kitagadni, mert anyagilag így jobban jár.
Elmondta, 2010-ben folytatódott a baloldal ámokfutása, amikor sok szocialista képviselő nem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Vona Gábor Jobbik-elnök sem vett részt ezen a szavazáson - jegyezte meg. Elmondta, a Jobbik szavakban nemzeti, tettekben pedig hazaáruló, amikor az ország megvédéséről van szó, akkor kicsinyes zsarolási játszmákba kezd.
Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint 12 évvel ezelőtt sokan érezhették úgy, hogy a magyar nemzet kettészakadt. Az elmúlt években azonban "mindannyian nagyon sokat tettünk" azért, hogy ez a törés összeforrjon - hangsúlyozta, hozzátéve, ma már a magyarországi pártok szinte mindegyike közös álláspontot képvisel a külhoni magyarok állampolgárságáról. Jelezte, a ciklus végére elérik a tervezett egymillió új magyar állampolgárt.
     
Jobbik: A miniszterelnök vált a korrupció emblematikus figurájává
Szilágyi György (Jobbik) szerint a korrupció vizsgálatakor megkerülhetetlen Rogán Antal személye. Ezt azzal indokolta, hogy azt az urizáló életmódot, amit a miniszter folytat, az eddigi életében megkeresett pénzből nem lehetne folytatni. Neve összefüggésbe került több korrupciós üggyel is - jegyezte meg.
Az ellenzéki politikus azzal magyarázta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mindezek ellenére ragaszkodik Rogán Antalhoz, hogy a miniszter kulcsfigura "a központosított korrupciós gépezetben". Egyértelmű, hogy ma minden csak Orbán Viktor beleegyezésével történhet, sőt az egész rendszert valószínűleg ő találta ki - mondta, hozzátéve: maga a miniszterelnök vált a korrupció emblematikus figurájává.
Dömötör Csaba szerint azért éri egyre több támadás a minisztert, mert a Jobbik próbálja meg nem történtté tenni, hogy nem támogatta az alaptörvény módosítását. Elmondta, a Jobbik szavakban nemzeti párt, de tettekben "maga a megvalósult napraforgó". Csak egy lélek nélküli párt képes arra, hogy elgáncsolja az alkotmánymódosítást - hangoztatta.
Furcsa a kioktatás egy olyan párttól, amely nem tisztázta frakcióvezetője szerepét egy kiterjedt áfacsalásban - közölte. 
    
Fidesz: Megindulhat a bérfelzárkóztatás
Kósa Lajos (Fidesz) a rendszerváltás óta legnagyobb jelentőségű bérmegállapodásnak értékelte a nemrégiben megkötöttet. Szerinte azzal megindulhat a bérfelzárkózatás. 
A polgármesterek béréről szóló ötpárti megállapodás csak részletesen kezelte a problémát - mondta. Kósa Lajos szerint a rendszer egészét kell újragondolni; az ügy nem került le a napirendről, azzal februárban kezdődő ülésszakon kell foglalkozni.
Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára a 2010 előtti kormányzati ciklussal hasonlította össze a mostanit. Elmondta, a bérmegállapodás következtében Magyarország Európa egyik legversenyképesebb országa lehet.

MSZP: döbbenetes eset a dél-pesti kórházban
Burány Sándor (MSZP) példátlan, a közvéleményt felháborító esetnek minősítette, hogy a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet egyik mosdójában többnapos holttestet találtak. Nincsenek szavak a történtek kommentálására - fogalmazott, kijelentve: a döbbenetes eset annak következménye, hogy a kormány évi 400 milliárd forintot von el az egészségügyből. Hogyan volt lehetséges, hogy napokig nem tűnt fel egy holttest egy kórházi mosdóban? Lesz-e átvilágítás a kórházakban? - sorolta kérdéseit.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára közölte: azonnali és részletes vizsgálatot rendelt el a kórház, azt pedig egyelőre nem tudni, mennyi ideje volt a holttest a mosdóban. A holttestet az igazságügyi intézetben vizsgálják meg, a rendőrség idegenkezűségre utaló jelet nem talált - tájékoztatott. Visszautasította egyúttal az ágazati elvonásokról szóló szocialista kijelentést, majd hivatkozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentésére, amely szerint 2010 után forrástöbbletek jelentek meg az egészségügyben.
Burány Sándor nem fogadta el az államtitkári választ, a Ház viszont jóváhagyta 106 igen szavazattal, 37 nem ellenében.

Jobbik: szüntessék meg a hálapénzt!
Lukács László György (Jobbik) a hálapénzről beszélt, az egészségügy egyik legvisszataszítóbb elemének nevezve azt, amelyre "üzletágak" épültek. A hálapénznek ma már semmi köze a hálához, sokkal inkább a félelem bére - fogalmazott, kritizálva a jelenlegi szabályozást, amely "legitimizálja" a hálapénzt. A Jobbik "hálapénztérképet" készített, amelyből kiderül, hol működik ez az intézmény - közölte, sürgetve a hálapénz megszüntetését legkésőbb 2020-ig.
Rétvári Bence államtitkár azt felelte: a hálapénz mindenkinek rossz, orvosnak, betegnek és az ellátórendszernek egyaránt, ezért a kormány úgy döntött, tenni fog ellene, elsősorban a fizetésemelések útján.
A Jobbik képviselője nem fogadta el az Emmi államtitkárának válaszát, de a parlament igen: 109 támogató szavazattal, 35 nem ellenében.

LMP: kisiskolákat zárnának be?
Ikotity István (LMP) szerint komoly iskolafenntartási változtatásra készül a kormány, és sok kistelepülési iskolát bezárhatnak. Az Orbán-kormány már eddig is számos óvodát, iskolát, művészeti intézményt, könyvtárat zárt be - tette hozzá. Ha bezárják az iskolát, felbomlik a közösség - hívta fel a figyelmet.
Rétvári Bence államtitkár úgy reagált: rossz ajtón kopogtat az LMP-n, mert bár valóban volt olyan korszak Magyarországon, amikor iskolákat zártak be, de ez az MSZP-SZDSZ időszaka volt. A Fidesz 2010 után igyekezett stabilizálni a kisiskolák helyzetét, és újranyitni őket - közölte. Nemzetstratégiai cél a kistelepülési iskolák fenntartása - jelentette ki.
Ikotity István nem fogadta el a választ, de 106 igen szavazattal, 38 nem mellett az Országgyűlés elfogadta.

Fidesz: hogyan védi meg a kormány a rezsicsökkentést?
Balla György (Fidesz) arról beszélt, hogy Brüsszel az első pillanattól kezdve támadta a rezsicsökkentést, és ma újra "támadást intéz Magyarország ellen". A kormány hogyan akarja megvédeni a rezsicsökkentést? - kérdezte.
Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány eddig is megvédte, és ezután is meg fogja a rezsicsökkentés eredményeit. Kiemelte a megtakarításokat és a tartozások visszaesését. "Van tennivalónk" a megvédésben, határozottan fel kell lépni, a kormány ezért nem enged a Brüsszelből érkező nyomásnak, és a fogyasztók továbbra is megfizethető áron jutnak majd hozzá az energiához. Tervben van az ipari rezsicsökkentés napirendre vétele is - tette hozzá.
Balla György elfogadta a reagálást.

MSZP: mit tesz a kormány a gyermekek megvédéséért az online erőszaktól?
Harangozó Gábor (MSZP) azt kérdezte, mit tesz a kormány, hogy megvédje a gyermekeket az online erőszaktól. Magyarországon minden harmadik gyermeket érinthet az online zaklatás és az internet számos más veszélye - jelezte, felhívva a figyelmet, hogy felmérések szerint az internetező gyermekek 15 százaléka kapott már szexuális ajánlatot a világhálón. Szorgalmazta, hogy a pedagógusképzésnek legyen része a tanárok felkészítése a problémára.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára válaszában kijelentette: a probléma valós, ezért 2010 óta sok intézkedést hoztak, hogy mindenki minél inkább tisztában legyen a veszélyekkel. Az új büntető törvénykönyv már erre szabott korszerű tényállásokat rögzít - közölte. Az is fontos, hogy az oktatásban szintén megjelenjenek a megelőzési programok - fűzte hozzá, utalva az ingyenes szűrőprogramokra is.
Harangozó Gábor nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés megszavazta 107 igennel, 38 nem ellenében.

Jobbik: hiányzik a politikai akarat a leszakadó diákok segítésére 
Dúró Dóra (Jobbik) szerint az iskolarendszer nemhogy segítené a társadalmi mobilitást, de inkább növeli a különbségeket. Rámutatott: egy felmérés szerint a 15 éves fiúk több mint negyede, míg a lányok nyolcada funkcionális analfabéta. 
Szerinte egyes esetekben a bentlakásos iskolák jelentenének előrelépést, ott, ahol a család nem segíti a gyerekeket. Úgy látta azonban, hogy ehhez nincs meg a politikai akarat, holott a pénz és a szakértelem meglenne.  
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: Magyarországon valóban többen hagyják el végzettség nélkül az iskolát - 11-12 százalék -, mint a legfejlettebb országok átlaga, arányuk azonban nem emelkedett. A regionális különbségek felszámolását szerinte éppen az iskolák állami fenntartása segítheti. 
A diákok képességei nem azzal javíthatók, hogy "kötelezően berakják egy kollégiumba" őket - mondta -, hanem speciális programokkal, például azzal, hogy már az iskolai évek előtt fejlesztik őket. Vagyis a kötelező óvodáztatás is hozzájárul ehhez - zárta szavait. 
A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 108 igen vokssal, 35 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett. 

A KDNP egyes kerékpárút-szakaszok építésére kérdezett rá 
Szászfalvi László (KDNP) a Balaton-parti, valamint Budapest környéki kerékpárút-hálózat bizonyos szakaszai fejlesztésének állami támogatására kérdezett rá, mert mint mondta, egy ezzel kapcsolatos kormányhatározatból az említett szakaszok kimaradtak.
Emlékeztetett: az előző uniós költségvetési ciklusban 70 milliárd forintból mintegy 1100 kilométernyi kerékpárút épült. 
Tasó László, a fejlesztési tárca államtitkára úgy felelt: a kérdéses szakaszok - például Zamárdinál vagy Budapest és Etyek között -, azért nem szerepelnek az említett határozatban, mert azok már korábban más program keretében támogatást nyertek, így elkészülnek. 
Hangsúlyozta: az elkövetkező fejlesztések eredményeként összefüggő, turisztikai szempontból is értékelhető kerékpárút-hálózat jön létre. 
A képviselő a választ elfogadta. 

Kónya: hogyan fékeznének meg a különleges betegségek terjedését? 
Kónya Péter (független) azt kérdezte: hogyan és mikor akarják hatástalanítani a "Magyarországon ketyegő halálos vírus bombákat"? Rámutatott: a trópusokra utazás és a bevándorlás hatására megjelentek eddig nálunk nem tapasztalt betegségek. Agyvelőgyulladást okoz egyes fertőző szúnyogok csípése, de egy maláriajárványra is lehetőséget látott a politikus. 
Rétvári Bence örömét fejezte ki, hogy már az ellenzék is felismerte a kontroll nélküli bevándorlás egyes kockázatait. Fel kell mérni annak egészségügyi kockázatait is - hangsúlyozta, hozzátéve: ha az európaiak betartják a járványügyi intézkedéseket, akkor a bevándorlóknak is partnerként kell viselkedniük.
Szólt az Országos Epidemiológiai Központ működéséről, ahol nehezen beazonosítható betegségeket mutatnak ki, de azon fővárosi kórházakról is beszámolt, amelyekben egzotikus betegségeket kezelnek. A legveszélyesebb kórokozókat négy órán belül ki tudják mutatni, és a betegeket izolálják.
A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban megtette ezt 103 igen szavazattal, 18 nem és 2 tartózkodó voks mellett. 

 
Harangozó Tamás (MSZP) bocsánatkérésre szólította fel Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli minisztert, a KDNP elnökét, amiért az ő jelölése nyomán terjesztette fel a miniszterelnök Bayer Zsolt publicistát a magyar érdemrend lovagkereszt kitüntetésre.
Szerinte a magyar közvélemény erre részletesebb magyarázatot várt volna, tekintettel Bayer Zsolt társadalmat megosztó, a keresztény szellemiséget és erkölccsel szemben álló nyilatkozatainak sokaságára.  
Semjén Zsolt válaszában idézte a GULÁG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnökét, aki "a Gulág rabtelepein fogvatartottakkal való érzelmi azonosulásért, az erdélyi magyarság életének hiteles bemutatásáért" javasolta a díj odaítéléséért, és - mint mondta -, maga is pontosan ezrét hagyta jóvá azt. 
Indulatból írt, szerencsétlen mondataiért Bayer Zsolt bocsánatot kért - tette hozzá. 
"Személyes vonatkozásban pedig gyerekkorában Bayer Zsolt mellettem ült az iskolapadban, mellettem fog állni a halálos ágyamon is. Én Bayer Zsoltot sose fogom megtagadni" - szögezte le.
Harangozó Tamás viszonválaszában emelt hangon jelentette ki, hogy egyetlen "gyűlölködő, antiszemita, cigányellenes vagy éppen a katolikus pápát ócsároló" embert sem lehet a nemzet nevében közös kitüntetésre terjeszteni, "akkor sem, ha a maga haverja". Szerinte bocsánatkérés nélkül Semjén Zsolt az ország és a kereszténydemokrácia szégyene. 
Semjén Zsolt erre szintén emelt hangon azt felelte: a szocialistáknak, mint jogutód pártnak a Gulág 60. évfordulóján mérsékeltebben és nagyobb empátiával kellene viselkednie azok iránt, akik az elődjük eszmerendszere miatt jutottak oda. Emlékeztetett 2004. december 5-ére is, ami "az önök pártjának a hazaárulásának és nemzetárulásának a napja", ezért az MSZP-nek ezen a napon a legnagyobb csöndben és szégyenben kellene lennie - fűzte hozzá.

Jobbik: igaz, hogy a kormány paktumot kötött a bankrendszerrel?
Z. Kárpát Dániel arról beszélt, gyalázatos forintosítási törvényt hoztak, és 100 milliárdokkal kurtították meg a magyar lakosság büdzséjét. Mostanra forintban ugyanolyan mértékben eladósodottak az emberek, és 140 ezer a 90 napon túli tartozással bírók száma. Hozzátette: elképesztő módon hagyták felpörögni a kilakoltatásokat. Mostanra az árveréseket csak azért nem fejezik be, mert nincs vevő a piacon. Azt kérdezte: miért ennyire bátortalan a kormány, igaz, hogy paktumot kötöttek a bankrendszerrel?
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter közölte: a kormány valamennyi tagja elkötelezett a devizahitelesek megsegítése érdekében, igyekeznek mindent megtenni, hogy a lehető legjobb megoldást találják számukra. Kitért a megsegítésükre hozott kormányzati intézkedésekre, s kiemelte: a lakossági devizahitelezést gyakorlatilag kivezetik 2016-ra, a háztartások árfolyamkockázatnak való kitettsége megszűnik. Nincs semmiféle külön megállapodás, a jogszabályban foglaltakat a bankoknak be kell tartaniuk - rögzítette. 

LMP: mikor ismeri fel a kormány, hogy az egykulcsos adó szétszakítja a társadalmat?
Schmuck Erzsébet azt kérdezte, mikor ismeri fel a kormány hogy az egykulcsos adó szétszakítja a társadalmat, s akadályozza a béremelést. Mint rámutatott: az OECD novemberi elemzése szerint 2007-14 között nőtt a jövedelem-eloszlás egyenlőtlensége és Magyarország is azok közé tartozik, ahol nőttek a jövedelmi különbségek. Kitért arra is, hogy bár nőtt az alacsony keresetűek jövedelme, ez azonban csak a bruttó bérre vonatkozik, mert "agyonadóztatták" őket. Szerinte az átlagbért vagy az alatt keresők bére még csökkent is, az igazságtalan adórendszer mellett megkurtították a munkanélküli ellátásokat.
Tállai András államtitkár azt mondta, a képviselő téved, amikor helytelennek minősíti a kormány adópolitikáját. Kiemelte: a feketegazdaság elleni küzdelemben nagyon jól állnak. Úgy látta: ha egy ország eléri, hogy  egykulcsos adót vezessen be, az óriási érték és eredmény - rögzítette.
Kitért arra is: a reáljövedelem az elmúlt hat évben duplájára nőtt. Szerinte az LMP a személyi jövedelemadó mértékét növelné, a jövedelmet pedig csökkentené.

A Fidesz az ásotthalmi rendeletekről 
Pócs János (Fidesz) arról beszélt, hogy az egyik jobbikos polgármester, aki a pártja alelnöke is, rendeletet fogadtatott el településén, ami megtiltatja a mecset építését és a burka viselését. Azt mondta: kínos nyilatkozati vákuum lépett fel a pártnál, s Vona Gábor kétségbeesetten az iszlám megmentőjeként lépett fel. Azt kérdezte, összhangban állnak a vallásszabadságot erősen korlátozó rendelet az alaptörvénnyel? 
Dömötör Csaba államtitkár közölte: a Jobbik egyik alelnöke muszlimellenes rendeletet fogadtatott el Ásotthalmon, azt ugyanakkor nem tudni, hogy a párt elnöke, és alelnöke előre egyeztetett, vagy spontán káoszról van szó. Megjegyezte: nem ez az egyetlen példa a Jobbik kettős beszédére, és kitért arra, hogy az ellenzéki párt egyik nap nem szavazza meg a nők negyvenéves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását, majd utána a férfiaknál követeli azt. Kiemelte, hogy olyan szervezetekkel tartanak fenn kapcsolatot, akikhez rendőrgyilkosság kötődik. Hozzátette: őszintén érdekli, az MSZP az ásotthalmi ügyben miért nem szólalt meg, mi az oka a hallgatásnak. Mint mondta, az illetékes hatóságok és az Ab feladata eldönteni, kiállják-e a rendeletek a törvényesség próbáját.
    
MSZP: nem működik az egészségügy
Tukacs István (MSZP) felszólalásában példákat sorolt az egészségügy anomáliáira és bírálta, hogy a közelmúltban két egészségügyi intézmény területén is holttestet találtak. A tárca vizsgálatát és a felelősök megnevezését követelte, szóvá téve, hogy a budapesti intézmény magát vizsgálja. Az egészségügyi intézményhálózat láthatóan nem működik, a tárca pedig eltolja a problémát - értékelt az ellenzéki politikus.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: a győri haláleset egy sportegyesületnek bérbe adott ingatlanban történt, amelyet nekik kell tisztázniuk, a budapesti eset kapcsán pedig azonnali és részletes vizsgálatot rendeltek el. Hozzátette: a kormány folyamatosan igyekszik megújítani a technikai felszereltséget és javítani a finanszírozást, emellett számos betegbiztonságot javító intézkedést hozott.
    
Jobbik: hogyan lehet olcsóbb az Erzsébet utalványok kézbesítése?
Vágó Sebestyén (Jobbik) arról érdeklődött, hogy ha a kormány sokallja a nyugdíjasoknak szánt Erzsébet utalványok 480 forintos postaköltségét, akkor mennyire jön ki az, hogy kormányhivatalnokok kézbesítenek. Szerinte a köztisztviselői állomány leterhelt, méltánytalan velük szemben a feladat. Az ellenzéki politikus utalványok helyett egyszeri nyugdíj-kiegészítést javasolt.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszul közölte: Orbán Viktor miniszterelnök kérésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter konzultációra hívta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének vezetőit, Boros Péternét és Árva Jánost, akiknek javaslatait elfogadva úgy döntött, a postától kérnek új ajánlatot és mentesítik a kormányhivatalokat a feladat alól.

 KDNP: hogyan változott a sürgősségi betegellátás helyzete?
Földi László (KDNP) a gazdaság növekedését emelte ki, és ennek is tulajdonította, hogy míg 2003-ban 1000 milliárd forint jutott az egészségügyre, addig 2010-ben 1400, 2014-ben pedig már 1800 milliárd forint. Ezzel összefüggésben a sürgősségi betegellátás helyzetéről, az eddigi és várható fejlesztésekről érdeklődött.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára elmondta, hogy Budapesten tavasz óta jól működik a módosított szerkezet, emellett országszerte folyamatos az új osztályok kialakítása és a meglévők korszerűsítése. Mint mondta, a területi egyenlőtlenségek eltörlése céljával 11 megyében fejlesztették a sürgősségi osztályokat 6,5 milliárd forint értékben, emellett számos eszköz kötelező tartozéka lett az ellátásnak.
    
LMP: mi a kormány álláspontja a technikai forradalomról?
Ikotity István (LMP) felidézte, hogy múlt héten mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a technikai forradalomról beszélt, azonban utóbbi Magyarország gyengeségei közé sorolta azt. Az ellenzéki politikus szerint az ország úgy tud részt venni a folyamatban, ha radikálisan növeli az oktatásra szánt forrásokat, megreformálja a szakképzést és kitárja a felsőoktatás kapuit.
Fazekas Sándor földművelési miniszter azt mondta: nincs ellentmondás a kormányzati nyilatkozatok között, rendkívül nagy változások várhatók. Robbanásszerű fejlődés előtt áll a hatékonyság növelése a gazdaságban és a mezőgazdaságban is - értékelt, hozzátéve: Magyarország szerepvállalásához az uniós források mellett a tudományos és kulturális élet, az akadémia jelenthet komoly alapot.
    
MSZP: tegyenek a Tamási kistérség egészségügyi ellátásáért!
Heringes Anita (MSZP) szóvá tette, hogy a Tolna megyei Pincehelyen több egészségügyi szolgáltatás megszűnt, és most Tamásiban sem lesz reumatológia, ami megnehezíti a kistérségben élők életét a közlekedési nehézségek miatt. 
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt kérdezte az MSZP-től, hogy mit üzennek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet és az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet egykori betegeinek, miután kormányzásuk alatt bezárták azokat. Hozzátette: a kormány igyekszik a kistelepüléseken élőknek is minél jobb minőségű ellátást biztosítani, a Tamási térségben eddig 190 millió forintot fordítottak fejlesztésekre.