Napirenden a gyermekvédelmi törvény ratifikálása

A gyermekek és az ifjúság védelmével indokolta az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló egyezményének kihirdetését és az ezzel kapcsolatos módosításokat az igazságügyit tárca parlamenti államtitkára. Répássy Róbert fontos feladatnak nevezte az egészséges testi és lelki fejlődés biztosítását, a védelem megszervezését, a veszélyeztetettség megelőzését. Ennek egyik eszközeként a büntetőjogot jelölte meg.
A kormány korábbi intézkedései között említette a gyermekbarát igazságszolgáltatás megteremtését, a gyermekvédelmi és gyámügyi törvények módosítását. A több éves folyamat folytatásaként beszélt az egyezmény kihirdetéséről, utalva arra, hogy az átültetéshez számos nemzetközi követelménynek meg kellett felelni, s mára nincs akadálya a kihirdetésnek.
Az államtitkár szólt arról is, hogy az ET-egyezményt 2007-ben 47 tagállam írta alá és már 36-an ratifikálták, Magyarország pedig 2010-ben csatlakozott hozzá.
Répássy Róbert szavai szerint a javaslat javítja a potenciális bántalmazók kiszűrését, rendezi az elkövetők adatainak államok közötti továbbításának kérdését és szankciókat is meghatároz. Megjegyezte: a parlament 2014 végén ezen is túlmutató szabályozást fogadott el, amikor kimondta, hogy nem évülhetnek el a 18 évnél fiatalabbakat szexuálisan bántalmazók tettei.
Petneházy Attila, a Fidesz vezérszónoka megbocsáthatatlan tettnek nevezte a gyermekek szexuális bántalmazását és azt mondta: a társadalom semmilyen szigorítást nem tart túlzónak. Fontosnak nevezte, hogy a gyermekek otthonukban biztonságban legyenek, s a pedofília legsúlyosabb fajtájaként jelölte meg azt, amikor az elkövető hozzátartozó. A kormánypárti politikus zéró toleranciát sürgetett, jelezve, hogy sokrétű problémáról van szó. Felhívta a figyelmet az internet veszélyeire is.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka célként fogalmazta meg a gyermekek szexuális kizsákmányolásának, zaklatásának megelőzését, az áldozatok jogainak védelmét, ellenőrző mechanizmusok kialakítását. Meglátása szerint mindennek az alapja a jelzőrendszer jó működése, az óvodai, iskolai, oktatási szakemberek, védőnők, gyermekorvosok, rendőrök és bírósági szakemberek együttműködése. Értékelése szerint Magyarországnak e téren sok tennivalója van, a jelzőrendszer megerősítését, a civil szervezetek bevonását és a közvélemény széles rétegeinek felhívását szorgalmazta. Pártja nevében közölte, hogy támogatják az egyezmény kihirdetését, ugyanakkor még mindig úgy tartják, hogy többre van szükség.
A jobbikos Apáti István előremutatónak tartotta az előterjesztést, ugyanakkor úgy ítél meg: a törvényjavaslat elfogadásával "nem pipálható ki a kérdés", azzal komolyan kell foglalkozni. Az egyezmény jelentőségének nevezte, hogy a 18 év alattiakat tekinti gyermeknek, ugyanakkor tagállami hatáskörbe utalja annak meghatározása, mely életkor alatt tiltott a szexuális kapcsolat. Szólt a magas látenciáról, amelyet hússzorosnak ítélt, hangsúlyozva: évente 100-200 eset jut el bírósági szakba. Úgy ítélte meg: az internet veszélyeivel külön kell foglalkozni, mert elmondása szerint a weboldalak 12 százaléka pornográf tartalmú, és világviszonylatban naponta 300 ilyen új oldalt indítanak.  Felvetette a kémiai kasztrálás lehetőségét a gyermekeket megrontó bűnelkövetőkkel szemben. 
Az LMP-s Szél Bernadett szerint éppen ideje volt az egyezmény ratifikálása, mert állítása szerint Magyarországon minden tízedik gyermeket éri szexuális inzultus. Rámutatott arra is: a prostituáltak átlagosan 14 éves koruktól kerülnek ilyen élethelyzetbe. Alaposan meg kell vizsgálni, miért működik ilyen rosszul a gyermekvédelem rendszere - értékelte, hozzátéve: sokan - pedagógusok, védőnők - nem ismerik fel a gyermekbántalmazást, vagy bizonytalanok abban, mit kell tenniük. Ennek ellenére szerinte a kormány nem lép fel hatékonyan a probléma ellen. Arra mutatott rá: az újabb áldozattá válás megelőzése és a terápia sem biztosított számos, akár családban, akár intézetben szexuális bántalmazást elszenvedő gyermek számára.  Az esetek elkerülése érdekében azonnal meg kell erősíteni a gyermekvédelmi rendszert, amelyhez forrásokat kell biztosítani - szorgalmazta. Emellett oktatási programokat is sürgetett számukra, de az ezzel foglalkozó civil szervezetek támogatását is szorgalmazta.
A független Szelényi Zsuzsanna fontosnak ítélte az egyezmény ratifikálását, mert azt követően a kormányzatot felelősségre lehet vonni a gyermekek szexuális bántalmazása elleni szabályok betartatásáért. Ugyanakkor szerinte egyes területeken nem hoz előrelépést az egyezmény, mert nem lehet azt végrehajtani. Hiányolta az információkat, az adatgyűjtést, amelyek nélkül nem tudható, hol kell beavatkozni, de a megelőző tájékoztatást is. Fontosnak tartja a szakemberek képzését, de a legnagyobb probléma szerinte az áldozatok terápiás utókezelésének hiánya.

Módosul a bírósági végrehajtásra vonatkozó törvény

Erősödik a végrehajtási szervezet állami kontrollja és szigorodnak a kinevezési feltételek - mondta az igazságügyi miniszter a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását célzó javaslat általános vitáját megnyitva pénteken az Országgyűlésben. A Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatja az indítványt, az MSZP azonban nem.
Trócsányi László az előterjesztés általános vitáját megnyitó felszólalásában hangsúlyozta, hogy a végrehajtáshoz kapcsolódó közfeladatok ellátása a javaslat alapján közvetlen állami felügyelet alá kerül azzal, hogy azokat a kar egy szervezeti egysége, a hivatal útján látja el, amelynek vezetőjét az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki.
A végrehajtás közfeladat, de a jelenlegi rendszerben nem hatóság, hanem erre felhatalmazott, nyereségorientált magánirodák végzik. A szervezetrendszerre vonatkozó szabályok fogyatékosságait a tisztán "állami" és a tisztán "magánosított" végrehajtás közötti átmeneti megoldás orvosolhatja, amely a kettő előnyeit, és nem hátrányait ötvözi - mutatott rá.
A végrehajtói kinevezés a jövőben nem határozatlan, hanem meghatározott időre, 7 évre szól majd. A végrehajtóknak és a végrehajtó-helyetteseknek - ha ezzel nem rendelkeznek - 2022-ig jogi diplomát kell szerezniük és közben folyamatosan igazolniuk kell tanulmányi előremenetelüket - ismertette a javaslatot Trócsányi László.
Fehívta a figyelmet arra, hogy a szabályrendszernek biztosítania kell nemcsak az eljárások szakszerű és jogszerű folyását, hanem a feladatok folyamatos ellátását is. A területen olyan szabályozást kell kialakítani, amely biztosítja a végrehajtási ügyek folyamatos ellátását, ha távolléte miatt a végrehajtó akár átmenetileg is, de nem képes az ügyeket ellátni. A javaslat a helyettesítést ellátó személyi körre, valamint a helyettesítés esetén követendő eljárásra vonatkozó szabályok egyértelmű meghatározásával gondoskodik a végrehajtói működés folyamatos biztosításáról - fogalmazott a tárcavezető.
Jelenleg a végrehajtói irodának gazdasági társaságok és nem végrehajtó természetes személyek is tagjai lehetnek. A javaslat alapján a jövőben a végrehajtói irodának kizárólag végrehajtó tagjai lehetnek, másrészt a végrehajtási tevékenységen kívül az iroda üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat - közölte a miniszter.