Belföld
Miniszterelnöki Programiroda lesz a miniszterelnöki kabinet
Tállai: Jelentősen mérséklődött az államadósság
Az NGM államtitkárának közlése szerint összességében 2500 milliárd forinttal mérséklődött az államadósság a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tevékenysége által. Tállai András az alap 2011-es, 2012-es, 2013-as, 2014-es és 2015-ös üzleti évéről beszámolva elmondta, a magánnyugdíjpénztárakból átvett mintegy 3000 milliárd forint összegű készpénz, állampapír és más értékpapír felhasználásával több mint 2000 milliárd forint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg, ezen túlmenően közel 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe.
Hozzátette: az alap teljesítette a kitűzött adósságcsökkentési célt, amelynek hatásaként több mint 280 milliárd forint kamatmegtakarítást ért el az állam számára. Ez összességében közel 10 százalékpontos közvetlen és közvetett adósságráta-csökkenéssel ér fel - mutatott rá.
Miniszterelnöki Programiroda lesz a miniszterelnöki kabinet
Miniszterelnöki Programirodának hívhatják a jövőben az eddigi miniszterelnöki kabinetet, a miniszterelnök által közvetlenül irányított szervezeti egységet pedig államtitkár és nem a szervezési kabinetfőnök vezetheti.
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön több változtatást is elfogadott a minisztériumok felsorolásáról szóló, és a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjainak és az államtitkárok jogállásáról szóló törvények módosításához kapcsolódóan.
Ezek egyike egyértelművé teszi, hogy az általános politikai koordinációt ellátó Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető személy, vagyis a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszteri rangban látja el feladatát.
Harangozó Tamás (MSZP) szerint a hibásan beterjesztett előterjesztés korrekciójának eredménye, hogy lesz még egy államtitkár. Ki lesz az? - kérdezte, rámutatva: az új miniszter, Rogán Antal személye már ismert.
Balla György (Fidesz) a kormány bírálatára válaszul kijelentette: ez a kabinet tette rendbe az ország gazdaságát.
A jobbikos Szilágyi György a kisebb, olcsóbb államra tett miniszterelnöki ígéretre emlékeztetett és azt firtatta, mi indokolja, hogy államtitkár álljon a programiroda élén.
Vejkey Imre (KDNP) a kormány szerkezetalkotási szabadságára hívta fel a figyelmet, amelyet szerinte az ellenzék alaptörvény-ellenesen próbál korlátozni. Ezt több ellenzéki felszólaló is kifogásolta.
Fodor Gábor, a Liberálisok független képviselője "propagandaminisztériumnak" nevezte a létrejövő tárcát.
Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke hangsúlyozta: a kormány felelőssége, milyen szerkezetben végzi a munkáját, ezért jogalkotási tévedésnek nevezte, hogy mindezt törvényben rögzítik. Nemzetközi példákat hozott hasonló kormányzati struktúrákra. A takarékos működés szerinte a döntéseken múlik.
Gyüre Csaba jobbikos bizottsági alelnök erre úgy felelt: nem a világ leggazdagabb országait kell követni a struktúrában.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség államtitkára a vitára válaszul szintén a kormány szervezetalakítási szabadságát hangsúlyozta. Az államtitkár személyét firtató kérdésre azt mondta: a poszt betöltőjét a miniszterelnök javasolja és a köztársasági elnök fogja kinevezni.
Gazdasági bizottság: nemcsak a gazdasági, hanem a politikai ígéretek is teljesültek
A beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatokat előterjesztő gazdasági bizottság előadója, a fideszes Galambos Dénes arról beszélt, hogy a magánynyugdíj-befizetések nem magánmegtakarítások, hanem kötelező befizetések voltak, amelyek korábban közvetlenül az államkasszába érkeztek. Nem történt más, minthogy visszaállt az eredeti állapot a nyugdíjbefizetéseknél és biztonságba helyezték a nyugdíjakat - közölte.
Szerinte nemcsak a gazdasági, hanem a politikai ígéreteket is teljesítették, megvédték a nyugdíjrendszert, a nyugdíjakra a forrást stabilan, hosszú távon biztosítani tudják.
Fidesz: Az állami nyugdíjrendszerrel sokkal jobban járnak az emberek
A fideszes Becsó Zsolt felszólalásában ismertette az alap létrehozásának törvényi hátterét, majd azon véleményének adott hangot, hogy helyes döntés volt a pénztári vagyont túlnyomó részben az államadósság csökkentésére fordítani. Szerinte a beszámolók is bizonyítják, a hatalmas pénzösszeg elköltése átláthatóan folyt.
Hozzátette: a teljes vagyon 69,2 százaléka ment adósságcsökkentésre, 2,9 százalékát a reálhozamok kifizetésére fordították, a vagyon 6,8 százalékát pedig a nemzeti vagyonkezelőnek adták át.
Az alap létrehozását azzal magyarázta, hogy felül kellett vizsgálni a nyugdíjrendszer kiadási oldalát.
Becsó Zsolt felidézte, hogy a kormány 2011-ben alakította át a nyugdíjrendszert, megszüntetve az emberek nyugdíjbefizetéseivel felelőtlenül bánó magánnyugdíjpénztári rendszert, ez utóbbi látszott a botrányosan alacsony reálhozamokból.
Ma már talán senki sem vitatja - folytatta -, hogy az állami nyugdíjrendszerrel sokkal jobban jár, mert biztos lehet benne, hogy fog állami nyugdíjat kapni, és nem a piaci machinációktól függ a nyugdíjának értéke.
A kormánypárti politikus szerint az átalakításra azért is szükség volt, mert közel 800 milliárd forintot tett ki a nyugdíjkassza akkori hiánya, ez pedig veszélyeztette a nyugdíjak kifizetését. Mint mondta, az uniós és magyar költségvetési szabályok alapján az állami nyugellátást kiegészíteni hivatott elszámolások adósságnövelő tényezők voltak.
MSZP: A kormány hárommillió ember idősköri biztonságát tette kiszámíthatatlanná
A szocialista Tóbiás József úgy értékelte, ha az Európai Unió jóváhagyja a kormány azon tervét, hogy a költségvetési hiányba ne kelljen beszámítani a magánnyugdíjpénztáraknak átutalt összeget, akkor most nem kellene azon vitatkozni, hogy vannak-e gonosz, tőzsdéző pénztárak. Szerinte ezzel a pénzügyi helyzet egyáltalán nem javult volna, de a kormánynak csupán a statisztika kozmetikázása elég lett volna az egykulcsos adórendszer bevezetéséhez.
Azzal vádolta a kormányt, hogy törvényi erővel megzsarolta a pénztártagokat. Nem lehetőséget ajánlottak, hanem ultimátumot adtak hárommillió embernek, hogy ha ellentmondanak, kiiratkoznak az állami nyugdíjrendszerből - mondta.
Tóbiás József a kormány hazugságának nevezte, hogy az ígéretek ellenére máig nem hozták létre az átlépett pénztári tagok egyéni számláját az állami rendszerben.
Úgy folytatta, nem csupán hazudtak az embereknek, hanem sorozatos botrányokkal költötték el a háromezermilliárd forintot, az államadósság pedig a legfrissebb adatok szerint 25 ezer milliárd forint felett van, ami az idei évre várható GDP 75,6 százalékának megfelelő mérték.
A kormány hárommillió ember idősköri biztonságát tette kiszámíthatatlanná, és jelentős mértékben sikerült meggyengítenie a nyugdíjrendszert - összegezte véleményét.
Párttársa, Korózs Lajos szóvá tette az alap irányító testületének működését. Elmondta, hogy milliárdokat költenek el az egyéni számla bevezetésére, de ennek látható nyoma sincs. Megjegyezte azt is, hogy a kormány öt év alatt 869 milliárd forintot vont ki a nyugdíjrendszerből.
Az ellenzéki politikus azt mondta, a beszámolók szakmaiatlanok, dilettánsak, azok nem térnek ki a hiányosságokra. Az MSZP azt javasolja, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálja meg az alap működését, és addig az Országgyűlés ne döntsön a beszámolók elfogadásáról - közölte.
Az ugyancsak MSZP-s Heringes Anita a vitában azt hangoztatta: a kormány felelőtlenül "eltapsolta" a magánnyugdíjpénztári vagyont. Bírálta, hogy akkor kellett nyilatkozni, ha valaki maradni akart a rendszerben. Értékelése szerint a beszámolók nem állják meg a helyüket.
Az ellenzéki politikus kritizálta, hogy a kormány az adósság csökkentését tartotta fontosnak és belevalónak nevezte azokat, akik a magán rendszerben maradtak. Egyetlen felelősségteljes lépésnek azt nevezte, ha a kormány visszateszi a befizetéseket.
Jobbik: kudarcot vallott az adósságcsökkentés
A jobbikos Volner János szerint egyet lehet érteni azzal, hogy ne magáncégek kezeljék a nyugdíjvagyont, hanem az állam, hozzátette ugyanakkor: szerinte a jelenlegi nyugdíjrendszer "öles léptekkel halad" az összeomlás felé. Ezt azzal indokolta, hogy feleannyi gyermek születik, mint amennyi kívánatos lenne, és a kivándorlás miatt is folyamatosan veszíti az adófizetőket az ország.
Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy a kormány felélt háromezer milliárd forintnyi vagyont és kudarcot vallott az adósságcsökkentésben. Kifejtette: 2010-ben 80,5 százalékon állt a GDP-arányos adósságmutató, öt évvel később pedig 79,6 százalékon.
LMP: Nem lett semmi az adósságtörlesztésből
Az LMP-s Sallai R. Benedek is azt tette szóvá, hogy nem lett semmi az államadósság törlesztéséből. Értékelése szerint a kormány a demográfiai helyzettől független biztonságot vette el a kormány az emberektől a magánnyugdíjpénztári vagyon átvételével.
A kormány rémképet állított, elhitette az emberekkel, hogy elsődleges cél az államadósság elleni harc, de megbukott abban - összegzett az ellenzéki képviselő.
Nonszensznek nevezte, hogy elfogadásra javasolják a beszámolókat, miközben az ígéretek nem teljesültek.
Tállai: A magán rendszerben bizonytalan volt az emberek nyugdíja
Tállai András a vitában elhangozottakra reagálva kiemelte: az ellenzék a biztosítottak magánvagyonaként állítja be a befizetéseket, miközben az nincs így, az állam egy későbbi szolgáltatás fejében ír elő befizetést és szó nincs arról, hogy ahhoz az összeghez az emberek bármikor hozzányúlnának.
Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a szocialisták a magánnyugdíjpénztárak mellett állnak ki még az ország csődjével szemben is. A rendszer nem volt más, mint egy MSZP-s állami pilótajáték - vélekedett az államtitkár, aki szerint bizonytalan volt az emberek nyugdíja.
Az Állami Számvevőszék által is ellenőrzött beszámolók igazolják, hogy hová kerültek a források, nem lehet tőzsdézésről, eltapsolásról beszélni - jelentette ki az államtitkár. Megjegyezte azt is: a lengyelek a magyar példát tanulmányozva hasonló állami rendszert vezettek be.
Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés várhatóan hétfőn folytatja munkáját.