Nem csökken a bevándorlási nyomás

Az MTA öt intézetének harminc szakembere – köztük földrajztudós, jogász, kisebbségkutató, regionális kérdésekkel foglalkozó szakember és közgazdász – a Belügyminisztérium felkérésére bővítette ki az akadémia korábbi migrációs kutatásait.

Lovász László, az MTA elnöke elmondta, az akadémiának feladata, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a döntéshozóknak. Az intézmény honlapján elérhető tanulmány menekültügyi regisztrációs adatok elemzésével, illetve a kibocsátó országok gazdasági és társadalmi helyzetével foglalkozik.

Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója napjaink legfontosabb kérdésének nevezte a migrációt, amelyre szerinte nagyon nehéz jó választ adni. „Jelentős késésben vagyunk, pedig már évekkel ezelőtt látható volt, hogy növekedni fog a nyomás. Még mindig politikai vita folyik a kvótákról, visszaküldésről, embercsempészekről, szerepvállalásról, de ezek önmagukban nem elégségesek. Kevés szó esik arról, mi lesz azokkal, akik itt maradnak, mert nemzetközi védelmet kapnak, vagy mert nem tudnak visszamenni a hazájukba” – magyarázta. Hozzáfűzte: fel kell készülni arra, hogy visszaküldik a befogadásra köteles tagállamokba azokat, akik nem kapnak nemzetközi védelmet. Ezért is kell foglalkozni az integrációval, akkor is, ha a zöldhatár lezárásával a migráció megszűnt.

Az MTA javaslata szerint nagyobb figyelmet kellene szentelni a bevándorlási folyamat munkaerő-piaci kezelésére. Ezzel kapcsolatban Végh Zsuzsanna elmondta, a kormányzati stratégia egyelőre nem bevándorlókkal akarja megoldani a munkaerőhiányt. Török Ádám, az Akadémia főtitkára, a munkacsoport vezetője közölte, a migráció közegészségügyi, vallási vonatkozásaival, a kulturális-viselkedési különbségekkel, a klímaváltozás következményeivel és a nyugat-európai beilleszkedési tapasztalatokkal is szeretnének foglalkozni a kutatás folytatásában.

Röviden
Adéli határzár miatt a bűnözői csoportok is elkerülnek minket

- A migrációs hullámmal nő a terrorfenyegetettség, de nincs olyan információ, amely arra utalna, hogy Magyarországot közvetlen terrortámadás fogja érni - erről beszélt Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Szerinte az összeurópai terrorfenyegetettséget kell vizsgálni, hazánkban akkor is emelik a terrorfenyegetettségi szintet, ha bármely más európai országban történik terrorcselekmény. Közölte, „nagyon erős” felderítő munkát végeznek, hogy ki tudják szűrni azokat az embereket, akik veszélyt jelenthetnek az országra. Szólt arról is, a határzár miatt a migrációs hullámra rátelepedett szervezett bűnözői csoportok elkerülik Magyarországot. Orbán Viktor miniszterelnök védelmének szintje emeléséről szóló sajtóértesülésekre reagálva Hajdu János közölte: a TEK ilyen tartalmú nyilatkozatot nem tett, de folyamatosan elemzi és értékeli az információkat, hogy naprakészen tudja tartani a védelmet.

- A migrációs áradat fokozta a nemzetbiztonsági kockázatot, valamint közbiztonsági, közegészségügyi, gazdasági és társadalmi hatásai is jelentősek – magyarázta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en. Bakondi György megerősítette, a bevándorlók túlnyomó része fiatal férfi, akik közül sokan háborús övezetből érkeznek, így minden bizonnyal kaptak katonai kiképzést is.

- Magyarország és Szlovénia belügyminiszterének megállapodása alapján a magyar rendőrség a szlovén társszerv határrendészeti feladatainak ellátását ötven rendőr vezénylésével támogatja – közölte az ORFK, ahogy azt is szerdán mindössze négy főt fogtak el illegális határátlépés miatt.