Napirend előtti csatározások

Az LMP-s Szél Bernadett azt követelte, hogy ne az állami vezetőket stafírozza ki a kormány, hanem a dolgozók bérét emelje. Szerinte ha az állami vezetőkről van szó, a kormány hamar belátja, hogy bérfelzárkóztatásra van szükség, de ha a dolgozók magyar emberekről, akkor rögtön előjön a kis lépések politikájával. Ez a kétsebességes Magyarország - hangoztatta. Példaként a jegybank vezetőinek múlt héten megemelt milliós fizetését említette.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára a béremelést azzal indokolta, az állami vezetőknek versenyképes jövedelmet kell biztosítani.
Szólt arról, hogy 2010 és 2015 között 10 százalékkal emelkedtek reálbérek, a minimálbér nettó és bruttó összege is jelentősen emelkedett. Hozzátette: az Eurostat adatai szerint 2004 óta a magyar átlagbér az uniós átlag 26 százalékáról 29 százalékára nőtt.
A kereszténydemokrata Aradszki András a Nemzetközi Energia Ügynökség évente megjelenő kiadványának pénteki magyarországi bemutatója kapcsán beszélt arról, hogy a 2015-ös kiadvány középpontjában a klímaváltozás áll. Szerinte globális problémáról van szó, és Magyarország jelentős erőfeszítéseket tesz ennek megállításáért. Ugyanakkor az országok csak együtt teljesíthetik azt az ambiciózus vállalást, hogy 2050-re megszűnjön a klímát terhelő emberi tevékenység - mutatott rá.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország jó úton halad a nemzetközi vállalások teljesítésében. A Magyarország számára meghatározó energiapolitikai igazodási pontok között említette az Európa 2020 stratégiát, a 2030-ig szóló uniós klíma- és energiapolitikai keretet, illetve az energiaunió politikai koncepcióját.    
A szocialista Harangozó Tamás azt firtatta, mit tett a kormány, a rendőrség és az ügyészség amiatt, hogy február 23-án "bőrfejű verőlegények" "elfoglalták" a Nemzeti Választási Irodát (NVI) és akadályozták a szocialista Nyakó Istvánt, hogy jogszerűen benyújtsa népszavazási kezdeményezését a vasárnapi boltzár eltörlése ügyében. A magyar államot támadás érte és ők nézik tétlenül? - kérdezte.
Az ellenzéki politikus szerint amíg a felelősöket nem büntetik meg, amíg Kubatov Gábor szerepét nem tisztázzák és nem távolítják el a Fidesz alelnöki posztjáról, addig teljesen jogosan gondolja az ország, Orbán Viktor személyes utasítására akadályozták meg a népszavazást.
Ezt az utasítást pedig Kubatov Gábor a Fradi Security-hez köthető verőlegényekkel hajtatta végre; ez a látszat, és ezt eddig senki nem cáfolta - jelentette ki. Elmondta, csak azt követően lehet beszélni a népszavazási törvény módosításáról, hogy ha tisztázták az ügyet. Beszéde után "a jogtiprót díjat", egy fél bakancsot helyezett a miniszterelnök asztalára a parlamenti patkóban.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor kezdeményezte a népszavazási törvény módosítását, és egyben felkérte a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökét, hogy tegyen arra javaslatot.
Rámutatott, hogy több, baloldalhoz köthető népszavazási kezdeményezést is hitelesített az elmúlt időszakban az NVB, de egyikhez sem sikerült összegyűjteni a szükséges aláírást. Az államtitkár szerint lehet, hogy ez a sikertelenség is ingerli baloldalt.
Völner Pál szerint 2006-ban a szocialisták által vezényelt alakulatok állami erőszakkal, verőlegényekkel szétvertek legális demonstrációt. Akkor milyen eredményre vezettek a nyomozások? - firtatta.
A jobbikos Dúró Dóra kifogásolta, hogy ellehetetlenítettek egy intézményvezető-helyettest, Ablonci Diánát, aki jelezte a tankerületnél, hogy úgy foglalkoztatnak megbízási szerződéssel pedagógusokat, hogy ők közben közalkalmazottként is a Kliknek dolgoznak. Jelezte, a Jobbik feljelentést tesz az ügyben.
Az ellenzéki képviselő a Klik átszervezésével kapcsolatban érdeklődött, majd azt kérte, ha valóban fontos az oktatás, akkor a pénzt ne sajnálják ettől a területtől.
Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkára a konkrét ügyben vizsgálatot ígért.
Elmondta, hogy a Klik átszervezése megkezdődött; először az adósságállománytól szabadítják meg, majd a köznevelési kerekasztalon kialakult javaslatnak megfelelően július 1-jétől új szervezeti formában működik.
A fideszes Németh Szilárd azt javasolta, Harangozó Tamásnak, hogy vigye el "a véres bakancsot", valószínűleg hiányzik egy 2006-os verőlegényük lábáról. Elmondta, a miniszterelnök és a kormánypárt is hitet tettek amellett, hogy a népszavazást legerősebb legitimációs forrásnak tartják.
A kormánypárti politikus a múlt hét hétfői oktatási demonstráció kapcsán beszélt arról is, hogy a felnőttek nem használhatják a eszközként a gyereket. Közölte, a politikának nincs helye az iskolában, a felnőttek nem bújhatnak a gyáván a gyerekek háta mögé konfliktusaikban.
Soltész Miklós, az Emmi társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az oktatás területén megtett kormányzati intézkedéseket vette számban, például a pedagógusbéremelést, az iskolák felújítását, az ingyenes étkeztetés biztosítását. Szerinte ezeket az eredményeket akarják a baloldalon elvitatni.

MSZP: A többség elutasítja a Városliget beépítését
Az MSZP-s Tóth Csaba a Városliget tervezett átalakításáról beszélt, jelezve: egy közvélemény-kutató cég felmérése szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége elutasítja a terület beépítését. A kormány továbbra is ragaszkodik az új városligeti épületekhez? - kérdezte.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár azt válaszolta: komoly tervpályázaton választották ki a megépítendő épületeket, amelyek gyarapíthatják a magyar múzeumi világot. A projektnek része ugyanakkor a zöldfelület növelése is - jegyezte meg.

Jobbik: A visszatoloncolások ellen is küzdjön a kormány!
A jobbikos Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt szorgalmazta, hogy ne csak a kötelező kvóta ellen küzdjön a kormány, hanem a visszatoloncolások veszélye ellen is. Hajlandóak-e utóbbira is kiterjeszteni a népszavazási kérdést? - kérdezte a kabinetet.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára reagálásában azt mondta, a kormány álláspontja egyértelmű: a kötelező kvóta értelmetlen, jogtalan, növeli a terrorveszélyt, ezért minden eszközzel - közte a népszavazással - fellépnek ellene.

Az LMP az állami cégvezetők béréről
Az LMP-s Szél Bernadett az állami cégvezetők illetményemeléséről, a bérekbe beépített prémiumokról érdeklődött.
Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: a minisztérium gazdasági társaságainál a vezetők esetében a korábbi években az alapbérek nem változtak, azokba a prémiumokat sem építették bele. A szóban forgó vezető állású munkavállalóknak - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Szerencsejáték Zrt., az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a MÁV Zrt. első számú vezetője kivételével - az elmúlt években meghatározott alapbére és az adható prémium teljes összege éves szinten az idén kisebb a korábbiaknál.

Fidesz: Milyen egészségügyi fejlesztések lesznek a következő években?
A fideszes Vécsey László (Fidesz) azt kérdezte, hogy az erőforrás-minisztérium milyen egészségügyi fejlesztéseket tervez a 2014-2020-as európai uniós ciklusban. Megjegyezte, hogy az elmúlt években az egészségügyi intézmények 70 százalékában voltak felújítások.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár elmondta, fejleszteni tervezik a gyermeksürgősségi ellátást, a gyermek- és ifjúságpszichiátriai ágazatot, és nővérszállókat is fel akarnak újítani. Közölte: az elkövetkező egy-két évben több mint százmilliárd forint fejlesztési forrást kívánnak felhasználni.

MSZP: A vásárosnaményi kistérségben egy ügyeletes háziorvos jut több mint 30 ezer emberre
Tukacs István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a vásárosnaményi kistérségben egy ügyeletes háziorvos jut több mint 30 ezer emberre.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár azt felelte: az elmúlt időszakban az alapellátásba a korábbinál 40 százalékkal több forrás került. Tukacs István konkrét felvetésére azt válaszolta: az említett kistérségi társulás döntött úgy, hogy a korábbi kettő helyett egy orvossal láttatja el a feladatokat.

Jobbik: romokban az egészségügy
A jobbikos Rig Lajos szintén egészségügyi témában szólalt fel. Az ágazat szerinte romokban van, már a legkisebb eszközök beszerzése is komoly gondot jelent sok kórháznak, sőt - mondta - van, ahol már teára sem futja.
Erre a kérdésre is az egészségügyi államtitkár válaszolt, közölve: tavaly jelentősen csökkent a kórházak adósságállománya. Az intézményrendszer előrébb van, mint egy évvel ezelőtt - fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán.

LMP: Csökkentek a köznevelési források
Schmuck Erzsébet (LMP) szerint érdemi forrásbevonás nélkül nem lehet működőképessé tenni a közoktatást. Hangsúlyozta: az elmúlt években nem került plusz forrás az ágazatba, ráadásul a pedagógusbér-emelés többletköltségét is más oktatási kiadások rovására finanszírozzák. A leendő oktatási reformban emelik az ágazat forrásait? - kérdezte.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára visszautasította az LMP-s képviselő szavait, kijelentve: igenis kerültek plusz források a köznevelési rendszerbe. Az azonban tény, hogy a reformok "kiteljesedése" még folyamatban van - tette hozzá.

Fidesz: Óvodákat zárnának be Szegeden
B. Nagy László (Fidesz) arról beszélt felszólalásában, hogy Szeged szocialista vezetése - a szülői tiltakozások ellenére - óvodákat zárna be, köztük olyat is, ahol folyamatos volt a túljelentkezés.
Palkovics László oktatási államtitkár azt mondta: ez a lépés az óvodáskorúak jövőbeli lehetőségeit veszélyezteti.

MSZP: Pályázatot írtak ki az ó- és középkori szakképzés kutatására
Heringes Anita (MSZP) azt kifogásolta, hogy kiírtak egy olyan 8 millió forintos pályázatot, amelynek során az ó- és középkori szak- és felnőttképzést kutatnák.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a képzések történeti előzményeinek kutatása Európában is egyre hangsúlyosabbá válik.

Jobbik: mi lesz az állatvédelmi törvényben?
A jobbikos Egyed Zsolt arról érdeklődött, mit tartalmaz majd az állatvédelmi törvényjavaslat, hol tartanak az egyeztetések.
Völner Pál igazságügyi minisztériumi államtitkár válaszában hangsúlyozta, a kormányzat célkitűzése az, hogy minél kevesebb állat essen kínzás áldozatául. A tárca konzultációt hirdetett állatvédelmi szervezetekkel.