Belföld

Négy területre fókuszál a jövő évi költségvetés: adócsökkentésre, bérre, beruházásokra, hiányra

Varga Mihály: Kemény munkával teljesíthető a 2,5 százalékos idei növekedési terv

Teljes a nézetazonosság a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetése között, hogy stabil és erős bővülés alakuljon ki az adósságállomány mértékének további csökkenésével, valamint a foglalkoztatás emelkedésével és a versenyképesség javításával.

Varga 20160611
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: A jelentős járműipari kitettség nem magyar, hanem közép-európai sajátosság, a kormány azon fáradozik, hogy más ágazatok is felzárkózzanak (Fotó: Hegedüs Róbert)

Négy alapvető iránya van a következő évi büdzsének, de szó sincs arról, hogy a GDP-arányosan számított 2,4 százalékos hiány miatt választási „jellege” lesz a költségvetésnek – nyilatkozta a lapunknak adott exkluzív interjúban Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter megerősítette, kitartanak a 2016-os növekedési terv mellett, s őszre elkészülhet egy olyan intézkedési csomag, amely a bővülés felgyorsítását segíti elő. Utóbbi azonban nem jelenti plusz költségvetési tételek beiktatását. A nemzetgazdasági tárca vezetője kifejtette, hogy milyen „szálakat kell még elvarrnia” a ciklus közepén az NGM-ben. Hangsúlyozta azt is: nem tartja kritikusnak az elmúlt években tapasztalt forintleértékelődést. Szerinte az FHB-sztorinál és Spéder Zoltán sorsánál is fontosabb, hogy újabb fázisa következik a takarékszövetkezeti integrációnak.

– Eredeti tervei szerint alakult a parlament előtt lévő, immár csak a hétfői zárószavazásra váró 2017-es költségvetési törvényjavaslat?

– Döntő mértékben igen. Hozzá kell tennem, nem pusztán a Nemzetgazdasági Minisztérium koncepciója, hanem kormány javaslata valósul meg. Az alapkérdés az volt, hogy a stabilabb gazdasági növekedés teremtette lehetőséget, a források bővülését mire használjuk fel 2017-ben. Végül kompromisszumos, de aránytartó tervezet született. Azt a döntést hoztuk, hogy négy irányt fogunk erősíteni és támogatni.

– Melyek ezek?

– Az egyik, ha nem a legfontosabb terület az adócsökkentés. Nem véletlenül mondjuk, hogy a 2017-es költségvetés az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése. Olyan mértékű adócsökkentések valósulnak meg, amelyekre az elmúlt tíz évben nem volt példa. Az alapvető élelmiszerek, az internetszolgáltatások s az éttermi szolgáltatások áfája csökken, és a bankadó is jelentősen mérséklődik. Ezekkel a döntésekkel 85 milliárd forint marad az emberek zsebében. Ráadásul az adócsökkentések is folytatódnak, a kétgyermekes családok gyermekei után járó kedvezmény összegéről már korábban döntöttünk, ez 2019-ig eléri a gyermekenkénti húszezer forintot. A második elem, gazdaságpolitikai irány a beruházások további ösztönzése. Magyarország felzárkózási pályán lévő gazdaság, szükségünk van további, főleg infrastrukturális fejlesztésekre. Természetesen olyan beruházásokra is, amelyek most még alacsony szinten lévő volument tudnak megmozdítani. Ezért a kormány az idei évben elindította a családi otthonteremtési kedvezményt, a csok-ot. Lakásépítések, -vásárlások támogatására jövőre 211 milliárd forintot fogunk költeni. Az a cél, hogy a háztartások beruházásai is bővüljenek a meglévő állami és uniós forrásból segített infrastrukturális fejlesztések mellett.

– Ez mind szép, ám eközben száz-ezrek vállalnak munkát Nyugat-Európában, mert alacsonyak a hazai fizetések. Miért nem lép a kormány?

– A bérfejlesztés a harmadik terület, amelyre fókuszálunk. Látjuk, hogy Magyarországon jelentős bérlemaradás van az európai országok átlagához képest, amely kétségtelenül munkaerő-piaci problémát is jelent. A jól képzett munkaerő Ausztriában, Németországban vagy éppen Nagy-Britanniában helyezkedik el. Lép a kormány: mintegy négy-öt százalékos nettó sávban marad a béremelkedések üteme, amelyet már lehet érezni. Mert fontos szempont, hogy az emberek is érezzék, a jó gazdasági adatoknak ők is a nyertesei. Lépésről lépésre tudjuk a fizetéseket feltornászni. Ennek érdekében megegyeztünk az egészségügyi dolgozókkal, ezért indítottuk el a kormánytisztviselők felzárkóztatását, és a Nemzeti Adóhivatalnál is elindul az új bértábla bevezetése. Mindeközben folyamatban van a pedagógusok, a rendvédelmi dolgozók és a hivatásos állomány béremelése.

– A felsorolás kapcsán aligha túlzás lazuló költségvetésről beszélni. Miért csodálkozik, hogy választási büdzsének is tartják a jövő évit?

– Ne szaladjunk előre, mert a negyedik, szintén elsőbbséget élvező terület a fegyelmezett fiskális politika. Ebből nem engedhetünk, nem véletlenül az a kormány álláspontja, hogy ennek mértéke, mármint az államháztartási hiány GDP-hez viszonyított értéke, ne nőjön a három százalék közelébe se, sőt, inkább a két százalék környékén maradjon. A kockázatok csökkentése érdekében szükségünk van az adósságcsökkentés folytatására, s arra, hogy az egyensúlyi pozíció tartós maradjon.

– Még mindig a lazuló költségvetésnél maradva, jövőre, állítja sok szakértő, jön a választási büdzsé, utána némi szigor, majd az erőteljes megszorítás.

– Amit mond, arra a gyakorlatra utal, amelyhez az átlag magyar az elmúlt huszonöt évben hozzászokott. Mármint a húzd meg, ereszd meg gazdaságpolitikájához. Ezt sulykolták úton-útfélen, csak épp az eredménye nem látszott. Nem feltétlenül kell ezt az utat bejárni. Tartós, stabil növekedési pályára kell állítani a gazdaságot, ahol átmenetileg lehet magasabb az adott év államháztartási hiánya, mint a korábbi évé, lehet akár keresletösztönző is, de nem haladhatja meg azt a szintet, amely az adósság újbóli növekedésével járna.

– Pedig ha nő a hiány, azt hitelből kell fedezni, a hitel pedig adósságot hoz, nem?

– Attól is függ, mire költjük a hitelt. A számok viszont bennünket igazolnak: 2010-ben a GDP arányában 83 százalékos szinttel vettük át az államadósságot, s most 75 százaléknál tartunk. Ne felejtsük el, több mint nyolc százalékpontos csökkenés történt. Ezt folytatni kívánjuk. Nem az a cél, hogy a lazítás azzal járjon együtt, amivel a kétezres évek közepén járt.

– Csak nem „elmúlt nyolc évezni” akar?

– Egy: eladósodtunk. Kettő: privatizáltuk az állami vagyont, és ezt feléltük. Három: mindez nem járt együtt a gazdaság növekedésével. Ezt a szocialista gazdasági mixet nem akarjuk. Más pályán vagyunk. Örülünk annak, hogy ezt a nemzetközi hitelminősítők, a befektetési intézmények, az OECD és az EBRD, valamint az Európai Bizottság hasonlóképpen látja.

– Miközben harmatgyenge lett az első negyedéves GDP, a kormány továbbra is kitart a 2,5 százalékos éves bővülési ütem mellett?

– Kétségkívül meglepő volt az első negyedéves szám még nekünk is, bár az NGM volt a legpesszimistább az 1,7 százalékos prognózisával. A 0,9 százalékos GDP-adat mögött két alapvető, szerintem átmeneti hatás húzódik meg. Kétharmad részben az uniós források negyedéves felhasználása esett oly mértékben vissza, hogy az a bruttó hazai termék adatát is befolyásolta, nagyjából egyharmad részben pedig a járműipari kitettség okozta a lassulást. Utóbbi kapcsán megjegyzem: más közép-európai országok is hasonló cipőben járnak. Szlovákia nagyjából a mi arányunkban függ az autógyártói kibocsátástól, Csehországnak még ennél is nagyobb a kitettsége. De Lengyelország is érzékeny erre a szegmensre. Nem magyar, hanem közép-európai specialitásról van szó. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy megpróbálnánk leépíteni a kapacitásokat. Más ágazatokat, a gyógyszergyártást, élelmiszeripart, a buszgyártás újjáélesztését kell támogatni, magasabb termelési kapacitásokat létrehozni.

– De mégis mire alapozzák a bő-vülést?

– A 2,5 százalékos GDP-növekedés teljesíthető, ezt a legfrissebb áprilisi, májusi KSH-adatok is alátámasztják. Mind az ipar, mind a külgazdaság nagyon jól teljesített, infláció továbbra sincs, az egyensúlyi állapot nem változott. Májusban, tehát az első öt hónap után, tizenhárommilliárd forintos mínuszunk van. A legidősebb minisztériumi dolgozók sem emlékeznek olyan évre, amikor május végén egyensúlyi állapotban volt az államháztartás. Azt viszont elismerem, látványos erősödésre van szükség a 2,5 százalékos teljesítmény eléréséhez a második fél évben.

– Tervezik pluszintézkedések bevezetését? Ha igen, azok hatással lesznek a 2017-es büdzsére?

– Olyan intézkedéscsomagot állítunk össze, remélem, már őszre, amely további gazdasági növekedést erősítő elemeket tartalmaz majd. Ennek a munkálatai elkezdődtek a minisztériumban, szó sincs azonban arról, hogy konszolidációra lenne szükség. Célunk, elkerülni az autógyártás és az uniós források kizárólagos hatását, vagy éppen kitettségét. Erősítenünk kell a gazdaság növekedési képességét, javítanunk kell a versenyképességet és hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy strukturális változások is legyenek annak érdekében, hogy a bővülés kiterjedtebb legyen, mint most.

– Miből tevődik össze a csomag, adómódosításokból, további adminisztráció- és bürokráciacsökkentésből?

– Jelentheti ezt is, jelenleg azonban az iparfejlesztés különböző területei-ben, a kis- és középvállalkozásoknál látok nagyobb esélyt a gyorsításra. De a foglalkoztatásban is jelentősek a tartalékaink, s van még mit formálni a képzésben is, továbbá vannak olyan szektoraink, amelyek képesek az erőteljesebb növekedésre, ilyen például a zöldgazdaság, az egészségipar, a specializált gépgyártás vagy éppen a turizmus.

– Apropó, mi értelme van a turisztikai hozzájárulásnak, ha csak négy-nyolc milliárdos bevételt hoz? Ez rendszerszinten nem oszt, nem szoroz!

– Nagyon is oszt, nagyon is szoroz. Néhány milliárd már nem számít? A tavalyi hárommilliárdos vállalati támogatási keretből az idén ötszáz új munkahelyet tudtunk létrehozni. A turizmus mint ágazat kiemelt területe továbbra is a gazdaságnak. Tíz százalék fölé került a GDP-arány az idegenforgalom esetében. Jövőre elindítunk egy tízmilliárd forintos fejlesztési alapot, amely turisztikai fejlesztéseket támogat hazai forrásból. Jelentősen megnöveltük a marketingre szánt pénzeket is, ennek kerete a korábbi hatról tizenegymilliárd forintra emelkedik majd. A turisztikai ágazat dotációja majdnem megháromszorozódik jövőre, s a turisztikai hozzájárulás pótlólagos pénzt von be az idegenforgalom fejlesztésébe.

– Állítólag előjött már kormányüléseken is a huszonhét százalékos áfa generális csökkentése. De ez mikorra valósul meg?

– Előjött többször is, de még általánosan nem aktuális. A 27 százalékos áfa tétele háromezer-ötszáz milliárd forintos bevételt tesz ki a költségvetésben. A közösségi bevételeink legnagyobb részét jelenti, csak nagyon óvatosan lehet ezen a téren lépéseket tenni. Persze a 27 százalékos áfa csábító a fekete- és szürkegazdaság számára, sokakat sarkall arra, hogy kibújjanak alóla. Az általános forgalmiadó-mérséklés feltételei még nincsenek meg. Ezért csak célzottan tudunk ebbe az irányba elmozdulni.

– Más téma, de örökkön aktuális: pár év leforgása alatt tíz százalékkal értékelődött le a forint. Nem tartja már ezt kritikus szintnek?

– Nem tartom kritikusnak, az exportadatok azt mutatják, hogy jelenleg olyan egyensúlyi sávban van a forint árfolyama, amelyet elfogad a piac, ugyanakkor nem értékeli le sem az állami, sem a magánvagyont. Az első negyedévben is növekedett a kiviteli teljesítményünk, vagyis az árfolyam ebből a szempontból nem fékezi az export bővülését. Gyengébb árfolyammal a gazdasági élet számos szereplője elégedett lenne, azonban ezt alapvetően a piac mozgatja. A kedvezőbb gazdasági megítélés, a Fitch Ratings felértékelése segítette, hogy kismértékben erősödjön a forint.

– Orbán Viktor kormányfő úgy nyilatkozott, hogy le kívánja zárni a ciklus felére az elvarratlan szálakat, az egyes területek „nagy ügyeit”. Mi vonatkozik ebből az NGM-re?

– Be kell fejeznünk a NAV átalakítását, a jövedéki törvény elfogadása pedig hozzájárul majd ahhoz, hogy papíralapú mozgás ne történjen a bevallásoknál. Magánszemélyek esetében ez az év és 2017 jelenti a felkészülést arra, hogy eltűnjön az ugyancsak papíralapú adóbevallások időszaka, és söralátétre se legyen szükség a jövőben. További feladatunk, hogy a tavalyi bróker- és pénzintézeti botrányok után megteremtsük annak a lehetőségét, az önkormányzati gazdálkodás ne kerüljön veszélybe hitelintézeti problémák miatt. Tehát a kincstárnál történő önkormányzati számlavezetést kívánjuk megvizsgálni, ennek az alapdokumentumai elkészültek.

– Amikor az év elején a Budapesti Értéktőzsde meghirdette stratégiáját, szó volt arról is, hogy tőkepiaci, szabályozási csomag kerül az Országgyűlés elé. Erre mikor kerül sor? Mit tesz az NGM a börze felvirágzásáért?

– Fiskális eszközeink vannak arra, hogy a tőkepiacot segítsük. Elkészült egy javaslatsor, amelyet jelenleg egyeztetünk a Budapesti Értéktőzsde kapitalizációjának növelése, a tőzsdei kibocsátók számának bővítése érdekében. A minisztérium ősszel hozza nyilvánosságra ezt az élénkítő csomagot.

– A tőzsde idén meghirdetett stratégiáját támogatja az NGM?

– Teljes mértékben. Eddigi hiányzó láncszeme volt a gazdaságfejlesztésnek a tőzsdei forrásbevonás lehetősége. Örülök annak, hogy komoly tanácsadói csapat segíti a Budapesti Értéktőzsde új tulajdonosainak munkáját.

– Úgyszólván állandó téma, hogy egymásnak feszül a jegybank és az NGM. Mikor várható enyhülés ezen a téren?

– Azonos gazdaságpolitikai célunk, hogy stabil és erős gazdasági növekedés alakuljon ki az adósságállomány további csökkenésével és a foglalkoztatási szint bővülésével, a versenyképesség erősítésével. Ezen a téren teljes a nézetazonosság a jegybank és az NGM vezetősége között. Hogy meg nem értett emberek, közfigyelemre vágyó korábbi politikusok miket beszélnek, teljesen másodlagos.

– Miként oldható fel az a közgazdasági aszimmetria, amely a jegybank működésével, nyereségével vagy éppen mínuszával kapcsolatos? Ha profit van, az a jegybanké, ha veszteség keletkezik, azt pedig a költségvetés állja!

– Ez nem egészen van így. Ne felejtsük, hogy a Magyar Nemzeti Bank úgy döntött, nyeresége egy részéből létrehoz egy tartalékalapot. Elfogadtuk a jegybank azon felvetését is, hogy osztalékbefizetést eszközöl a költségvetés felé ötvenmilliárd forintos értékben. Ezt a pénzt teljes egészében az államadósság csökkentésére fogjuk használni.

– Egyre kényesebb történetnek tűnik a takarékszövetkezeti integráció és az FHB sztorija is. Valamint Spéder Zoltán milliárdos nagyvállalkozó sorsának alakulása…

– Senki sem gondolhatta azt, hogy a három éve elkezdődött takarékszövetkezeti rendszer konszolidációját egyből le lehet zárni. Szakaszhatárhoz érkeztünk. Az integráció keretei már kialakultak. Hogy az integráción belül mi az optimális és leghasznosabb forma, azt most tudtuk eldönteni. A rendszer hosszú távú működését kell nézni, nem a személyi kérdések a legfontosabbak. A versenyt erősíteni kell az integráción belül is, azaz nem szükséges kizárólagosan a Takarékbanknak centrális banki szerepet adni. Másrészt azt is elfogadtuk a Magyar Bankszövetség és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökeinek felvetéseiből, hogy lehetőség szerint az integráció ellenőrzését is olyan külső felügyelő szerv végezze, amely ezt más pénzintézetek esetében ellátja. Ez pedig a jegybank. Még egyszer mondom: újabb fázisa következik az integrációnak. Hogy ez miként érinti az FHB-t, Spéder Zoltánt, fontos kérdés, de ebből a szempontból másodlagos.

– Ha nem pusztán az előttünk álló évekre, hanem közép- és hosszabb távra is kitekintünk, mi lesz a magyar gazdasággal uniós pénzek nélkül?

– Egyszerre jelentenek előnyt és hátrányt az uniós források. Előnyt jelentenek a közösségi pénzek, mert ezeket be tudjuk építeni a gazdaság növekedésébe, és hozzá tudnak járulni a versenyképesség javításához. Másfelől határozott véleményem, hogy hátrányt is jelentenek. Hiszen csak célzott területeken lehet felhasználni és nem feltétlenül ott, ahol egy nemzetgazdaságnak a legfontosabb lenne, ami kialakít egy rossz mentalitást a vállalkozói világban. Úgy gondol mindenki az uniós forrásra, hogy olcsóbb, mint a banki hitel, érdemes tehát kivárni a beruházással, a fejlesztéssel, hátha lesz olyan pályázat, amelyet igénybe tud venni az adott projekthez. Üzleti szempontból ez rossz felfogás, mert döntéseket halasztanak el a gazdasági élet szereplői. Másrészt az ingyen beruházási pénz más megtérülést jelent. Konkrétan: nem az adott kamatszinten készül el a vállalkozás üzleti terve arra, hogy mit termel, s az nyereséges vagy veszteséges lesz. Örülnék annak, ha az EU-s pénzeket sokkal szélesebb körben és szabadabban lehetne felhasználni, másrészt akár ösztönzőleg is hathat, hogy ezek a források szűkülnek. Természetesen amíg ez a pénzügyi keret fennáll, a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a lehető legtöbb pénzt elhozzuk Brüsszelből.

– A miniszterelnök nemrég azt mondta, hogy ötszázalékos növekedés a cél. Ezzel szemben most a 2-3 százalékos bővülésről lamentálunk.

– Egyetértek a miniszterelnökkel. Magasabb növekedés kell ahhoz, hogy gyorsabb felzárkózási pályát tudjunk befutni. Szeretnénk még a mi életünkben elérni az átlagos uniós életszínvonalat. Azokat a pontokat keressük, ahol a magasabb hozzáadott érték és a magasabb gazdasági növekedéssel kapcsolatos képességek javítása tetten érhető lesz.

– Júliusban dönt adósságbesoro-lásunkról a Moody’s. Kicsit elébe is mehetnének a kedvező döntésnek, ha fókuszba kerülne a nem teljesítő hitelek témaköre, amely a hitelminősítőknél rizikófaktor. Nem így látja?

– Van abban igazság, hogy a nem teljesítő hitelek aránya élénken érdekli a hitelminősítőket. Sajnos nagyon sok olyan lakáshitel van, amely nem devizás, azonban befulladt, halott lakáshitel. Szerencsés lenne olyan magánalapot létrehozni, ahová ezeket a rossz lakáshiteleket a bankok el tudnák helyezni. Ehhez az állam hozzátenne egy szerény támogatást. Ezen az alapon keresztül lehetne egy kockázatos portfóliót tulajdonképpen befektetéssé konvertálni, amelynek még garantált hozama is lehetne. Ez a konstrukció nem pusztán a bankok működését javítaná, hanem a hitelezési tevékenységet is, miután céltartalékok szabadulhatnának fel. Azonban ez még csak ötlet, dolgozunk rajta.

– Miniszteri munkája mellett képviselő is. A választókörzetében elindított fejlesztések hogy állnak?

– A budai Millenáris közparkjának előkészítési fázisa zajlik, a területen folynak a kivitelezéshez szükséges építészeti munkálatok. A Klebelsberg-kastély felújítása augusztusra befejeződik, akkor át tudjuk adni a nyilvánosságnak. A II. kerületiek régi álma teljesül azzal, hogy önkormányzati beruházásban, szolid állami kiegészítéssel még ebben a ciklusban megépülhet a pesthidegkúti uszoda. Ugyancsak a központi költségvetés biztosít fedezetet Gül Baba türbéje és környezete rekonstrukciójához. A közeljövőben megújul a Kiscelli Múzeum, 1,6 milliárd forintból pedig teljesen felújítják az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Kollégiumát. A Szent Ferenc Kórházban elindul egy jelentős fejlesztés, és a 2017-es költségvetésben is akad olyan pont, amely további beruházást valósít meg a választókörzetben. Református fejlesztések részeként – egyetértve Szabó István püspök úrral és Balog Zoltán miniszterrel – kezdeményeztem, hogy jövőre a Baár–Madas Református Gimnázium tornaterem- és óvodai férőhelybővítése valósuljon meg mintegy 630 millió forint értékben. Bízom benne, hogy ehhez is meglesz a parlamenti támogatás.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom