Belföld
„Nekünk Európa a családunk, nem lépünk ki az unióból”
Orbán Viktor: A polgári életminőség megteremtése a cél, a 2016-os költségvetés már erről szól – az ország szuverenitása továbbra sem alku tárgya
„Meglepő és felemelő átalakuláson ment át az ország 2010 óta, amit a Jóistennek és a magyaroknak kell megköszönni” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök. Ma már biztos lábakon álló, uniós összehasonlításban is jól teljesítő ország vagyunk. Emlékeztetett, öt éve, amikor átvették a kormányrudat, a nyolcesztendei MSZP-s kormányzás és a 2008-as válság miatt romokban hevert az ország.
„Kimagasló oszlopoknak”, a magyar kurázsi és fantázia bizonyítékának minősítette az elmúlt öt év eredményeit. Megemlítette a gazdasági növekedést, a bővülő foglalkoztatottságot, a nulla közeli inflációt, a nyugdíjak értékének növelését, az adók és a rezsi csökkentését, az óvodások nagy többségét érintő ingyenes étkeztetést, a különadókat, a bankok által megkárosított ügyfeleknek nyújtott állami segítséget, az új alaptörvényt. Tovább sorolva az eredményeket kitért a politikusok számának felére csökkentésére, a rendőrlétszám megnövelésére és a fővárosi buszpark megújítására is. Elmondta: a devizahitelek forintosításával nem lehetett „gatyázni”, mivel ma hetven százalékkal magasabbak lennének a törlesztőrészletek, ha nem lépnek időben, és nem arról szólna a vita, hogy azok mennyivel csökkentek.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy mindazok, akik korábban megjegyzéseket tettek a magyar unortodox módszerekre, ma már a „recept után érdeklődnek”. Mára a „magyar fregatt stabil, de van még tennivaló a fedélzeten”. Elmondta, hogy kormányzásuk alatt követtek el hibákat is – erre példaként a távközlési adó kiterjesztésének tervét hozta fel –, de „annyi eszünk már van”, hogy a hibákhoz ne ragaszkodjanak.
„A valaha volt legjobb kormánya akarunk lenni minden magyar embernek” – jelentette ki. A kabinetnek továbbra is Magyarország lesz az első – mondta. A bizalomért sokat kell dolgozni, annak megtartásáért viszont külön is tenni kell. Senki sem állhat a törvények fölött, nem élhet vissza a helyzetével, de az sem fogadható el, hogy merő irigységből támadjanak embereket.
Az elmúlt öt évben a kormányzás kulcsszava az erő volt, mostantól azonban a figyelem lesz. Oda kell figyelni az emberekre, a mindennapi gondjaikra, emberközeli, emberléptékű politikára van szükség, nem a makromutatók világában kell politizálni – mondta a miniszterelnök.
Új szakaszt kell nyitni a kormányzásban, mégpedig a polgári életminőség megteremtése, erősítése a cél. A parlament elé terjesztett 2016-os költségvetés már ezt szolgálja. Erre példaként a több munkahelyet, a csökkenő adót, a családoknak szánt támogatást, a nagyobb rendet, a kevesebb szabályt sorolta fel. A „vezető ellenzéki erőnek tűnő” Jobbiknak azt üzente, hogy az ország szuverenitása nem lehet alku tárgya, de a nyugati civilizáció, az Európai Unió és a NATO tagjai vagyunk. A kormányfő hozzátette, minden kérdésben kiáll az ország érdekeiért, de határozottan ellenzi, hogy kilépjünk a Európai Unióból és az Észak-atlanti Szövetségből. Nekünk ez a családunk, és mi nem válunk – fogalmazott. Hozzátette, bár nem felejtjük el, mit tettek velünk a szovjetek, jó gazdasági kapcsolatokat kell fenntartani a modern Oroszországgal. w
Az Echo Televízió vasárnap este nyolc órakor
a Heti Mérleg című műsorban teljes terjedelmében sugározza a miniszterelnöki beszédet.
Reakciók. Nézőpont Intézet: Az alapok stabilak
A Jobbik szerint a kormányfő beszédében beismerte a kormányzatot átszövő korrupciót és a hatalmi arroganciát, azonban ezzel öt évet késett. Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője hiteltelennek nevezte a korrupció és a visszaélések ellen hirdetett zéró toleranciát.
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője úgy fogalmazott: Orbán Viktor ugyanott tart, mint öt évvel ezelőtt. Szétzilálta az országot, a kormánya kompetenciáját, és egyedüli döntéshozóvá vált. Tóbiás az elmúlt negyedszázad legrosszabb kormányának nevezte a jelenlegit, amely felszámolta azokat az igazodási pontokat, amelyek Európához, a szakmaisághoz és a társadalmi kontrollhoz vezettek volna.
A Demokratikus Koalíció szerint Magyarországnak nincs szüksége Orbánra, így ideje lenne előre hozni a változást. Gréczy Zsolt szóvivő azt mondta, a nettó államadósság emelkedett, a környező országok mindegyikénél rosszabbul teljesített Magyarország.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke úgy látja, a kormányfő „hőstörténetet adott elő”, de az emberek nem így élték meg ezt az időszakot. Szóvá tette az alacsony béreket, mert szerinte az Európai Unióban az ötödik legrosszabb bérszínvonal nálunk van.
Az Együtt szerint az Orbán Viktor vezette kormány ötéves eredménye az, hogy soha nem volt annyi szegény ember Magyarországon, mint ma, továbbá kétszer annyian hagyták el az elmúlt öt évben az országot, mint 1956-ban.
A Párbeszéd Magyarországért közölte, a miniszterelnök politikai hagyatéka az, hogy a magyar fiataloknak Magyarország egy kies, depressziós és jövőkép nélküli ország lett, „ma egy álmodozó beszélt álomországról tátott szájú óvodásoknak”.
A Magyar Liberális Párt szerint „Orbán Magyarországa” nem biztosít jólétet, demokráciát és jogállamot, és ebből nem kérnek. Bősz Anett ügyvivő állítja, hogy öt év alatt a Fidesz lerombolta a jogállamot, a demokráciát, az egymás iránti toleranciát.
A Nézőpont Intézet gyorselemzése szerint a miniszterelnök beszédének kulcsgondolata, hogy az eddigi eredmények azt mutatják, a kormányzás alapjai stabilak, az ország gazdasági mozgástere az elmúlt öt évben szélesedett. A kormányzás jövőbeli célja ezért az, hogy minél többen személyes sikerként is megéljék az ország eddig elért eredményeit – írták. A „polgári berendezkedés” gondolata így a középosztályosodás kiterjesztésére, az életminőség javítására utal, aminek megvalósítása a rendszerváltás óta most először került reális közelségbe. Szerintük a beszéd másik fontos pontja, hogy az erős kormányzás mellett megértő, „figyelmes” kormányzásra is szükség van. A kormányfő ezzel rácáfolt ellenfeleire, akik rendszeresen azzal vádolják, hogy tévedhetetlennek tartja kormányzását. A miniszterelnök fontos erénynek véli a hibák felismerését és kijavítását, ami annak biztosítéka, hogy a kormányzás – a korábbi kormányokkal ellentétben – ne szakadjon el az emberközpontú gondolkodástól.
Schmidt Mária: Viták helyett döntések
Az Orbán-kormány egy működőképes és sikeres magyar modellt dolgozott ki, amelyet a választópolgárok döntéseikkel többször visszaigazoltak – mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Kiemelte, a status quo megőrzése, a döntések halogatása, a konfliktusok elkerülése néha valóban szükséges, de a határozott döntéseknek is megvan a maguk ideje. Az Európai Unió 2008 óta túl sok időt áldozott az előbbire, és túl keveset a döntésekre. A magyarok abban érdekeltek, hogy az unió sikeres maradjon, de ehhez kevesebb „kioktatás és leckéztetés kellene”. Emlékeztetett, hogy 2010 óta teljesen új feltételek között kellett a kormánynak helytállnia, a neoliberális gazdaságpolitika egyeduralma megszűnt, bebizonyosodott, hogy nincs egyetlen recept a válság kezelésére. Csak magunkra számíthatunk – mondta –, és fontos, hogy a kormány kétharmados felhatalmazást kapott. Ennek alapján olyan gazdaságpolitikát dolgoztak ki, amely sikert hozott, bár érdeksérelmeket is okozott egyes gazdasági szereplőknek.
(GJJ)