Belföld
Nagymértékben nőtt a menedékkérők száma
A kérelmezők fele Koszovóból érkezett
Végh Zsuzsanna közölte: 2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban 18 900-at, tavaly pedig 42 777-et. A növekedés mértéke még a hatóságot is meglepte. A tavalyi menedékkérelmekről szólva azt mondta, a növekedés nem az év elején kezdődött, hanem nyáron, és az év utolsó hónapjaiban volt igazán jelentős; novemberben 9 ezer, decemberben 13 ezer kérelmezőt regisztráltak, az idén pedig már több mint háromezret.
A novemberi adatok szerint Svédországban 7,78 volt az ezer lakosra jutó menedékkérők száma, míg a mutató Magyarországon volt a második legmagasabb (2,9), a harmadik pedig Ausztriában (2,68).
A főigazgató elmondta: az EU tavaly és tavalyelőtt hosszú évek óta nem látott migrációs nyomással szembesült. Magyarország (Németország, Svédország, Olaszország és Franciaország, azaz a klasszikus befogadó államok után) az ötödik volt a benyújtott menedékjogi kérelmek rangsorában a novemberi adatok alapján.
A főigazgató a migráció növekedésének kiváltó okai között megemlítette, hogy a válságövezetekben romlott a biztonsági helyzet, illetve azt, hogy sokan a gazdasági nehézségek miatt indulnak útnak.
Magyarországra egyrészt Törökország felől, Szerbián keresztül érkeznek illegálisan migránsok, ez a legjelentősebb útvonal, másrészt Románián és Ukrajnán keresztül.
A menedékjogkérők több mint fele gazdasági okok miatt indult útnak, a rossz szociális ellátórendszer, a nehéz életkörülmények miatt, jellemzően Koszovóból, azaz a nemzetközi védelmi igényük nem megalapozott. A gazdasági célból útnak indulók gyakran kihasználják, hogy az elhúzódó eljárások ideje alatt különböző támogatások illetik meg őket - tette hozzá Végh Zsuzsanna.
A menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtották be, a kérelmezők fele Koszovóból érkezett, 20 százalékuk afgán, 16 százalékuk szír.
Végh Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárások több mint felét meg kell szüntetniük, mivel az adott menedékkérő még az eljárás lezárulta előtt elhagyja az országot.
Magyarország tranzitország, nem ide indulnak a kérelmezők, csak rajtunk keresztül vezet az út a befogadó országokba - jelentette ki a bevándorlási Hivatal vezetője. A magyar hatóságok a kérelmek 10 százalékát elutasították, és valamilyen védelemben a kérelmezők mindössze alig több mint egy százalékát (tavaly 503 kérelmezőt) részesítettek.
A legális migrációt illetően nem volt jelentős változás a korábbi évekhez képest: a Magyarországon élő külföldiek száma (részben azért, mert sokan szereztek állampolgárságot) körülbelül 3 százalékkal csökkent.
Végh Zsuzsanna szerint az Európai Uniónak át kell tekintenie a menekültügyi szabályokat, amelyek nem a jelenlegi kihívásokra adnak választ, és csak a nagy befogadó államok tapasztalatait használják fel, ugyanakkor nem veszik figyelembe a tranzitországok helyzetét.
A főigazgató meglátása szerint újra kell gondolni a gazdasági menekültek kérdését: ők azok, akiknek az élete nincs veszélyben, akik nincsenek üldöztetésnek kitéve, azaz úgynevezett biztonságos országokból érkeznek. Végh Zsuzsanna szerint az ilyen menekültek esetében más normákat lehetne alkalmazni. A főigazgató példaként említette a gyorsított eljárást, vagy a területen maradás jogának korlátozását, hogy az alaptalanul kérelmet benyújtó ne élvezhesse a védelemben részesülőknek járó kedvezményeket.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója elmondta: 2012-ben 1,1 milliárd forintot költöttek menekültekre, 2013-ban 1,8 milliárdot, 2014-ben pedig 2,6 milliárd forintot.