Napirenden a letelepedési kötvények

Ülésezik a parlament - Fotó: Hegedűs Róbert/Magyar Hírlap

MSZP: Szüntessék meg a letelepedési kötvényeket!
Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy pártja már szeptemberben a letelepedési kötvények megszüntetését javasolta, továbbá azt, hogy a haszon 75 százalékát fizessék be a központi költségvetésbe. Azt kérte, a kormány ebbe az irányba menjen, mert a konstrukció erkölcstelen, kevesek hasznát jelenti sokak veszteségére és biztonsági kockázatokkal is jár. Értékelése szerint zajlik a betelepítés Magyarországra, ez a kopt keresztényekkel indult, majd a kötvényekkel folytatódott, és ukrán munkavállalók is jönnek. Megjegyezte azt is, hogy miközben a Jobbik most támadja a kötvényeket, Vona Gábor pártelnök annak idején nem szavazott a kérdésben, a frakció fele pedig tartózkodott. 
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt válaszolta: nem fogadja el a kioktatást attól a baloldaltól, amely kormányzása idején egymillió ember betelepítésére tett javaslatot, egy éve még aláírást gyűjtött a betelepítés mellett és hallgatólagosan végig támogatta Brüsszel terveit. Kiemelte: a letelepedési kötvény nem bevándorlási, hanem befektetési kérdés, amire a baloldali ténykedésnek köszönhető gazdasági helyzet miatt volt szükség a kormányváltás után. 
Most a gazdaság jóval stabilabb lábakon áll, a kormány elrendelte a konstrukció felülvizsgálatát, a nemzetgazdasági miniszter év végén tehet javaslatot - tette hozzá az államtitkár, aki szerint az MSZP kevésbé törődik az ország dolgaival, mert megkezdődött a szokásos kaszting. 
A "hatalomért éhezők viadala" a sokadik évadhoz ért, és nem sok jót ígér - értékelte a baloldali pártok választási együttműködési egyeztetéseit.
    
LMP: Emelni kell a béreket!
Schmuck Erzsébet (LMP) zsákutcaként jellemezte a kormány gazdaságpolitikáját, amely kritikusan függ az uniós pénzektől, az autóipartól és a külföldön dolgozók hazautalásaitól. Véleménye szerint a kormány vendégmunkásokkal szorítaná le a béreket, miközben nő a szakemberhiány és az elvándorlás. Kijelentette, hogy innovációs tevékenység nélkül nem lehet az oktatást fejleszteni, a kormány mégis az értelmetlen és káros központosítás mellett van. A szakképzés egyoldalú és csak a multinacionális cégek érdekeit nézi - mondta az ellenzéki politikus, aki szerint az oktatás mellett az egészségügyre is a jelenlegi források többszörösét kell költeni és emelni kell a béreket. 
A fellendüléshez új irány kell, amelyben a munkával lehet előrejutni és az olcsó munkaerő helyett a tudás az alapja - közölte.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára furcsának nevezte, hogy az LMP kétségbe vonja a gazdaságpolitikai eredményeket, miközben maga progresszív adórendszert, a családi kedvezmények szűkítését vagy megszüntetését javasolja. Szerinte az ellenzéki pártnak a hitelminősítőkkel, az EU-val és az IMF-fel vannak vitái, amelyek mind elismerik a magyar eredményeket. A bérekkel összefüggésben jelezte: van teendő, és azt Varga Mihály miniszter is megerősítette, hogy a járulékcsökkentéssel párhuzamosan bérnövelést kell végrehajtani. Kiemelte, hogy a devizahitelek forintosítása és a rezsicsökkentés is hozzájárult a fogyasztás és a reálbérek növekedéséhez, és a gazdaság állapota alapozta meg, hogy ilyen döntéseket tudjon hozni a kormány. Megerősítette: ezt a politikát fogják folytatni.

A Fidesz az 1956 utáni ítéletek semmisségéről
Gulyás Gergely (Fidesz) arról beszélt, hogy az 1956 utáni megtorlás ítéleteiről olyan jogszabályt fogadtak el, amellyel lehetővé vált, hogy ne csak rehabilitációra kerülhessen sor, hanem a semmisséget is meg lehessen állapítani. Ezt követően a Kúria megállapította a Nagy Imre-perben hozott ítélet semmisségét, és azt is, hogy az 1958-ban meghozott bírói döntés csak formájában volt ítélet, egyébként nincs köze az igazságszolgáltatáshoz. 
Szerinte 1990 után a büntetőjogi igazságtételre nem került sor megfelelő formában, az akkori köztársasági elnök magatartása és az Alkotmánybíróság téves döntése lehetetlenné tette, hogy a legsúlyosabb cselekményeket elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása legalább szimbolikusan megtörténjen. Kitért arra is: a kommunizmus bűneinek tagadását veti fel, hogy van olyan párt, amelynek képviselője a putyini médiával együttműködve tagadja a forradalmat.     
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára kiemelte: nagyon sokféle áldozata van a kommunista diktatúrának. Kitért a 800 ezer elhurcoltra, akik közül 200 ezren nem tértek vissza a gulágokról, a padlássöprésekre, a recski munkatáborra, a halálos ítéletekre, valamint az Andrássy út 60-ban történtekre.
Hozzátette: rengeteg a kárvallott, akit jogilag, egzisztenciálisan igyekeztek ellehetetleníteni. 2008-tól az ő nyugdíjkiegészítésüket fagyasztották be elsőként, ugyanakkor a Fidesz-kormány a tartós szabadságelvonást szenvedettek nyugdíjkiegészítését 50 százalékkal emelte. Szólt arról, hogy 2011-ben magyar uniós elnökség alatt fogadták el, hogy augusztus 23. az önkény áldozataira való emlékezés napja legyen, a kommunista rémtettek tagadása pedig bűncselekmény.

Jobbik: kormánytagok segítik Ghaith Pharaon tevékenységét
Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint az elmúlt időszak hírei alapján kétes hátterű üzletemberek kétes üzleti tevékenységet folytatnak kormánytagok hathatós segítségével Magyarországon. 
Köztük Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos a legérdekesebb figura, aki ellen a mai napig FBI-, illetve Interpol-körözés van, és műemlékek felvásárlásában "utazik" - fogalmazott.
Üzleti tevékenységét a magyar kormány több tagja segíti, hat miniszter közvetve vagy közvetlenül érintett - mondta a jobbikos politikus, és név szerint említette Rogán Antalt, Szijjártó Pétert, Varga Mihályt. Szerinte falaz neki Lázár János és Pintér Sándor is. 
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte: furcsa hallgatni a Jobbikot a biztonsági kockázatokról, mert a párt létezése óta komoly biztonsági kockázatot jelent.
Hozzátette: az említett név az arab világban tömegnév, és nem biztos, hogy ugyanarról beszélnek. A hatóságok információi alapján ilyen nevű személy Magyarországon nem tartózkodik, és nem él életvitelszerűen. 
Ha Pharaon egyértelműen azonos azzal, aki az amerikai hatóságok körözési listáján szerepel, és ezt az amerikai hatóságok megerősítik, akkor a magyar hatóságok el fogják fogni - közölte, hozzátéve: azt, akiről a sajtóhírek szólnak, két évtizede hol körözik, hol nem. Információik szerint akiről a hírek szólnak, többször is vízumkérelmet nyújtott be schengeni országokba, de a beutazásával összefüggésben nem emelt kifogást egy ország sem.
Az alaptörtvény módosítása kapcsán kitért arra is, hogy a kormány "nem fog engedni semmiféle zsarolásnak. 3 millió embert nem lehet csak úgy zsarolgatni." Szerinte "a Jobbik a pecsenyesütögetés mellett túl gyáva ahhoz, hogy ne szavazza meg az alaptörvény módosítását".

A KDNP a halottak napjáról és az emlékezés fontosságáról
Harrach Péter (KDNP) kiemelte: a magyar emberek az elmúlt napokban a múltra és szeretteikre emlékeztek, amikor felkeresték a temetőket és síremlékeket. Felidézte, hogy november 1.e a mindenszentek ünnepe, november 2. halottak napja, és kitért e napok történelmi hátterére is. Hozzátette: nemcsak a családtagokra, hanem a nemzet előttünk élő tagjaira is gondolni kell ilyenkor, köztük 1956 hőseire is.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt mondta, hogy az elmúlt napokban a polgárok biztonságát igyekeztek szavatolni. Úgy látta: ezt sikerült is megtenni. A forradalom kapcsán az államtitkár felidézte Tóth Ilonka és Mansfeld Péter alakját.

Kérdések

MSZP: Miért "döntötte be" a kormány az ócsai projektet?
Szabó Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány hatályon kívül helyezte az ócsai szociális lakásépítési programot. Emlékeztetett, hogy Ócsán több mint 500 házat akartak építeni, ehelyett csak 80 épült meg, az is a piacinál többszörös áron. Miért "döntötte be" a kormány az ócsai projektet? - kérdezte.
Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár helyénvalónak nevezte, hogy a kormány korábban az ócsai program mellett döntött.
A lakások építési költsége négyzetméterenként 250 ezer forint volt. A programról szóló határozat hatályon kívül helyezésével a kormány természetesen nem mond le a devizaadósok segítéséről - közölte.

Jobbik: Túlbürokratizált a Határtalanul! program
Szávay István (Jobbik) a Határtalanul! programról beszélt, amely szerinte minden évben botrányos és túlbürokratizált. A politikus szerint, bár lát javulást, még mindig vannak problémák, például az, hogy nem teljesen ingyenes a kirándulás.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: évről évre emelkedik az osztálykirándulás-programban részt vevők száma, a legtöbben Erdélybe mennek. 
A programot folytatni akarják, szélesítenék az elszámolható költségek körét, és a forrásokat is bővítenék - közölte.

LMP: Ingatlanspekuláció állhat a római-parti mobilgát mögött
Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a római-parti mobilgát egy lakóparképítési ingatlanspekuláció része lehet. 
A nyertes építtetők pedig a kormánypárt holdudvarából kerülnek ki - tette hozzá.
Pogácsás Tibor államtitkár régi adósságnak nevezte, hogy mobilgát épüljön a Római-parton. 
Téves az a beállítás, hogy az árvízvédelemnek ingatlanspekuláció lenne az indoka - jelentette ki.

A Fidesz a bőnyi rendőrgyilkos kapcsolatairól kérdezett
Vinnai Győző (Fidesz) arról beszélt, hogy a múlt héten Bőnyben "a Magyar Nemzeti Arcvonal korábbi vezetője, Györkös István egy Kalasnyikovval fejbe lőtte a hozzá házkutatásra érkező egyik rendőrt". 
A Magyar Nemzeti Arcvonal - "Magyarország egyik legnagyobb, legszervezettebb félkatonai szélsőjobboldali csoportja" - pedig azzal "a Betyársereggel működik együtt, amelynek vezetője, Tyirityán Zsolt Vona Gábor Jobbik-elnök személyes jó barátja" - mondta. A fideszes politikus szerint a Jobbik esetében "több ponton találkozunk paramilitáris szervezetekkel történő kapcsolatokkal".
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint is a bőnyi rendőrgyilkosságot valóban érdemes megvizsgálni, hogy a Jobbik együttműködik-e szélsőséges radikális szervezetekkel. Ő is megemlítette, hogy a rendőrgyilkos korábban "együtt mozgott a Jobbik betyársereges haverjával". 
A Jobbik egy zavaros hátterű párt, "és csak remélhetjük, hogy a párt partner lesz ezen ügyek tisztázásában" - fogalmazott.

MSZP: Lakhatási válság van
Korózs Lajos (MSZP) arra várt választ, hogy meddig nézi tétlenül a kormány a lakhatási válságot. Az idén eddig több mint háromszor annyi kilakoltatás történt, mint korábban egy év alatt - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a kilakoltatási moratórium vége óta több mint kétezer családot lakoltattak ki, és további 15 ezerre vár ez a sors. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy eddig mindössze 500-an jelentkeztek a családi csődvédelemre.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt mondta: szeptember 30-ig 37 900 ingatlanfelajánlás érkezett a Nemzeti Eszközkezelőhöz. Ma 414 ezerrel kevesebb embernek van hiteltörlesztési gondja, mint a szocialisták idején - tette hozzá.

Jobbik: Üres nagyotmondássá silányultak a tanároknak tett ígéretek
Pintér Tamás (Jobbik) megdöbbentőnek nevezte, hogy "üres nagyotmondássá" silányultak a tanároknak tett ígéretek, így például az, hogy a nyugdíjkorhatárnál lévő pedagógusok automatikusan átkerülnek a magasabb minősítési fokozatba. Ez mintegy ezer tanárt érint - mondta, azt tudakolva, hogy mikor orvosolják a helyzetet.
Az Emmi államtitkára, Rétvári Bence úgy reagált: az érintettek elkezdték a minősítési folyamatot, csak nem értek a végére. A köznevelési kerekasztal döntése nyomán azonban nekik ingyenes, rövidített eljárást biztosítanak, így márciusra áteshetnek a minősítésen.

KNDP: Újabb illetményemelés a katonáknak
Firtl Mátyás (KDNP) azt mondta, örömmel értesült arról, hogy újabb illetményemelésben részesülnek a katonák. Ez nagy megbecsülés a honvédeknek - fűzte hozzá.
Simicskó István honvédelmi miniszter kijelentette: elkötelezettek a honvédség fejlesztése mellett, ennek része a mostani jelentős illetményemelés is. Így is ki kell fejezni a megbecsülést a világszerte és a magyar határon egyaránt helyt álló katonáknak - fogalmazott.

LMP: Mikor változtat a kormány az egyházügyi törvényen?
Ikotity István (LMP) azt kérdezte, mikor tesz eleget a kormány nemzetközi kötelezettségének az egyházügyi törvény megváltoztatásával kapcsolatban.
Rétvári Bence államtitkár közölte: a kabinet a bírósági döntések nyomán beterjesztett egy módosítást a parlamentnek, ahhoz azonban - kétharmados törvény lévén - ellenzéki támogatás is kellett volna. Ezt azonban nem adták meg - emlékeztetett.

Fidesz: Nagyobb megbecsülést kapnak a bölcsődei dolgozók
Dunai Mónika (Fidesz) arról beszélt, hogy egyre nagyobb megbecsülést kapnak a bölcsődei dolgozók, a középfokú végzettségű kisgyermeknevelők bérét jövőre átlagosan 12 százalékkal emelik. Kiemelte azt is, hogy sokan jelentkeznek csecsemő- és kisgyermeknevelőnek.
Rétvári Bence válaszában ezt kiegészítette azzal, hogy egyre több bölcsődés étkezik ingyenesen, egyre több a férőhely, és a bölcsődei dolgozók száma is nő.

MSZP: Négyezer gyermek elesik minden támogatástól
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt vetette fel, hogy négyezer gyermeknek nincs érvényes magyarországi lakcíme, így ők elesnek a támogatásoktól, szociális ellátásoktól.
Rétvári Bence szerint ma Magyarországon minden gyermek - lakcímkártyától függetlenül - hozzájuthat támogatásokhoz, "nem maradhat olyan gyermek (...), aki a közszolgáltatásból nem részesülhet".

Jobbik a közúti dolgozókról
Ander Balázs (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy a kormány miért nem tesz a közúti közlekedésben dolgozók körülményeinek javításáért.
Szavai szerint a munkaadók szinte szabad kezet kaptak a munkaidő kitolására, és a külföldi foglalkoztatás hossza is csak az ő jóindulatukon múlik.
Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár azt felelte, a kormány is látja, hogy hiány van gépjárművezetőkből. A munkaidőről azt mondta, uniós jogszabályok köteleznek arra, hogy figyeljék annak betartását.
    
MSZP: Szétrombolták a szakképzést
Teleki László (MSZP) azt kérdezte, hogy a kormány miért rombolta szét a szakképzést. Szavai szerint a közelmúlt intézkedései ugyanis nem szolgálják a szakmunkások érdekeit.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta, az átalakítás egyik legfontosabb oka az volt, hogy mindenki számára lehetőség nyíljon a továbbtanulásra, függetlenül attól, hogy milyen intézményből érkezik. Emellett pedig a munkaerőpiaci igények alapján szervezték meg az átalakítást - emelte ki.

Jobbik: Komádiban magas a daganatos megbetegedések száma
Kulcsár Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy a Hajdú-Bihar megyei Komádiban évtizedeken keresztül működött egy szemétlerakó, és a településen máig magas a daganatos megbetegedések száma.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, sem a lerakó működése, sem annak rekultivációja óta nem érkezett megkeresés sem a hatóságokhoz, sem a tárcához. Hangsúlyozta, a mérések nem mutatnak ki veszélyes hulladékokat a területen.
    
Jobbik: Rendezzék a színházi dolgozók bérét!
Dúró Dóra (Jobbik) azt kérte, hogy kapjanak megfelelő anyagi megbecsülést a magyar színházi dolgozók.
Rétvári Bence azt felelte, hogy január 1-jén indul a kulturális szféra dolgozóinak béremelése, a büdzsében erre 5,4 milliárd forintot különítettek el. Hangsúlyozta, hogy az eddigi időszakban is voltak fejlesztések, infrastrukturális beruházások, miközben a kormány igyekezett támogatni a tartalmas, elsősorban vidéken rendezett fesztiválokat is.

LMP: Kezdjenek foglalkozni az azbesztproblémával!
Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy Selypen és környékén sorra halnak meg az azbesztszennyezés áldozatai, a kormány pedig folyamatosan hátrál a felelősség felvállalása elől. Annak ellenére, hogy a helyi cementgyár bezárása után éveken keresztül nem gondoskodtak az azbeszthulladék ártalmatlanításáról - tette hozzá.
Mikor készítik el az országos azbesztkatasztert, mikor folytatódik a mentesítési program és mikor teremtik meg a hulladék kezelésének feltételeit? - kérdezte a politikus.
A válaszadó Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy az eljáró hatóságok minden esetben megtették a szükséges intézkedéseket, a képviselő által említett esetben pedig valószínűsíthető, hogy a környezetszennyezés és az egészségveszélyeztetés egy engedély nélküli bontás következménye.
    
Jobbik: Mikorra várható kollégiumfejlesztés?
Farkas Gergely (Jobbik) azt emelte ki, hogy a felsőoktatási intézmények kollégiumaiban magas a túljelentkezés, a kormány mégsem tervezi bővíteni a férőhelyek számát. A kollégiumi szállások hiánya viszont a fiatalok továbbtanulását veszélyeztetheti - közölte.
Mikor várható, hogy végre napirendre kerüljön a fiatalok érdekét szolgáló, nagymértékű kollégiumi fejlesztés? - tette fel a kérdést.
Rétvári Bence államtitkár azt felelte, a kormány fontosnak tartja, hogy új kollégiumokat építsenek, köztük magasabb komfortfokozatúakat is, amelyeket családos egyetemisták is használhatnak.

MSZP: Mikor mond le a jegybankelnök? 
Bárándy Gergely (MSZP) Matolcsy György jegybankelnök lemondását sürgette, sorolva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) általa visszásnak tartott ügyeit. A korrupció iskolapéldájának nevezte, ha valaki attól fogad el valamit, akit ellenőriz, és Matolcsy Györgyhöz fordulva azt kérdezte: nem zavarja, hogy olyan ember lakásában lakik, akit felügyelnie kellene. Bírálta az MNB-ben alkalmazott magas fizetéseket, és úgy fogalmazott: az elnök a sajtó szerint szeretőjét alkalmazza kiemelt fizetésért. "Nem gondolja, hogy ez kicsit gáz?" - kérdezte. 
Matolcsy György úgy felelt: 2014 augusztusa óta hangzanak el vele kapcsolatban olyan kijelentések, amelyek "egy blöffökből felépített vádirat" részei. Olyan korábbi bírálatokat sorolt, amelyekről később beigazolódott, hogy nem igazak, például azt, hogy unokatestvére, Szemerey Tamás 600 millió forintot kapott volna a vs.hu portál számára a jegybank alapítványaitól. Légből kapottnak nevezte azt is, hogy Patai Mihály bankszövetségi elnök lakásában lakna, majd ismertette balatonakarattyai állandó lakcímét. 

Jobbik: azonnal meg kell szüntetni a hálapénzt 
Lukács László György (Jobbik) a hálapénzről mint egészségügyi védelmi pénzről beszélt, amelyet szerinte már rég nem hálából, hanem kiszolgáltatottságból adnak a betegek. Szerinte azonban a hálapénznek már komoly elutasítottsága van, többségében megalázó is, ezért csak a felszámolása lehet a cél. 
A Jobbik nem a "kikopását" várja, hanem rövid időn belül megszüntetné - jelentette ki. 
Rétvári Bence államtitkár az ehhez szükséges eszközök ismertetését várta a Jobbiktól. Kifogásolta, hogy a korábbi egészségügyi béremelést a Jobbik nem szavazta meg, hozzátette ugyanakkor: a 2018-as béremeléssel kapcsolatban még támogatóan léphetnek fel.
Szólt az egészségügyi fejlesztésekről is, valamint a kórházi adósságkonszolidációról. 

LMP: Csökken-e a gimnáziumi helyek száma? 
Ikotity István (LMP) bírálta azt a kormányzati elképzelést, amely szerint hamarosan kötelezővé válhat a gimnáziumi felvételi. Sokaktól vehetik el a tudáshoz jutás, a továbbtanulás lehetőségét - adott hangot félelmének. Visszaszorítják-e a gimnazisták számát? - kérdezte.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára azon véleménynek adott hangot, hogy a felvételi nélküli rendszerben későn szembesülhetnek a diákok a tudásuk hiányosságaival, de egy felvételi rendszer már az alapfokú iskolából kikerülve segíthet neki. Az állami kontroll által többen rendelkezhetnek piacképes ismeretekkel - mondta. 

Fidesz: Hány Havas Szófia van az MSZP-ben? 
Balla György (Fidesz) szerint a jóérzésű emberek számára nehéz volt elviselni azt, amit a baloldal művelt az elmúlt napokban. Bírálta az 1956-os állami megemlékezés alatti rendzavarásokat, valamint azt, hogy az MSZP közös megemlékezést tartott Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnökkel, miközben képviselői az Országgyűlés ünnepi ülésén már nem voltak hajlandóak részt venni. 
Ennél is jobban elítélte azonban azt, hogy párttagjuk, Havas Szófia szerint 1956 horthysta provokáció, a nácik által szervezett fasiszta ellenforradalmi puccs volt. Hány Havas Szófia van az MSZP-ben? - kérdezte.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint is szégyenteljesen viselkedtek a szocialisták, egyénileg és közösségileg is. Emlékeztetett Szanyi Tibor EP-képviselő kijelentésére is, amely szerint október 23-át nem tudja nemzeti ünnepnek tekinteni. Mint hozzátette, az MSZP hozzáállása azért is vérlázító, mert már tíz éve is tönkretették az 50. évfordulót. Válasza alatt az elnöklő Latorcai János többször is figyelmeztette a bekiabáló Gőgös Zoltánt (MSZP).