Belföld
Napirend előtt a brókerbotrányról és a bevándorlásról
Ülésezik a parlament
A költségvetés összegző módosító indítványának vitája
A fideszes Szűcs Lajos, a költségvetési bizottság többségi véleményének előadója azt mondta, az összegző módosító indítvány leginkább érdemi változtatása, hogy az országvédelmi alap előirányzata 100 milliárd forintról 70 milliárdra csökken.
A többi javasolt módosítás közül megemlítette a bankadócsökkentés hatásának átvezetését - ami 10 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a bankszektornak -, hat új nagykövetség megnyitásának egyszeri költségét - ami 3,8 milliárd forintot tesz ki -, a Sulinet végpontjainak sávszélesség-bővítését, a 100 Tagú Cigányzenekar 30 millió forintos egyedi támogatását, a Budai Vigadó felújításának elősegítését, valamint a 2016-os nyári olimpiára való felkészülés finanszírozását.
Az MSZP-s Szakács László arról beszélt, hogy szerintük a költségvetési törvényjavaslat nem felel meg sem az alkotmánynak, sem a házszabályban előírt jogalkotási szakmai követelményeknek. Ezt az állami vagyon értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos, 115 milliárd forintra tervezett, de konkrétan nem ismertetett bevétellel magyarázta.
Kritizálta továbbá a büdzsé korai elfogadását, valamint azt is mondta, hogy szerinte jelentősen csökkennek az oktatási, egészségügyi és szociális kiadások.
Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője a köztisztviselői illetményalap megemelését szorgalmazta. Sérelmezte továbbá, hogy szerinte jelentősen csökkentik a települések mozgásterét a gépjárműadóval kapcsolatos változtatások. Emellett uniós beruházásokkal kapcsolatos elvonások is sújthatják az önkormányzatokat - tette hozzá.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet a további leszakadás, elszegényedés és kilátástalanság költségvetésének nevezte a jövő évit. Pártja szerint az egykulcsos helyett progresszív személyijövedelemadó-rendszerre lenne szükség. A politikus hiányolta a pedagógusok illetményalapjának emelését és a környezeti kármentesítés forrásait is.
Az Együtt színeiben politizáló Szelényi Zsuzsanna független képviselő szavai szerint a költségvetés nem szolgálja Magyarország polgárosodását, nem segíti a növekedést, a segítségre szorulókat. Kifogásolta a kormány oktatás- és egészségügy-politikáját. Előbbi szerinte gyermek- és tudásellenes, a fiatalok elhagyják miatta az országot. Az egészségügyben is változtatni kell, húsz éve halogatott reformoknak kellene nekiállni - mondta.
NGM: az ellenzék több mint 4000 milliárddal rontotta volna az egyenleget
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzék módosító javaslatai több mint 4000 milliárd forinttal rontották volna a büdzsé egyenlegét, amit a kormány elfogadhatatlannak ítélt. A Jobbik, az LMP és az MSZP javaslatait elemezve elmondta, hogy mindegyik adósság- és adónövelést tartalmazott volna, a szocialisták pedig 5 százalék fölé növelték volna a költségvetési hiányt.
Az államtitkár szólt arról, hogy a költségvetési bizottság módosító javaslatát támogatják; ez egyebek mellett növeli a hitelezési aktivitást és 12 milliárd forintot biztosít kapacitásbővítésre, termelő beruházások támogatására.Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a bizottsági véleményeket kommentálva kijelentette: a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állt, a bővülés szerkezete egészséges, a cél pedig a fejlődés fenntartása jövőre is.
A büdzsé korai elkészítése a biztonságot, kiszámíthatóságot szolgálja - közölte, az intézkedések közül pedig kiemelte a személyi jövedelemadó csökkentését, a családi adókedvezmény bővítését és az állami rezsicsökkentést.
A szocialista Burány Sándor szerint a kormányzati gazdaságpolitika a keveseket támogatja a többség rovására. A rohamosan terjedő szegénység miatt növelni kell a szociális és családtámogatások összegét, valamint a dolgozói béreket, ahogyan azt az MSZP javasolta is - mondta.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint komoly rendszerszintű változás nem következett be a költségvetésben. Szóvá tette, hogy miközben a kormány az adócsökkentés költségvetésének nevezi a büdzsét, 215 milliárd forinttal több fogyasztási adót vár, mint az idei.
A fideszes Szűcs Lajos tervezhetőnek, kiszámíthatónak és betarthatónak ítélte a költségvetést, amely szavai szerint az adócsökkentésről fog szólni. Fontos elemként hivatkozott a személyi jövedelemadó (szja) csökkentésére és a családi adókedvezmények növelésére.
A szocialista Tukacs István jelentős egészségügyi átcsoportosításokat sürgetett, értékelése szerint a büdzsében lenne forrás a jelentős bérfejlesztésre és a kórházak finanszírozásának megnövelésére.
Schmuck Erzsébet (LMP) azt kifogásolta, hogy az szja csökkentésének nem azok a valódi haszonélvezői, akik keveset keresnek, s szerinte ez tovább növeli a gazdagok és a szegények közötti szakadékot.
Napirend előtt
Az LMP-s Schmuck Erzsébet, emlékeztetve arra, az Országgyűlés múlt héten nem fogadta el a pénzügyi rendszer átalakítását célzó törvény kétharmados támogatást igénylő pontjait, azt mondta: ezzel a törvénnyel akarta a kormány elkerülni, hogy ráégjen a Quaestor-botrány, a javaslatban azonban nem voltak olyan pontok, amelyek a brókercégek ellenőrzésének szigorításáról szóltak volna. Szerinte a törvénnyel a jegybanknak nem kell számot adni arról, hogy a pénzügyi rendszer felügyelőjeként milyen mulasztásokat vétett.
Bírálta a kormányt azért, mert szerinte csak addig elkötelezett a bevándorlás mellett, amíg hasznot tud húzni belőle. Példaként a bevándorlási kötvényeket említette.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt kifogásolta, hogy miközben az LMP szigorítaná a pénzügyi szektor szabályozását, mégsem szavazta meg ezt a törvényt. Szerinte az LMP a brókerek pártjára állt ezzel. Kitért arra is, hogy a botrány kirobbanása után a kormány gyorsan lépett a szabályozás terén is. Az LMP viselkedése ugyanolyan ebben az ügyben, mint amilyen Sallai R. Benedeké (LMP) a földpályázatok ügyében: kritizálja a pályázati rendszert, miközben annak az egyik legnagyobb nyertese - mondta az államtitkár.
KDNP: Nem feltétlenül Magyarország határain belül kell segíteni a bajba jutott embereken
A kereszténydemokrata Harrach Péter a bevándorlás kapcsán arról beszélt, hogy keresztény emberként a bajba jutott embereken segíteni kell, de ez nem feltétlenül Magyarország határain belül kell, hogy megtörténjen.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszában a balliberális oldal kettős beszédére hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra, hogy 2004-ben a baloldaliak a "szociális demagógiáig" elmenő módon kampányoltak a kettős állampolgársággal szemben. Úgy összegzett: a baloldal a magyar nemzet önvédelmi reflexeit ellehetetlenítve akarja megakadályozni azt, hogy védekezhessen az ország a migrációval szemben, amely veszélyt jelent Magyarországra, Európára nézve.
A szocialista Tukacs István az egészségügyről a nap folyamán tartandó parlamenti vitanap kapcsán több forrást szorgalmazott ennek a szférának. Szerinte az egészségügy működőképességének határára ért, és a vitanapon azt akarják világossá tenni, csak akkor érdemes szakmai koncepciókról tárgyalni, ha van kormányzati szándék a finanszírozás jelentős, legalább 120 milliárd forintos emelésére.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszámolt a kórházi adósságrendezésre szánt hatvanmilliárd forintról, a várólisták csökkentésére fordított összegekről. Idén hat százalékkal bővültek az egészségügy forrásai, jövőre 53 milliárd forinttal lesz több az egészségbiztosítási alap költségvetése - részletezte.
Mint mondta, az elmúlt öt évben, ahogy a gazdaság teljesítménye megengedte, mindig igyekeztek javítani az egészségügy helyzetén.
A jobbikos Volner János is a brókerbotrányról beszélt, és több ügyben is a Fidesz, illetve az MSZP érintettségét firtatta. Azt is kérdezte, mi lehet annak a hátterében, hogy a kormány csak a Quaestor ügyfelein segítetett. Jelezte, hogy a Jobbik már 2010-be szigorította volna a brókercégek ellenőrzését, de azt a kormánypártok és az MSZP sem támogatta. A pénzügyi rendszer átalakítását célzó törvény kétharmados támogatást igénylő pontjainak elutasítását azzal indokolta, hogy a kormánypárti képviselők nem nyilatkoztak arról, menekítettek-e ki pénzt a Quaestorból bennfentes információk alapján. Nyilvánvaló, hogy a kormánynak ezen a területen valamilyen takargatnivalója van - mondta.
Tállai András államtitkár azt kérte, ha a képviselőnek tudomása van arról, hogy bárki bennfentes információval élt vissza, akkor tegyen feljelentést. Ugyanakkor úgy értékelte, hogy a Jobbik mosakszik az ügyben, mert elkövetett egy súlyos hibát, nem szavazta meg az ellenőrzések szigorításáról szóló törvényt. A brókerek pártjára álltak - értékelt.
Az államtitkár az LMP-hez hasonlóan a Jobbik kommunikációját is ellentmondásosnak értékelte, és felhívta arra a figyelmet, hogy nem először fordul elő ilyen. Példaként az ellenzéki párt uniós tagsággal kapcsolatos álláspontjának változását említette.
Jelezte ugyanakkor, a törvényjavaslatot visszahozzák az Országgyűlés elé, és még van lehetősége a Jobbiknak javítani.
A fideszes Vargha Tamás szerint Székesfehérvár Magyarország fejlődésének motorja, az ország egyik legerősebb, legfejlettebb városa. Véleménye szerint az erős történelmi hagyományokra épülő innovatív és dinamikus fejlődést sokszorozhatja meg a Modern városok program keretében a kormány és Székesfehérvár között kötött megállapodás. A tervezett beruházások között említette az oktatókórház fejlesztését, onkológiai centrum kialakítását, középiskolai oktatási kampusz kiépítését, a belváros fejlesztését.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is úgy értékelte, hogy Székesfehérvár ma Magyarország egyik húzóvárosa, legerősebb motorja az országnak. A tervezett beruházások pedig a város kulturális infrastruktúrájának és egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztését célozzák - mutatott rá.