„Nem ismerték el vétkeiket a volt elnyomók”

A vasfüggöny – a második világháború következményei című kétnapos konferencia nyitóbeszédében úgy fogalmazott: „a kommunizmus áldozataiért senki nem kért bocsánatot, a kommunizmus vétkeit senki nem ismerte el”. Éppen ezért „a kommunizmus és annak fenntartói nem nyerhetnek megbocsátást”. Hozzáfűzte, meg kell ismertetni azokat is, akik részt vettek az elnyomás fenntartásában: a kommunista diktátorokat, pártvezetőket, a vérbírákat és ügyészeket, az ávósokat és a pufajkásokat is. A Parlamentben tartott tanácskozáson a fideszes politikus arról is beszélt, hogy a vasfüggöny szerencsétlen oldalán, ahová Közép-Európa államai – így Magyarország is – kerültek, a jaltai világrend folytán elnyomás és üldöztetés jutott osztályrészül. A kommunizmus bukásának első pillanatai is a vasfüggönyhöz kötődnek, amely az 1980-as évek végére egyre jobban rozsdásodva tartotta össze a szovjet érdekszféra országait a kommunizmus uralma alatt, 1989. augusztus 19-én a páneurópai pikniken először nyílt meg a vasfüggöny által elzárt osztrák–magyar határ.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke elmondta: a második világháború európai befejezésének 70. évfordulóján, május 8-án rá kell mutatni arra, hogy a háború poklából való szabadulás nem hozta el minden európai számára a békével együtt a szabadságot is.