Belföld
Napirenden a közoktatás állapota
A parlament módosította az MNB-törvényt
A Ház reggel a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapjáról emlékezett meg. A napirend előtti felszólalásokat követően elsőként megtárgyalták, majd el is fogadták az MNB-törvény módosítását, amely emelni a jegybanki vezetők fizetését, valamint szabályozta a jegybank által tulajdonolt gazdasági társaságok és a nemzeti bank által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését.
A Ház döntött a postatörvény módosításáról, amely a társaság egyetemes szolgáltatásain kívüli adatokra vonatkozóan korlátozza a nyilvánosságot.
Megemlékezés a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásáról
Az elnöklő Latorcai János megemlékezett arról, hogy 1990-ben ezen a napon alakultak meg a demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatok, amelyek azon dolgoznak, hogy az egyre fenyegetőbb biztonsági kihívások közepette is biztosítani tudják mindenki számára a nyugodt, biztonságos életet.
Elmondta, az ország biztonsági helyzete megváltozott az Iszlám Állam megjelenése, a terroristatámadások miatt, ezzel számottevően megnövekedtek a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai. Hozzátette: a szolgálatok tevékenysége szükségszerűen nem közismert a közvélemény előtt, akkor végzik jól munkájukat, ha "mi állampolgárok tudomást sem szerzünk róla".
Szavaztak a képviselők a fideszes indítványról is, amely a korlátolt felelősségű társaságoknak (kft.) egy évvel meghosszabbítaná a 3 millió forintos törzstőke megteremtésére vonatkozó 2016. március 15-ei határidőt, emellett 53 ezer civil szervezetnek, vagyis a Magyarországon bejegyzett szervezetek 65 százalékának is egy év haladékot adna a szükséges változtatások meghozatalára.
Elfogadták továbbá a kormány azon előterjesztését is, amely az olimpiai pályázat támogatásához kötődő adókedvezményt vezet be.
A határozathozatalok után a közoktatás állapotáról tartanak politikai vitanapot az MSZP kezdeményezésére. A két másik ellenzéki frakció által is támogatott indítvány szerint a vita célja, hogy megvizsgálják "a pedagógusok által is felvetett és a társadalom széles rétegeiben visszhangra talált problémákat", így például a gyermekek előmeneteli lehetőségeit, a pedagógusok munkakörülményeit, a tanszabadság kérdését.
Fidesz: minden megbecsülést meg kell adni a pedagógusoknak
A Fidesz fontosnak tartja, hogy jó iskolákban tanulhassanak, versenyképes tudásra tegyenek szert a gyermekek. Ehhez motivált, jól felkészült pedagógusokra van szükség, akiknek ezért minden megbecsülést meg kell adni - mondta Pósán László, a parlament kulturális bizottságának kormánypárti alelnöke a közoktatásról rendezett keddi országgyűlési vitanap alatt tartott sajtótájékoztatóján. A politikus kifejtette: 2013-ban megindult a pedagóguséletpálya-modell, ami folytatódik, mert a tanárok megérdemlik. A határ a gazdaság teljesítőképessége - mondta -, ezért a pedagógusok sztrájkbizottságának 25 pontjában szereplő bizonyos tételek teljesítését - például bizonyos pótlékok visszaállítását, a pedagógus-óraszámok csökkentését, a kötött munkaidő eltörlését - rövid távon a költségvetés nem bírja el. Pósán László is elismerte ugyanakkor, hogy vannak szakmai problémák a közoktatásban, ezek megoldására a kormány nyitott. Példaként említette a tananyag és a tanulói óraterhelés kérdését, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) nehézkes működését. A Klik felszámolására vonatkozó követelésnek azonban nem szabad engedni, mert "a 2010 előtti állapotok restaurálása újratermelné azt a problémakört, ami 2010 előtt csődbe vitte az önkormányzatokat", az akkori iskolafenntartókat - mondta, azt is hangsúlyozva, hogy a 2010-ben megörökölt oktatási rendszer - a bezárt iskolák és elbocsátott pedagógusok - kiindulópontjáról nehéz volt elrugaszkodni. Megjegyezte azt is, hogy amikor iskolákat zártak be és tanárokat tettek utcára, a Pedagógusok Szakszervezete "csak verbálisan fogalmazta meg, hogy ejnye-bejnye". Most viszont, amikor "iskolákat megtartunk, egyet sem zár be a politika, egy tanárt sem tesz az utcára", a szakszervezet sztrájkbizottságot alakít - mondta a kormánypárt szakpolitikusa, aki szerint ezért nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy "az egész mögött ne lenne politikai motiváció". Pósán László végül közölte: a Fidesz mélységesen elítéli, amikor gyermekeket politikai célokra akarnak felhasználni.
Balog Zoltán: 2010-ben nem volt felelőse az oktatásnak
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztériumának vezetője a szocialisták által a közoktatás helyzetéről kezdeményezett parlamenti vitanapon közölte, változtatni kell a pedagógusok túlbürokratizált minősítési rendszerén, de annak lényegét nem szabad feladni.
Beszélt arról is, hogy meg kell vitatni, jó-e a vegyes rendszer, vagyis hogy az iskolák működtetése az önkormányzatoké, a fenntartás pedig az államé. Jelezte, hogy az iskolák 17 százaléka van kizárólagos állami fenntartásban és működtetésben.
A köznevelési rendszer fenntartásának sem minőségi, sem finanszírozási szempontból nem volt egyértelmű felelőse 2010-ben, az önkormányzati rendszer az összeomlás előtt állt - magyarázta az emberi erőforrások minisztere az iskolák fenntartásának állami kézbe adását.
Balog Zoltán kijelentette: semmiféle megbízható adat nem létezett 2010-ben sem a tanárok számáról, sem arról, mennyibe kerül Magyarország számára az oktatás fenntartása. Ekkor alakult ki konszenzus arról, hogy az állam fenntartó szerepét erősíteni kell - hangsúlyozta a miniszter.
Balog: több fenntartó kell a köznevelés rendszerében
Az emberi erőforrások minisztere szerint több lábra kell állítani a köznevelés rendszerét: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) központja mellett, annak decentralizálásával, önálló költségvetési szervezetekkel, mint fenntartókkal. Balog Zoltán két fő törekvést határozott meg a köznevelési rendszerrel kapcsolatban: a minőségi oktatást és a hazafias nevelést, hangsúlyozva, mindkettőre szükség van, ha nem csupán egyéni, hanem közösségi sikereket is el kívánunk érni. "Nélkülünk nem fog menni a változtatás", akkor van értelme az oktatásról beszélni, ha nem külön beszélünk, hanem együtt - jelentette ki utalva a köznevelési kerekasztalban való részvétel fontosságára. A tárcavezető komikusnak nevezte, hogy egyesek a tudományos akadémia neveléstudományi intézetét minősítik "havernak" vagy "baleknak", a nagycsaládosok szervezetével együtt. Szerinte a komoly szakmai munkától el kell különíteni azokat, akik a "politikai pecsenyéjét kívánják sütögetni".
A miniszter az iskolák állami kézbe adását azzal magyarázta, hogy a köznevelési rendszer fenntartásának sem minőségi, sem finanszírozási szempontból nem volt egyértelmű felelőse 2010-ben, az önkormányzati rendszer az összeomlás előtt állt. Balog Zoltán kijelentette: semmiféle megbízható adat nem létezett 2010-ben sem a tanárok számáról, sem arról, mennyibe kerül az oktatás fenntartása. Hozzátette: ennek eredményeként semmilyen bázisadat nem volt arról, hogy milyen finanszírozási igénye lehet az indítandó Kliknek. Ekkor alakult ki konszenzus arról, hogy az állam fenntartó szerepét erősíteni kell - hangsúlyozta a miniszter. Emlékeztetett: a 2010-re 1264 milliárd forintnyi adósságot felhalmozó önkormányzatok képtelenné váltak az iskolarendszer fenntartására. Rámutatott arra is: a szocialista kormány csak a tizenharmadik havi fizetés elvételével évi 17 milliárd forintot vett el az önkormányzatoktól. Összesen 1127 iskolának szűnt meg az önállósága a szocialista kormányok idején és több mint 10 ezer tanár veszítette el a munkáját. A PISA-eredmények is súlyos romlást mutattak 2012-re a 2003-as eredményekhez képest - sorolta a problémákat.
Elismerte: valóban elképzelhető, hogyha egy rendszer szétesett, akkor a központosításban lehet, hogy tovább megy az ember, mint ahogy szükséges. A központosítás után valamilyen lazításra szükség van, de ahhoz, hogy felálljon a rendszer, nagyon szigorú egyközpontú rendszer kell - közölte. El kell ismerni - folytatta - , hogy ezzel a "beszorították" a vezetői jogköröket, vagyis a vezetői felelősség ma már nem olyan egyértelmű, mint korábban volt, szükség van ennek a részbeni helyreállítására.
Balog Zoltán beszélt arról is, hogy meg kell vitatni, jó-e a vegyes rendszer, vagyis hogy az iskolák működtetése az önkormányzatoké, a fenntartás pedig az államé. Jelezte, hogy a tanulók 17 százaléka jár kizárólag állami fenntartásban és működtetésben lévő iskolába. Követendő modellnek tartotta a Nemzetgazdasági Minisztérium által átvett intézmények rendszerét, amelyek 44 oktatási centrumba szerveződnek. Balog Zoltán szerint lényegesen változtatni kell a pedagógusok túlbürokratizált minősítésén, de annak lényegét nem szabad feladni. A miniszter törvénymódosítást vetített előre annak érdekében, hogy 2018-ig eltöröljék a minősítés kötelező jellegét. A pedagógusok terheinek csökkentéséről szólva ismertette: akik hét évvel a nyugdíj előtt vannak, nem kell minősíttetniük magukat, automatikusan a pedagógus II. kategóriába kerülnek. Akiket pedig ideiglenesen minősítettek ebbe a kategóriába, azok minősítés nélkül is itt maradhatnak.
A legutóbbi kormányülésen az idei félévre 38 milliárd forintnyi pluszforrásról hoztak döntést - tette hozzá, megjegyezve: a tanév végére olyan finanszírozási rendszert kívánnak a kormány elé terjeszteni, amellyel várhatóan hatékonyan működtethetők az iskolák. A jelenlegi uniós fejlesztési időszakban 230 milliárd forint áll rendelkezésre az iskolák infrastruktúrájának és humán kapacitásának fejlesztésére. Megjegyezte: ebből nagyon keveset szeretnének azoknak a szakértőknek adni, akik a korábbi rendszert felállították. Szerinte az alaptantervvel kapcsolatban azon is érdemes gondolkodni, hogy hogyan tanítsák meg azt. Arra tett javaslatot, hogy az első három évben az írás és olvasás készségét kellene erősíteni, a közismereti tárgyakra pedig a második három évben kellene koncentrálni. A hatodik osztály után kerülhet elő a pályaorientáció kérdése. Rámutatott: az elitgimnáziumokban nem probléma az alaptanterv megtanítása, míg máshol ez is gond. Egyes hátrányos helyzetű csoportok esetében ezért a nyári szünidő is felhasználható az elmaradások pótlására - fűzte hozzá.
A diákok és tanárok túlterheltségéről a miniszter azt a példát hozta, Magyarországon egy tanuló átlagosan egy évben 5553 órát tölt az iskolában, az OECD-átlag 7571 óra, amit egy évfolyamon átlagosan egy tanuló az iskolában tölt. Szerinte nemcsak arról kell beszélni, mit tanítanak, hanem arról is, hogyan tanítanak, mennyi a törzsanyag. Elképzelhető, hogy változtatnak azon, hogy jelenleg a tananyag 90 százalékát központilag határozzák meg, míg 10 százalékról a helyi tanerő dönthet.
A miniszter szólt az ingyenes tankönyvellátásról, és étkezésről, a már bevezetett életpályamodellről, fontos eredménynek tartotta, hogy nem zártak be egyetlen intézményt sem, nem voltak pedagósuselbocsátások. Közölte azt is, a 2010 előtti kormány indította el azokat a fejlesztéseket, amelyek révén 367 milliárd forintot fordítottak az iskolák infrastrukturális, humán fejlesztésére.Balog Zoltán azt mondta, a Klebelsberg-ösztöndíj révén hiányszakok területén nőtt a jelentkezők száma, 1237-en kapnak 25-50-75 ezer forintot.
Pósán László, a Fidesz vezérszónoka elkerülhetetlennek nevezte az oktatási rendszer átalakítását 2010-et követően, az értékelése szerint romokban hevert. A lépés céljaként azt jelölte meg, hogy a gyermekek versenyképes tudást szerezzenek, a pedagógusok pedig nagyobb megbecsülést kapjanak.
Az MSZP-SZDSZ-kormány elhibázott lépései közé sorolta a szöveges értékelés bevezetését, az óraszámok ellenszolgáltatás nélküli megemelését, illetve azt, hogy a bolognai rendszer miatt 40 százalékkal kevesebben szereznek diplomát.
A kormánypárti politikus a pedagógus életpályamodellt és a béremelést üdvözölve az első kézzel fogható eredménynek tartotta, hogy a tanári pályára jelentkezők száma 50 százalékkal emelkedett a 2014-15-ös tanévben, a pálya csúcsán pedig a félmillió forintot is elérheti egy egyetemi végzettségű tanár fizetése. Kitért arra, hogy a bérek reálértéke is magasabb, amit a rezsicsökkentéssel, a családi adókedvezményekkel, a személyi jövedelemadó és az áfa csökkentésével indokolt.
Pósán László több gyakorlati példát hozott debreceni intézményvezetőktől, akik a béremelést és a munkafolyamatok átalakítását is méltatták.
Németh Szilárd (Fidesz) szerint a kormány és a Fidesz-KDNP már hetekkel ezelőtt leszögezte, hogy számukra a gyermek középpontba állítása a legfontosabb a közoktatás területén. Hozzátette: az iskolákban direkt pártpolitikai akcióknak nincs helye; a legfontosabb szereplőknek az iskolákban nem a minisztert, az államtitkárokat tartják, hanem a tanítókat, tanárokat. Szerinte a köznevelés területén nem lehet hőbörögve, cinikusan, nagyképűen megoldani a problémákat. Össze kell ülniük azoknak, akiknek a rendszer működtetésében dolga van, hogy megbeszéljék milyen irányba kell menni - mondta.A kormánypárti politikus problémák közé sorolta, hogy 2002 és 2010 között kivették a pénzt az oktatásból. Közölte, az elmúlt öt évben hihetetlen összegek jutottak az iskolák felújítására, tornatermek létrehozására. A pedagógusbérek kapcsán csepeli országgyűlési képviselő révén kerületéből hozott példákat: 2010-ben bruttó 189 ezer forint volt az átlagbére egy csepeli pedagógusnak, most 288 ezer forint. Csepelen 2010 februárjában kölcsönt kellett felvennie az önkormányzatnak, hogy kifizesse a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók bérét - tette hozzá. A Klebelsberg-központ megújítását elképzelhetőnek nevezte, de szerinte az átalakításához idő kell. Németh Szilárd azt mondta, a Klik nem kapott jelest, nagyon rossz osztályzatot kapott.
Révész Máriusz azt mondta, azért térnek ki a 2010 előtti időszakra, mert akkor nőtt meg jelentősen az államadósság. 1200 milliárdot fizettek ki csak tavaly adósságtörlesztésre - jegyezte meg. Igaz, hogy a Klik alulfinanszírozott, túlcentralizált és késtek a kifizetések. Valóban van sok probléma, de ez nem vezethet oda, hogy azt mondják, az előző időszakban teljesen rendben volt minden. Nem baloldali oktatási rendszer működött, lényege az volt, hogy a legszegényebb települések rosszabb minőségű oktatást tudtak biztosítani, mint a kedvezőbb helyzetűek. A magyarnál szegregáltabb oktatási rendszer nem volt az OECD-országok között - mutatott rá. Ezen a rendszeren kellett változtatni - jelentette ki. Hozzátette: a tanári követelések egy jelentős részét ők is látják. Utalva az oktatási államtitkár nyilatkozataira azt mondta: nincsenek olyan messze az álláspontok. A tanári követelések 80 százalékát teljesíteni fogja az államtitkárság - ígérte.
Képviselőtársa, Vinnai Győző szintén az önkormányzatok eladósításáról beszélt, hozzátéve: a liberális oktatáspolitika megbukott, az esélyegyenlőtlenségek nőttek a szocialisták kormányzása idején. Rögzítette: nem akarnak visszatérni a 2010 előtti oktatáspolitikához. Kitért arra is: szeptemberben elindul a szakképzési Híd-program, ami a korai iskolaelhagyást szeretné csökkenteni, s amibe 23 éves korig lehet majd belépni. Általános iskolai végzettséget és rész-szakképesítést ad.
Rétvári Bence, a KDNP vezérszónoka szerint az, hogy az MSZP-s Tóbiás József és a jobbikos Gyöngyösi Márton is közösen vett részt a vitanap kezdeményezésében, azt jelzi, hogy a vita nem a gyerekekről szól, hanem arról, hogy az ellenzék a politika terepévé akarja tenni az oktatást.
Kifejtette: jól látható, hogy pártkötődéssel rendelkező szereplők - képviselők, jelöltek, pártszervezők - bukkannak fel minden tüntetésen, legyen szó Veszprémről, Szombathelyről, Pécsről, Szegedről vagy Hajdúszoboszlóról. Számukra a kormány elleni tiltakozás a legfontosabb, nem az oktatás helyzete - összegezte véleményét a kormánypárti politikus, aki azt is bírálta, hogy tanulmányok írásával korábban száz millió forintokat kereső emberek független szakértőként próbálnak feltűnni.
Rétvári Bence szóvá tette azt is, hogy a szocialista kormányok csak a 13. havi bér eltörlésével 17 milliárd forintot vettek ki a pedagógusok zsebéből, összességében pedig több 100 milliárd forintot vontak ki az ágazatból. Ezt a jelenlegi kormány visszapótolja ezt és még több forrást von be - tette hozzá.
Felvetette azt is, hogy az MSZP továbbra is a tandíj bevezetésének pártján áll-e, és felidézte: a szocialisták kormányzása alatt 381 iskolát zártak be és 17 ezer tanárt bocsátottak el.
Reagálásként hozzátette nem igaz, hogy megfeleződtek volna az oktatásra fordított kiadások. Az OECD adatai alapján azonban az igaz, hogy a szocialisták kivették az oktatásból a forrásokat, s kormányzásuk utolsó éveiben a GDP-adatokat figyelembe véve 11 százalékos volt a csökkenés.
Hollik István arról beszélt, hogy a Magyar Bálint vezette oktatási tárca tele volt korrupciós ügyekkel. Példaként hozta a Sulinet programot, valamint kitért a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjára. A céget a mostani kormány vásárolta vissza - jegyezte meg. Szimbolikus ügyként említette a kakaóbiztos számítógépeket is, amely Kovács Kálmán miniszterségéhez köthető. A 2010 előtti közoktatási rendszer kudarcos volt, fenntartani nem lehetett - rögzítette.
Az MSZP-s Harangozó Tamás Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete vezetőjének levelét olvasta fel. Ebben az szerepelt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden lehetséges hibát elkövetve verte át a társadalmon a köznevelési törvényt. A levél a többi közt arra tért ki, hogy az iskola jelenleg megfosztja a gyerekeket a valódi gyermekkor megélésének élményétől, az iskoláknak pedig nincs illetékese. Nem az a baj, hogy többet dolgoznak a pedagógusok, hanem hogy munkájuk nem hatékony - szerepelt a levélben.
Tóbiás József, az MSZP egyik vezérszónoka egy oktatási rendszerváltás igényét fogalmazta meg, szerinte a kormány ágazati kérdésként tekint rá, miközben Magyarország jövőjéről van szó. Értékelése szerint a családi háttér ma is meghatározza a gyerekek sorsát, az iskola pedig nem csökkenti, hanem konzerválja a társadalmi különbségeket.
Az ellenzéki politikus a gimnáziumi és felsőoktatási férőhelyek csökkentésével magyarázta az elvándorlást is és alulfejlettnek minősítette a szakképzési rendszert. Bírálta azt is, hogy rekord alacsony azok száma, akik egy idegen nyelvet beszélnek.
Hiller István, az MSZP másik vezérszónoka az intézményközpontú oktatás helyett a gyermekközpontú rendszer mellett foglalt állást, s azt mondta: amíg van Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) nincs rendszerszintű változás. Ismét a szervezet megszüntetését sürgette és azt javasolta, hogy az önkormányzatok lehessenek a fenntartók.
A szocialista politikus azt kérte, hogy állítsák vissza a tankötelezettség korhatárát 18 évre és alkossanak új közoktatási törvényt.
Varga László szerint a 2010 előtti állapotokkal sem lehet elégedett senki, de ahhoz képest 200 milliárdot vontak ki a közoktatásból és jelentősen csökkent a GDP-arányos finanszírozás. Egyértelmű, hogy a nem megfelelő 2010-es állapotokhoz képest jelentősen rosszabb a helyzet - mutatott rá. Kijelentette: új rendszerre van szükség a magyar közoktatásban.
Heringes Anita szerint a Fidesz és KDNP búra alá zárta magát, ahová nem jut el a magyar emberek szava. Lassan szabadságharcot vívnak mindenkivel, aki nem vall velük azonos véleményt.
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője azt mondta, hogy az oktatás nem egy, hanem az egészségügy mellett talán a legfontosabb ágazat, mert ott dől el a magyar jelen és jövő. A magyar közoktatás 26 éven keresztül tartó folyamatos zuhanásáról beszélő politikus úgy látta, hogy a Fidesz és az MSZP egy "szinte menthetetlenül XX. századi vitát folytat", és a megoldás egy jövendő kormányra vár. Szavai szerint a kormánypártok tagjai korábban "megspórolták" az egyeztetéseket, most "démonizálják" a pedagógusokat és politikai szálakat keresnek a demonstrációk mögött. A területen a kilencvenes években hat százalék fölötti, 2003-ben pedig öt százalék fölötti volt a GDP arányos ráfordítás, ez 2013-ra 3,9 százalékra csökkent és Magyarország regionális sereghajtóvá vált - emelte ki. A szakmával le kell ülni, és a Klik feloszlatása után ki kell alakítani egy új koncepciót - szögezte le.
A másik vezérszónok, Dúró Dóra is azt fejtegette, hogy a Klik ebben a formában nem alkalmas a feladatának ellátására. Az állam ott avatkozzon be, ahol erre szükség van, nem kell "ész nélkül" minden iskolát államosítani - javasolta. Emellett hibásnak nevezte, hogy a tankönyvpiacot ilyen formában államosították. Hangsúlyozta, hogy 2010-ben körülbelül 17 milliárd, 2015-ben pedig körülbelül 15 milliárd forint volt a tankönyvköltés. Utóbbihoz viszont hozzájött két kiadó államosítása, a tankönyvfejlesztés, a digitális fejlesztések, ami összesen további 14,9 milliárd forintot jelent - emelte ki.
Ikotity István, az LMP vezérszónoka elöljáróban a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárainak leveléből idézett, majd azt mondta, hogy tüntetések voltak korábban is, de most "valami beérett, valami összeállt", mert sokan érzik, hogy "Orbán Viktor és Hoffmann Rózsa oktatási rendszere" csődöt mondott. Az oktatás ügyét a korábbi szocialista és liberális kormányok sem vették komolyan. A forráskivonás 2003-ban indult meg, azóta GDP arányosan a források harminc százaléka tűnt el - emlékeztetett. A pedagógusok béremelése százmilliárd forintos nagyságrendű forrásokat adott az oktatásnak, de ezt más területek kárára finanszírozták - emelte ki. A Klik csődbejutása a "kóros alulfinanszírozásának" köszönhető - nyomatékosított Ikotity István, aki hangsúlyozta: mielőbb pótolni kell a közoktatásból hiányzó kétszáz milliárd forintot, középtávon pedig folyamatosan növelni kell a forrásokat. Az iskolarendszer fenntartásáról azt mondta, hogy a szélsőségesen liberalizált modellről a szélsőségesen központosítottra váltottak, a Klik pedig "megfojtja az iskolák önállóságát". Amelyik önkormányzat szeretné és képes a fenntartásra, az kaphassa vissza az iskoláit - ismertette elképzelésüket, nyomatékosítva, az LMP visszaállítaná annak jogát, hogy újra a települések nevezhessék ki az iskolaigazgatókat. Az oktatási rendszer maradi, az LMP csökkentené a tananyagot és az oktatást a XXI. század igényeihez igazítaná - közölte.
Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője szerint az oktatás jelenlegi állapotáért Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét terheli a felelősség, amiért távoznia kell székéből, továbbá "felelősségre kell vonni kártékony és bűnös tevékenységéért". Úgy fogalmazott, a miniszterelnök egy "anyagilag megbízhatatlan, vélelmezhetően saját egyházában is ügynöki tevékenységet végző hipokritára" bízta az oktatás sorsát, ami után nem lehet csodálkozni, hogy a rendszer anyagilag és erkölcsileg is az összeomlás szélére sodródott.
Palkovics László oktatási államtitkár rövid válaszában a miniszter nevében visszautasította a fenti vádakat.
A szintén jobbikos Vágó Sebestyén a gyermekvédelmi jelzőrendszer anomáliáról szólt, szerinte leterheltek az oktatási intézmények, a gyerekek és a pedagógusok. Az iskolai szociális munkások jelenlétét hiányolta, ami bár szerepelt a kormányprogramban, mára csak feltételes módban szerepel a szabályozásban. Erre a státuszra főállásban kellene szakembereket alkalmazni.
Kulcsár Gergely a hazafias nevelés fontosságát emelte ki. Javasolta, hogy más tantárgyak óraszámának csökkentésével valósítsák meg a honvédelmi alapismeretek oktatását.
Szabó Tímea (független) az iskolát képesítés nélkül elhagyók számának emelkedését és az elviselhetetlen adminisztratív terheket említette felszólalása során. A PM társelnöke bírálta a szabad tankönyvválasztás eltörlését, a diákok és tanárok terheinek növekedését. Kijelentette azt is, hogy a politizálás nem csak a kormánypártok monopóliuma, mert ehhez az ellenzéknek és a civileknek is joguk van.
Módosul az MNB-törvény
A fideszes Bánki Erik, a javaslat előterjesztője célként jelölte meg, hogy az MNB eljárásai jobban megfeleljenek a napi gyakorlatnak és a gazdasági társaságai ne kerüljenek versenyhátrányba. Értékelése szerint mindhárom módosítás indokolt és a nemzeti érdekeket szolgálja.
Kifejtette, hogy a javaslat egy része a jegybank hatósági eljárásaira vonatkozik, biztosítja az úgynevezett sommás eljárás szabályainak mellőzését, továbbá rögzíti az eljárások felfüggesztésének és meghosszabbításának lehetőségét az engedélyezési eljárások során. A közigazgatási törvény módosítása miatti 8 napos határidő rövid és komoly alkalmazásával komoly eljárási problémák keletkezhetnek - tette hozzá.
A kormánypárti politikus jelezte, hogy elsősorban adatvédelmi szempontból változtatnának az alapítványokra és gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokon. Amikor ezek nyílt piaci műveleteket végeznek, versenyhátrányba kerülhetnek azzal, hogy az információs szabadságról szóló törvény hatálya alá esnek - magyarázta, hozzátéve: ez központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekeket sérthet. Kitért arra is, hogy ezen szervezetek adatszolgáltatása szigorodik amiatt, hogy évente közhasznúsági jelentést kell közzétenniük.
Bánki Erik az MNB vezetőinek fizetésemelését uniós irányelvekkel indokolta, továbbá azzal, hogy a 28 uniós tagállam közül Magyarországon a legalacsonyabbak ezek a bérek. Megjegyezte: a következő legalacsonyabb fizetés az ír jegybank vezetőjéé, de ő is 31 százalékkal többet keres, mint a magyar.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára a kormány nevében jelezte, hogy támogatják a tervezett változtatásokat.
Hollik István, a KDNP vezérszónoka arról számolt be, hogy támogatják a javaslatot, amely segíti, hogy a nemzeti bank növelni tudja a pénzpiac stabilitását. Az MNB korábbi vezetőit bírálva úgy értékelt: a mostani vezetés sikeres, képes a stabilitásra, kordában tartja az inflációt és még nyereséget is termel.
A kormánypárti politikus szerint aki ellenzi a módosításokat, az veszélyezteti a bankszektor biztonságos működését és a "zavarosban halászó brókereket" segíti.
A gazdasági társaságokra és alapítványokra vonatkozó szabályozást is szükségesnek nevezte. Példaként hozta, hogy amennyiben egy műkincs-vásárlás esetén megismerhető lenne a forrás, az indokolatlanul felverhetné az árat. A gazdasági társaságok versenyszférában folytatott tevékenysége során pedig szinte csak olyan adatok keletkeznek, amelyek az üzleti titok körébe tartoznak - tette hozzá.
A bérekről szólva ismertette, hogy az osztrák jegybank elnöke több mint 7 millió, a szlovák 5,6 millió, a belga 12,2 millió forintot keres. A közbekiabáló ellenzéki képviselőknek címezve azt mondta: Simor András korábbi jegybank-elnök 8 millió forintos fizetését sosem bírálták, most ennek a 70 százalékáról van szó.
Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka a "lopás alapú kormányzás újabb bizonyítékaként" minősítette a javaslatot és bírálta a postatörvény módosítását is. Értékelése szerint a kormány paravánt akar emelni a választópolgárok elé, hogy ne lássák, "mennyit lopnak". Hozzátette: a közvagyont átszövi a magánérdek. Kiemelte, hogy a jegybank vagyona közpénz, ahogy az alá tartozó intézményeké is. Szerinte a javaslat az alaptörvénybe ütközik, jogkorlátozó, a bíróságok nem is alkalmazhatják.
A szocialista képviselő szerint a közhasznúság kiterjesztése nem jelent bővítést, az információs törvény értelmében a szerződések nyilvánossága szükséges.
A módosítások elfogadása esetén az MSZP arra kéri a bíróságot, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz - mondta.
Tóth Bertalan azt is megjegyezte: a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak fizetésemelése mellett nem hangzottak el érvek. A versenyszféra béreire hivatkozás miatt felvetette: melyik cég szeretné mindenképpen alkalmazni Matolcsy Györgyöt milliós fizetésért?
Frakciótársa, Bárándy Gergely azt mondta, a törvényjavaslat az alaptörvénnyel és több más jogszabállyal is ellentétes. Azt javasolta, Matolcsy György keressen ugyanannyit, mint annak idején elődje, Simor András.
Bírálta az MNB-törvény javasolt módosítását a jobbikos Volner János is. A párt vezérszónoka elképesztőnek nevezte a jegybankelnök fizetésének tervezett megemelését, úgy fogalmazva, hogy a Fidesz "a saját vezetőinek" bérét már a legjobban kereső európai jegybankelnökökéhez méri. Az ötmillió forintos bér már nem számít pofátlannak? - kérdezte, hozzátéve: az MNB nyeresége a forintosításból fakadó árfolyamnyereségből származott. Ez a pénz azonban - folytatta - a devizahitelesek pénze, amit most az MNB saját magára készül elkölteni.
Az MNB különféle alapítványokba "pumpálja" a pénzt, és azt mondják, az alapítványoknál ez már nem közpénz - rótta fel Volner János, közölve: ha kell, az Alkotmánybíróságon is megtámadják az indítványt, hogy ne lehessen "eldugni az ellenőrzés elől" a jegybanki alapítványok pénzét.
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka úgy fogalmazott: a Fidesz mohósága nem ismer határokat, a kormánypárt "24 óra alatt akar átverni egy olyan javaslatot, amely alapján az MNB titokban költhet el százmilliárdokat alapítványain keresztül".
A legrémisztőbbnek azt nevezte, hogy az alapítványoknak juttatott közpénz már nem lesz közvagyon. Hozzátette, a központi bank eddig is "gátlástalanul szórta" az adófizetők pénzét.
Schmuck Erzsébet szerint ezután senki nem tudja majd megakadályozni, hogy az MNB az alapítványain keresztül offshore cégeknek "szórja ki" a nyereségét. Az MNB nyereségének - mondta - a költségvetésben a helye. A jegybankelnök fizetésének tervezett megduplázásával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy milliók élnek a létminimum alatti fizetésből. Miért "csak a zsíros állású haverokért aggódnak"? - kérdezte.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a kormányoldal ágazatonként, cégenként kezdi titkosítani a közpénzek felhasználását. Kifogásolta, hogy bár a devizahitel-károsultak önhibájukon kívül katasztrofális helyzetbe kerültek, a pénzváltásból felhalmozott százmilliárdos profitból nem kárrendezési alapot hoz létre a jegybank, ehelyett titkosítják a pénzfelhasználást.
Frakciótársa, Gyüre Csaba azt kérdezte: kié az MNB pénze? Szerinte "a jegybank állam az államban", pénzköltésére senkinek nem lesz rálátása. A titkosításra meghatározott tíz év alatt a sikkasztás és a hűtlen kezelés minden minősített esete elévül - mutatott rá.
Schiffer András (LMP) kijelentette: amíg a kormányoldal jogerős bírói ítéletek érvényre juttatását akadályozza törvénymódosítással, egyetlen kétharmados változtatáshoz sem járul hozzá pártja. Azt kérdezte: ha a kormányoldal szerint a közpénz elveszíti közpénz jellegét azzal, hogy alapítványhoz kerül, miért alkot erről törvényt a Fidesz-KDNP.
Bánki Erik zárszavában amellett érvelt, hogy az államháztartási törvényből levezetve a jegybank alapítványai nem látnak el közfeladatot, az alapító okiratoknak ilyen rendelkezései nincsenek. Emlékeztetett arra, hogy az államháztartási törvény szerint közfeladat az, amit jogszabályban akként határoznak meg.
Az ellenzéki "vádaskodásokra" azt mondta, az alapítványok nem herdálhatják el az alapítói vagyont, a törvénymódosítással pedig szigorítják a beszámolási kötelezettségüket. Hozzátette: az alapítványoknak évente közhasznúsági jelentést kell tenniük, a jövőben nem lehet folyamatosan adatot kérni tőlük, hanem évente egyszer szolgáltatnak széles körben adatokat.
Bánki Erik azt mondta, a módosítás benyújtásakor csak az a cél vezérelte, hogy a MNB a pénzpiaci műveletek esetén eredményesebben tudjon fellépni, biztosítani tudja a pénzügyi stabilitást.
Az Országgyűlés 118 igen szavazattal, 58 nem ellenében módosította a jegybanktörvényt.
Az elfogadott törvénymódosítás az adatkezelő gazdasági társaság, illetve a tulajdonos MNB mérlegelési jogkörébe helyezi annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi, illetve devizapolitikai érdek vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog élvez-e elsőbbséget. Az indoklás szerint ezt azért kellett lehetővé tenni, mert az MNB bármely működése közben keletkezett adatok egy részének megismerésekor fennállhat a központi pénzügyi, vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye.
Az adatkezelő ennek mérlegelése alapján dönt az adatok nyilvánosságra hozataláról vagy a megismerés korlátozásáról, amely időben differenciálható - fogalmaztak az előterjesztők, hozzátéve, a megismerés korlátozására előírható időtartam felső határa tíz év.
A parlament az indítványt megfogalmazók javaslatára így nem megismerhetővé tette az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által kezelt olyan típusú adatait, amelyek megkérdőjelezhetetlenül az üzleti titok körébe tartoznak. Ezen adatok megismerése ugyanis aránytalan sérelmet okozna az érintett gazdasági társaságnak üzleti tevékenysége szempontjából - írta a javaslat benyújtója.
Korlátozták a posta piaci tevékenységének adatszolgáltatását
Korlátozta a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását a parlament, amely a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére 118 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el a postatörvény módosítását.
A Fidesz alelnökének eredeti előterjesztését az ellenzéki pártok és civil szervezetek mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is alkotmányellenesnek ítélte. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét.
Az indítványhoz ezt követően a fideszes Bánki Erik nyújtott be olyan módosító javaslatot, amely szerinte a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetőségét, ugyanakkor korlátozná azt a liberalizált piacon nyújtott szolgáltatásoknál.
A kormánypárti politikus közölte, változtatási indítványát Péterfalvi Attila is a jogszabályokkal összhangban lévőnek tartja.
Az elfogadott előterjesztés úgy fogalmaz, az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adaton kívül nem ismerhetők meg azok az információk, amelyek "más által történő megismerése az egyetemes postai szolgáltató, vagy az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül, vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet jelentene". A döntés alapján akkor tekinthető különösen aránytalannak a sérelem, ha az adat nyilvánosságra hozatala miatt a posta, illetve a fent említett cégek versenytársai indokolatlan előnyhöz jutnának.
A törvényváltoztatással összefüggésben Bartal Tamás, a Miniszterelnökség szabályozásért és kodifikációért felelős helyettes államtitkára korábban megfontolásra érdemesnek nevezte Péterfalvi Attila javaslatát arról, hogy készüljön törvényjavaslat, amely keretjelleggel szabályozza az üzleti titkok kiadásának lehetőségét az állami cégeknél, ott ahol azok piaci tevékenységet folytatnak. A közlejövőben az Igazságügyi Minisztérium és az adatvédelmi hatóság bevonásával egyeztetés indul a témában, a döntést a kormány hozza meg - tette hozzá a helyettes államtitkár.
A cégek és a civil szervezetek is haladékot kaptak az új Ptk. alkalmazásához
A korlátolt felelősségű társaságok (kft.) és a civil szervezetek is egy év haladékot kaptak az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) azon rendelkezéseinek átvételére, amelyek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le. A döntés értelmében a kft.-knek legkésőbb 2017 tavaszáig kell hárommillió forintra emelniük törzstőkéjüket.
A képviselők a Fidesz kezdeményezésére 175 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el a Ptk. hatálybalépésével összefüggő törvénymódosítást.
Az előterjesztők egyike, Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese szerint a kft.-knek azért kellett haladékot adni, mert számos jelzést kaptak arról, hogy a társaságok nem tudnak időben eleget tenni a Ptk. előírásainak.
A Ház döntésével egyértelművé tette azt is, hogy a korlátolt felelősségű társaságokat terhelő kötelező tőkeemelés után járó magas, 40 ezer forintos illetéket akkor sem kell megfizetni, ha a cég egyéb adatváltozást is bejelent, és ezen esetek többségében is az általános változásbejegyzési illetékmérték, vagyis 15 ezer forintot kell fizetni.
A Fidesz alelnöke korábban azt is elmondta, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) február 19-i tájékoztatása szerint a 81 ezer magyarországi civil szervezetből 53 ezer, vagyis az érintettek 65 százaléka nem hajtotta még végre az előírt változtatásokat. Hangsúlyozta, a változtatás nélkül ezen civil szervezetek működése jogellenessé vált volna.
Napirend előtt
A napirend előtti felszólalásokban szó volt a földárverésekről, az egészségügyről, a közoktatás, köznevelés helyzetéről, valamint a Saul fia című film sikeréről.
LMP: Állítsák le a földárveréseket!
Sallai R. Benedek (LMP) arra szólította fel a kormányt, hogy állítsa le a március 1-jével újraindult földárveréseket. Indoklásként elmondta, a korábban eladott mintegy 130 ezer hektárból 20-25 ezer hektár jutott a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott célcsoportnak, a kis- és közepes gazdálkodásoknak. Véleménye szerint milliárdosok, illetve politikusok hozzátartozóinak játsszák ki az állami földeket.
Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára megerősítette, továbbra is vita van a kormány és az ellenzék között a földárverésekről. A kormány szerint szükséges a gazdákat földhöz juttatni - szögezte le.
Véleménye szerint számtanilag nem jön ki az, amit az LMP-s politikus mond. Szerinte ugyanis az 150 hektáros birtoktestekből - az eladott 130 ezer hektárból - összesen 10 ezer hektárt adtak el, és 2200 vásárló van, aki csak egy birtoktestet vásárolt. Jelezte, az ezzel a nappal indult árverések március 31-ig tartanak.
A Jobbik nemzeti konzultációt folytat az egészségügy területén
Lukács László György (Jobbik) beszámolt arról, hogy pártja "valódi nemzeti konzultációt" kezdett a többi között az egészségügy területén. Elmondása szerint több mint 200 szervezetnek küldtek ki levelet, hogy megtudják véleményüket.
Felrótta a szakdolgozók alacsony bérét, illetve a fizetések kis vásárlóerejét, a problémák között említette a dolgozók kiégettségét, továbbá hogy a nemzeti össztermékhez viszonyítva keveset fordít az ország az egészségügyre.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt tette szóvá, hogy a jobbikos képviselő családi vállalkozásán keresztül vélhetően busás jutalékért vitt ki magyar orvosokat külföldi munkára. Elmondta, az independent.ie portálon egy korábban megjelent cikkben nyilatkozott Lukács László, mint a Doctors Abroad képviselője.
Az államtitkár szerint a képviselő azzal büszkélkedett a cikkben, hogy 2012 első félévében a cég 62 orvost vitt ki Írországba. Jelezte, tudomása szerint a céget most már a képviselő testvére viszi. Rétvári Bence azt kérte, hogy a képviselő "ne sopánkodjon" azon, hogy az orvosok külföldre távoznak, amikor előmozdította ezt a folyamatot.
Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 5 évben 500 milliárd forint ment kórházi fejlesztésekre.
MSZP: A gyermekről kell szólnia az oktatásnak
Hiller István (MSZP) a közoktatási vitanap kapcsán beszélt arról, hogy remélik, valóban a lényegről, a gyermekről, a diákokról esik szó. Szerinte meg kellene állapodnia a pártoknak abban, hogy az oktatás nem azért van, hogy az ember munkahelyet teremtsen, hanem hogy a következő nemzedéknek átadják a tudást. A magyar közoktatás ezeket a célokat nem teljesíti - tette hozzá.
A volt oktatási miniszter szerint nem kell hogy az Országgyűlés a törvényeivel, a kormány pedig a jogszabályaival egy osztályterem minden percét meghatározza. Közölte, ők jobban szeretnének bízni a pedagógusokban. A magyar közoktatás ügye sokkal inkább kell, hogy viselje a nemzeti jelzőt, mint egy dohánybolt - jegyezte meg.
Rétvári Bence válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 előtt óriási probléma volt a köznevelés rendszerében, ezt az OECD felmérése is mutatta, illetve az önkormányzatok eladósodottsága is jelezte. Ezért kellett megújítani a tartalmat és változtatni az intézményfenntartásban is - mutatott rá.
Szerinte ami korábban történt az oktatásban, az a társadalmi különbségek növekedéséhez vezetett. A korábbi úthoz nem lehet visszatérni - hangsúlyozta.
KDNP: Ismét megtanulhatták Magyarország nevét
Hoffmann Rózsa (KDNP) arról beszélt, hogy világszerte közel egymilliárd ember hallhatta és tanulhatta meg ismét Magyarország nevét, amikor komoly elismerésben részesült, Oscar-díjat kapott Nemes Jeles László Saul fia című filmje. Gratulációját kifejezve közölte azt is, jó érzéssel nyugtázták, hogy a rendező köszönetet mondott Magyarországnak is a támogatásért.
Rétvári Bence a két lapot felmutatva azt mondta, Magyarországon kevés olyan eset van, amikor a Népszabadság és a Magyar Idők ugyanazzal a címmel, ugyanolyan kontextusban számol be egy nemzeti sikerről, márpedig a magyar Oscar-díjjal ez történt.
Szerinte a film elismerése azt is mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap által létrehozott támogatási rendszer jó irányba halad.
Fidesz: Pártpolitikai céljai vannak az tiltakozásoknak az oktatásban
Németh Szilárd (Fidesz) egyetértve a szocialista Hiller Istvánnal közölte, az iskolában a gyermek érdeke áll mindenek felett, illetve párbeszédet kell folytatni a problémákról. Az elmúlt időszak eseményei - folytatta - nem erről győzték meg, ugyanis értelmetlen, megosztó és közösségromboló az a direkt politikai akció, amivel a miskolci pedagógustüntetésen és a hétfői sztrájk során találkozhattak.
A kormánypárti politikus szerint jól érzékelhető volt, hogy az egésznek pártpolitikai céljai vannak, a szakszervezeti vezetők az ellenzéki pártok elvtelen kiszolgálóivá váltak, az iskolákat ezek a szakszervezetek túszul ejtették, a pedagógusokat, gyermekeket biodíszletként használják fel önző, hataloméhségből fakadó céljaikra. Ugyanúgy pajzsként használják a kiskorú gyermekeket, mint az Európát lerohanó illegális bevándorlókat - mondta az ellenzéki pártokról. Szerinte ebben nincs különbség a pártok között: Dúró Dóra Hiller Istvánnal kánonban nyomják az agymosást.
A kormány célja továbbra is az, hogy a gyerekek versenyképes tudást szerezzenek - jelezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a köznevelési kerekasztal lehetőséget teremt arra, hogy a problémákat megoldják. Véleménye szerint egy fórumról van szó, amely már bizonyított, hiszen a felsőoktatási kerekasztal jól működött.
Elmondta, nem a kormány hibája, hogy a kerekasztalon a résztvevők száma nem teljes körű, hiszen meghívtak sok mindenkit, de egy részük nem vesz részt a tárgyalásokon.
PM: A Fidesz romba akarja dönteni az információszabadságot
A Párbeszéd Magyarországért szerint a Fidesz tovább folytatja a demokrácia leépítését, a kormánypárt az MNB-törvény módosításával romba akarja dönteni az információszabadságot.
A párt szóvivője keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Bánki Erik és Mengyi Roland azon előterjesztésére reagált, amelyik az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok által közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásokra is kiterjesztené az üzleti titok körébe tartozó adatokra hivatkozás lehetőségét.
Tordai Bence megjegyezte, ez az előterjesztés a második a sorban, hiszen a postatörvényt is hasonló módon módosítják.
Matolcsy György jegybankelnök "a pártállam pénztárnokává vált és a Fidesz sötét gazdasági ügyleteit ő fogja finanszírozni" - jelentette ki a politikus.